Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)
1993-07-12 / 8495. szám
HVG, 1993.7.3 KO R_\ IÁNYF ÓJ E LÖ LT-JE LÖ LTE K Primadonok Nem világos, a pártok egy része valóban nem tudja vagy csak hadidtokként kezeli, kit tekint majd miniszterelnök-jelöltjének a szűk egy esztendő múlva esedékes választásokon. Azok viszont, amelyek már döntöttek az általuk „favorizált” személyről, és ezt hivatalosan is bejelentették - mint például a Fidesz legutóbbi, áprilisi küldöttgyűlésén, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig júniusi nagyválasztmányán -, nem okoztak nagy meglepetést. A kormányalakításra alkalmasnak vélt politikus nevének nyilvánosságra hozatalában a Köztársaság Párt nyitotta a sort, már megalakulása napján - 1992. november 18-án - bejelentve: Palotásjánost tekinti a párt kormányfőjelöltjének. Nem volt kétséges, hogy a Köztársaság Párthoz hasonlóan egy „frontemberhez” kötődő Torgyán-féle kisgazdák is a párt elnökében látják majd miniszterelnök-jelöltjüket. A Vigadóban tartott március végi nagyválasztmányi ülésen megjelentek nemcsak Torgyán József személyére, hanem voltaképpeni kormányprogramjára is áldásukat adták, elfogadva a pártvezér „Múltunk, jelenünk, jövőnk" című, kommunistaellenes és „igazi rendszerváltó” politikát ígérő cselekvési tervét. Torgván József a HYG-nek elmondta, a 17 pártot tömörítő Keresztény Nemzeti Összefogás is az ő miniszterelnökségéért küzd, nemkülönben a felesége által vezetett, nemrégiben alakult Tbrgyán-párt. Az ez idő tájt még elnök nélküli Magyar Igazság Párt miniszterelnök-jelöltjéről korai lenne beszélni, ám - az eddigi nyilatkozatokat alapul véve - itt sem lehet sok kétség: alighanem kizárólag az alapító, Csurka István neve vetődhet fel. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) csak néhány napja, a június 18—20-i nagy választmányi ülésen fogadta el a párt képviselőjelölt-állítási szabályzatát, amely azt is kimondja: „A KDNP országos listáját a párt elnöke mint miniszterelnök-jelölt vezeti.” A szabályzat e pontjának elfogadása azt jelenti, hogy a párt tagsága e pillanatban Surján László elnököt tekinti kormányfőjelöltjének - tájékoztatták a HVG-t a KDNP központjában. A legnagyobb kormánypárt, az MDF alapszabálya nem rendelkezik ennyire egyértelműen, így Herényi Károly pártszóvivő csak „az 1990-es választások által teremtett hagyományra" hivatkozva mondta el érdeklődésünkre: „Nyilvánvaló, hogy Antall József pártelnök a Magyar Demokrata Fórum miniszterelnök-jelöltje, de amíg erről nem születik ) pártdöntés, jelöltsége nem tekinthető hi! vatalosnak." A Fidesz legutóbbi, áprilisban tartott küldöttgyűlése abban a tudatban szava| zott a párt elnökének személyéről, hogy a szokásjog alapján az egyúttal a párt kormányfőjelöltje is lesz - állítja Bayer Zsolt pártsajtófőnök. Orbán Viktor Fij desz-elnök azonban óvatosabban fogal- I mázott megválasztása után a Népszabadság hasábjain: „Miniszterelnök-jelölt nem vagyok és nem leszek. Egyszerűen azért nem, mert - az alkotmányos berendezkedésnek megfelelően - a választásokat követően a köztársasági elnök a győztes párt elnökét kéri fel minden esetben kormányalakításra. Ha a Fidesz nyer, akkor engem." Az alkotmány szövegének idevágó, 33. paragrafusából azonban nem olvasható ki az, hogy a köztársasági elnöknek feltét-, lenül a választásokon győztes párt elnökét kellene felkérnie kormányalakításra. Az alaptörvény szövegében csupán annyi szerepel, hogy a miniszterelnököt az Országgvűlés a legfőbb közjogi méltóság javaslatára választja meg. Hiányzik a hatályos alkotmányból az a kitétel is, amelyet az 1946. évi I. törvény még tartalmazott: a miniszterelnök kinevezésekor a köztársasági elnöknek tiszteletben kell tartania ajDarlamenti többség elvét. Igaz, a szokásjog mindenképpen emellett szól, ahogy amellett is, hogy a javasolt a (Iegnagyobb) kormányalakító párt elnöke legven, Kukorelli István alkotmányjogász szerint persze közjogilag semmi akadálya nincs annak, hogy a győztes - legnagyobb koalíciós - párt ne az elnökét ajánlja a köztársasági elnök „figyelmébe*, hanem akár párton kívüli, független szakértőt. Az alkotmányjogász kiegészítésül hozzáteszi: a nyugat-európai országok többségének alkotmánya nem ismeri a köztársasági elnök javaslatáról tartandó - a gyakorlatban általában formális - parlamenti szavazást. Mint mondta, „tőlünk nyugatabbra a legfőbb közjogi méltóság nem javasol, hanem kinevez”. Meglehet, a „hagyományostól" eltérő gyakorlatot alkalmazza majd a Magyar Szocialista Párt (MSZP), s nem az elnökét tekinti majd jelöltjének. Szekeres Imre ügyvezető alelnök nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Németh Miklós egy kori miniszterelnököt jelölik majd kormányfőnek. Nem tudni persze, a félig-meddig MSZP-kormányfőjelölt volt miniszterelnök mennyire tartja fontosnak szereplését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban (EBRD), amelynek jelenleg alelnöke. Mindenesetre egvszer már többet ért neki a nemzetközi bank egvik vezető tiszte a hazai közszereplésnél; igaz, 1991 áprilisában „csak” egy parlamenti képviselői mandátumot kellett cserébe feladnia, nem pedig egy esélyt a kormányfőségre (ami viszont nem is több ma még kiszámíthatatlan esélynél). Az MSZP alelnöke a múlt hét végén, még az Attalidöntés előtt úgy vélte, a párton belül legkésőbb jövő év januárig tisztázzák, a többség kit látna szívesen egv MSZP-kormány élén; mint mondta, a pártban akár „népszavazást” is tarthatnak róla. Szekeres Imre szerint a jelölésnél nem a pártban betöltött funkció, hanem a szakmai hozzáértés, a kapcsolatteremtő képesség, az ismertség lesz a döntő szempont. A miniszterelnök-jelölt személyének megválasztása nem hatalmi harcok, hanem racionális megfontolások kérdése lesz - ígéri a szabaddemokraták (SZDSZ) kampányfőnöke, Magyar Bálint, aki szerint „vannak olyan pártok, amelyeknek elnökei minden posztra kiválónak érzik magukat, de az SZDSZ nem ilyen". A legnagyobb parlamenti ellenzéki pártnál a közel száz tagú országos tanács hatáskörébe tartozik a választási lista vezetőjének - egyben a párt miniszterelnök-jelöltjének - megválasztása. A pártból kiszivárgott hírek szerint Pető Iván a választások után is inkább pártelnökként kívánna tevékenykedni, így megeshet, hogy az SZDSZ parlamenti frakciójának jelenlegi vezetője, Kuncze Gábor kerül majd a lista élére. •
