Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

Kritika, 1993/7.sz., júliub

37

ból adódnak. Oroszország önmagában a legnagyobb kockázat. Legalább betven olyan területe van, amire egynél több állam vagy nép tart igényt... A többi problémáról nem is szólva. Ezek olyan új típusú veszélyek, kockázatok, amelyeket a nemzetközi közösségnek teljesen új módon és keretekben kellene kezelnie.

Mi a megoldás?.

Hosszabb távon az EBEÉ fokozatosan átalakul valóságos összeurópai biztonsági rendszerré. A másik lehetőség az, hogy ez a térség fokozatosan integrálódjon a ma még csak nyugat-európai szervezetekbe. Nem annyira a NATO a fontos, mint inkább az Európai Közösség és a Nyugateurópai Unió. Ám ez sok-sok éves folyamat.

Addig nyugodjunk bele abba, hogy tóbbé-kevésbé bizonytalanságban vagyunk?

Addig közvetett biztonsági garanciákról lehet szó, ám ezek semmiképpen nem lehetnek szelektív jellegűek, azaz olyanok, amelyek egyes országokra kiterjednek, másokra pedig nem. Ez azonnal feszültséget, netán konfliktust okozna. Rövidlátó az a politika, amely a saját garanciáit forszírozva azt hiszi, hogy ez neki „elég”. Az egyetlen jó biztonságpolitika a kiegyensúlyozott és jóindulatú szomszédpolitika. Ehhez félre kell tenni az évszázados sérelmekre való hivatkozást. A sérelmeket nem lehet összevetni, men nincs mértékegységük. Minden nép szent meggyőződése, hogy ó szenvedett a legtöbbet. Ezen túl kell lépni, az egymásrautaltságot és az egybeeső érdekeket kell hangsúlyozni.

Mit csinálna másképp, ha ön lenne a külügyminiszter? S ba netalán ön lesz, mit tenne majd másképp?

Nem ítélem el a hatalomhoz erősebben vonzódó embereket, ám én nem vágyom hatalomra, csak értelmes munkára. (Persze, ehhez is kell egy kis hatalom...) Nem gondolkodom azon, mi leszek, nem vágyom miniszteri, vagy államtitkári székbe. A szocialista párt számára sem csak azt tekinteném jó választási eredménynek, ha kormányra vagy kormányba kerülne. Jobb erős ellenzéknek, mint kiszolgáltatott koalíciós partnernek lenni.

Nagy súlyt fektetnék a nemzetközi folyamatok alapos elemzésére, arra hogy a magyar külpolitika minden lehetséges „forgatókönyvre” felkészüljön. Azon lennék, hogy a magyar külpolitikában semmilyen szerepet ne kapjanak a vélt vagy valós múltbeli sérelmek, a nosztalgia a küldetéstudat, a felsóbbrendúségi érzés, az ideológiai-politikai rokon- vagy ellenszenv, a szűk pártérdekek. Igyekeznék kerülni a kétértelműséget és mindenkit óvnék a félreérthető vagy félremagyarázható nyilatkozatoktól. Nagy figyelmet fordítanék a hazai és külföldi magas szintű találkozók előkészítésére, arra, hogy a tárgyalások minél célratörőbbek legyenek A történelemlecke, netán egyes szomszédok bepanaszolása ugyanis nemcsak időt rabló, de esetenként még vissza is üthet. És vigyáznék arTa, hogy ne távozzanak értékes, tehetséges emberek a külügyi szolgálatból azért, mert elbizonytalanodnak, mert azt látják, bogy a szakmai vitákban ismét nem az érvek, hanem a címkék döntenek. Mércének kizárólag a szakmai és emberi értékeket, nem pedig a lojalitás hangoztatását tartanám.

A magyar külpolitika jelenlegi mozgástere összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a korábbi volt. Ezt a lehetőséget nem szabad elmulasztani, élni kell vele - az ország, a nemzet javára.

Az interjút készítette: FÜZES OSZKÁR