Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. július (8490-8508. szám)

1993-07-09 / 8494. szám

Ahogy az a nagykönyvben meg lenne írva... Amiről a nemzetbiztonságiak beszelnek Magyarországon titkos kormányhatá­rozat szabja meg azoknak a politikusoknak a körit, akik állandó védelemben részesül­nek. Annyi azért tudható: a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a parlament, illet­ve az Alkotmánybíróság elnöke s a bel­ügyminiszter is a biztosított személyek kö­zött szerepel. Testőreik a köztársasági őrezred állományából kerülnek ki. Arról, hogy kik és hogyan látják el azoknak a po­litikusoknak a védelmét, akikre a határozat nem terjed ki, ám fenyegetést tucatjával kapnak, a Nemzetbiztonsági Hivatal alkot­mányvédelmi osztályának munkatársai beszélnek. •- Őszintén szólva nem értem, hogy „kerül a képbe” a Nemzetbiztonsági Hivatni. Az ember azt hinné, hogy ha valaki védelmet kér, az a rendőrséghez fordul.- Valóban, az ebbe a körbe tartozó feladatok megoldása általában rendőrsé­gi hatáskörbe tartozik, ám bizonyos kér­désekre a hivatalnak kell választ adnia.- Melyek azok? Egyáltalán: ho­gyan oszlanak meg a hatáskörök a két szervezet közölt?- Egyrészt vizsgáljuk azokat a fenye­getéseket, amelyeket az állandó fizikai vé­delmet élvező politikusok kapnak. A fizi­kai védelmet ilyen esetben kiegészíti az úgynevezett operatív védelem is, amely­nek célja, hogy a veszélyeztetettség mérté­két és milyenségét kiderítse. Külföldi kor­mánydelegációk, s olyan nemzetközi ese­mények biztosítására is alkalmazunk ope­ratív védelmet, amelyeknek biztonságáért a kormány garanciát vállal. Szintén mi foglalkozunk azokkal a fenyegetésekkel, amelyek valamilyen szervezet nevében hangzanak el. F.bben az esetben a hivatal­nak azt kell felderítenie, hogy létező, s szélsőséges Szervezetről van-c szó, és ha igen. akkor ennek léte jelent-e veszélyt a polgárokra és a jogrendre.- Honi viszonyainkból kiindulva feltételezem, többnyire fantomcsopor­­tosulásokról van szó.- Igen, de ezt mindenféle vizsgálat nélkül, kategorikusan nem jelenthetjük ki a kezdet kezdetén. A Nemzetbiztonsá­gi Hivatalnak kötelessége minden be­jelentést kivizsgálnia.- A rendszerváltozás óta nyilván sokkal több fenyegetés érkezik politi­kusok elmére, mint koráhbnn. Mekko­ra apparátus foglalkozik az. ilyen jelle­gű ügyekkel?- A fenyegetésekkel egy kis létszámú egység foglalkozik, meglehetősen mostoha körülmények között. Alapvető technikai berendezéseink 10-20 évesek. Az utóbbi időben némileg visszaesett a fenyegetések száma, ám ez nem feltétlenül jelent csökke­nő tendenciát. Feltételezésünk szerint in­kább arról lehet szó, hogy a fenyegetettek az elmúlt három évben hozzászoktak ehhez az állapothoz, és sok esetben nem fordul­nak a rendőrséghez vagy hozzánk.- Van-e arra becslés, hogy végül Is hányán nem keresik meg önöket?- Nem, ezt nem tudjuk. Arról viszont pontos kimutatásunk van. hogy az állan­dó védelmet élvező személyek 1092-ben mintegy 300 fenyegetést kaptak, a leg­többel a hierarchia csúcsán állók.- Mi történik azután, ha valaki segítséget kér a hivataltól?- Mindenekelőtt előzetes értékelést végzünk. Ennek során azt próbáljuk el­dönteni. mennyire komoly a fenyegetve, s milyen intézkedéseket kell azonnal tenni. Mérlegeljük a közvetlen fizikai veszélyez­tetettség mértékét, s még olyan esetekben is bizonyos ellenintézkedéseket foganato­sítunk. amikor nyilvánvalóim komolytalan dologról van szó. Magát a tényleges védel­met már nem a hivatal munkatársai, hanem rendőrök látják el. Munkánk során a kö­vetkező lépés, hogy megnézzük: találkoz­tunk-e már hasonló esetekkel.- Az elmúlt három évben hány esetben alkalmaztak titkosszolgálati eszközöket?- Csekély számban. Mint ismeretes, a titkosszolgálati eszközök alkalmazását törvény szabályozza, s használatukra csak a legveszélyesebb esetekben kerül­het sor például a hatalom erőszakos meg­szerzésére utaló bűncselekmények vagy terrorcselekmények felderítése során.- Mi motivál ja a fenyegetőzőket?- A fenyegetőt általában személyes, gyakran vélt sérelem, politikai megfon­tolás indítja tette elkövetésére, s általában a levél megírásával vagy a telefonálással tulajdonképpen ki is adja dühét.- l/cbukás esetén milyen büntetés­re számíthat?- Az esetek egy része rágalmazásnak, becsületsértésnek minősül, így ha a sértett nem kezdeményez eljárást, akkor az. elkö­vetőnek nincs mitől tartania. Az esetek egy másik része közösség elleni izgatásnak, gyűlöletkcltésnck számít. Itt viszont az el­követés módja legtöbbször olyan, hogy hiányzik a ..nagy nyilvánosság”, ezért itt sem indul büntetőel járás. Veszélyes fenye­getés vétségének megállapítása cselén vi­szont pénzbírság állapítható meg. Mivel azonban az elkövetők egy részének elme­állapota nem kifogástalan, ezért a gyakor­latban ez. is nagyon ritka.- Az ügyek hány százaléka ered­ményes?- A komoly fenyegetések felderítésé­ben jók az eredményeink. Ezt mutatja az is. hogy az elmúlt három évben nem kö­vetlek cl olyan bűncselekményt, amelyet fenyegetés előzött volna meg. A statisztika azért is kedvező, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal és a rendőrség jól együttműködik.- Egyáltalán: volt-c a praxisukban olyan fenyegetés, amikor utólag bebizo­nyosodott, hogy az elkövető valóra Is váltotta volna a szándékát?- Olyan, mint ahogy az a nagykönyv­ben meg van írva, nem. Olyan esetek vi­szont akadtak, amikor a megelőző intéz­kedésnek köszönhetően kizártuk a lehe­tőséget, hogy bárki is a fenyegetett közelé­be férkőzhessen. Magas rangú kormány­­tisztviselő kapott olyan levelet például, hogy lelövik. Az életbe léptetett demonst­ratív intézkedések következtében erre - bár százszázalékos védelem nem létezik - nem is lelt volna esélye a támadónak.- Időnként szóbeszéd tárgya, hogy egyesek népszerűségük növelése érde­kében „dobnak be" a köztudatba nem létező fenyegetéseket.- A rendszerváltást követő időkben talán előfordultak ilyen esetek. Nem is el­sősorban politikusok, hanem olyan közéle­ti személyiségek éltek ezzel a trükkel, akik szerettek volna mihamarabb ismertté válni.- A jogszabályok szerint a Nemzet­­biztonsági Hivatal munkatársainak semmiféle olyan intézkedési jogosítvá­nyuk nincs, mint a rendőrségnek. Nem tartóztathatnak le, nem vihetnek el senkit, személyes szabadságában nem korlátozhatják az állampolgárt. Elő­adódhat olyan helyzet, hogy ezért a hi­vatal munkatársai - bár éppen a hely­színen vannnk - kénytelenek tétlenül végignézni egy esetleges támadást?- Nem! A hivatal alkalmazottainak, mint bármelyik állampolgárnak, ugyanúgy megvan az a kötelezettségük: meg kell akadályozniuk n bűne selekményt. Vercckei 7,oltán co Magyar Nemzet,1993.7.3

Next

/
Thumbnails
Contents