Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-03 / 8475. szám

Népszabadság 1993.máj.28.

Ha a szándék kölcsönös, meg lehet egyezni

Interjú Nagy Sándorral, az MSZOSZ elnökével

A tb-önkormánvzatok gyors felállítását „megtorpedózó" képviselői indítványokról és a pénzügyminiszter új gazdasági csomagtervéről nyilatkozott lapunknak Nagy Sándor, a választásokon győztes, és így a legerősebb szakszervezeti szövettség, az MSZOSZ elnöke. A szakszervezeti vezető szerint válságkezelő programot kell kidolgozni. Ebben a szakszervezetek - eddigi rossz tapasztalataik ellenére - partnerei lesznek a kormánynak, ha azt látják. hogy valóban korrekt együttműködésre törekednek. De zsarolni nem hagyják magukat.

Miközben a kormány, a parlamenti pártok és a parlamenten kívüli politikai erők is úgy nyilatkoztak, hogy örülnek a társadalombiztosítási önkormány zati választások sikeré' nek, a háttérben furcsa hírek keringenek a tb-önkormányzatok gyors felállítását „megtorpedózó” akciókról. Ezekről, valamint a Szabó lván-féle gazdasági csomagterv szakszervezeti megítéléséről kértem a választásokon győztes MSZOSZ elnökének, Nagy Sándornak a véleményét.- Mit szól ahhoz az MDF-Fideszinditvánvhoz, amely parlamenti elfogadása esetén nagyobb befolyást adna a kormányzatnak a társadalombiztosítási önkormányzatokban?- Nem annyira tartalmi, mint idözitésbeli fenntartásaim vannak, méghozzá elég súlyosak. Ugyanis azon már korábban is kellett volna gondolkodni, hogy a meglehetősen heterogén munkaadói képviseletek milyen módon delegálnak képviselőket a tb-önkormányzatokba. Az viszont elfogadhatatlan, hogy a tb-választások ismeretében a két párt utólag akarja megváltoztatni a játékszabályokat. Ez nem illeszkedik a demokratikus jogállam normáihoz, és különösen furcsa, hogy egy ilyen lépéshez a Fidesz a nevét adja. Hozzáte| szem: ha kiderül, hogy javaslatuk alapján a parlament igen gyorsan elrendezi a munkaadói delegálás szabályait, akkor feltevésünk alaptalan és nincs szó időhúzó taktikázásról. De a gyanúnk mindaddig megalapozottnak tűnik, amíg ez a javaslat akadályozza az önkormányzatok ügyrendjének elfogadását.

Állami túlsúly- A munkaadókkal nem konzultáltak erről?- A választások előtt nem, de most le fogunk ülni, s egyeztetjük az álláspontunkat.- A magyar gazdaság még hosszabb ideig vegyes gazdaságként fog működni, azaz az állam lesz az egyik legnagyobb munkáltató, tehát van logika abban, hogy jelen legyen az önkormányzatokban is.- Az állami vállalatok, a közalkalmazottak érdekképviseletei által, de nem közvetlen delegálás révén, hiszen a törvény pontosan rögzíti a kormány és az önkormányzatok viszonyát. Ha még a munkaadók közé is „beül”’a, kormány, akkor az állami képviselet túlsúlyos lesz, és például megvétózhatja a választott képviselők döntéseit, illetve működésképtelenné teheti a tb-önkormányzatokat.- Törvény szabályozza azt is, hogy 300 milliárd forint értékű vagyonhoz kell juttatni a tb-önkormányzatokat. Ám eddig egyetlen fillért sem kaptak, sót mostanában egyre több érvet hallani az ÁVÜ és a pénzügyi tárca részéröl, hogy nem is szabad az eredeti elképzelések szerint „tökésiteni” az önkormányzatokat. Mi erről a szakszervezetek álláspontja?- Valóban nem lett volna jó, ha többéves halogatás után a választások elöttre időzítve adják át a vagyont. Most már meg kell hagyni azt a jogot az önkormányzatoknak, hogy maguk döntsék el: milyen összetételű portfoliót tudnak elfogadni. Ez viszont nem jogosítja fel sem a kormányt, sem a képviselőket - gondolok a Kupa-Balogh páros indítványára hogy megint csak utólag módosítsák a játékszabályokat. Sajnos rosszak a tapasztalataink. Ezért mind a tb-vagyonra vonatkozó indítványnak, mind pedig a már

! említett MDF-Fidesz-javaslatnak számunkra az az üzenete: az állampolgárok negyven százalékát - akik a választásokon , részt vettek - csapják arcul. Ez pedig elég veszélyes játék.

Profi vagyonkezelők- Ha kilép a szakszervezeti vezető szerepéből és közgazdászként mérlegeli ezt a kérdést, akkor nem ért azzal egyet, hogy fokozatosan kell átadni a vagyont, és működtetésére profi szervezetet kell létrehozni?- Lehet, hogy az önkormányzatnak is az lesz az álláspontja: ne egyszerre zúdítsák

| rá a 300 milliárdnyi vagyont. Az sem lehet vita tárgya, hogy , ehhez szakértő apparátus kell. Sohasem állítottuk, hogy nem profi vagyonkezelők, hanem szakszervezeti funkcionáriusok akarnak gazdálkodni a tb vagyonával. De azt vitattuk és vitatjuk most is, hogy odalöknek néhány milliárdot, a többiről pedig megfeledkeznek. Nem értek egyet - s ezt közgazdászként is mondom - azzal a felfo- ■ gással sem, hogy ebből a vagyonból akár egy fillért is a tb folyó költségeinek pótlására fordítsanak vagy olyan részvénycsomagot adjanak át, amelynek alacsony vagy’ egyáltalán nincs hozadéka. Mert ezzel automatikusan felélnénk a ! vagyont. Holott, ha végre-valahára az önkormányzatok hozzájutnak majd a nekik törvényesen járó vagyonhoz, akkor. ezzel úgy kell gazdálkodniuk, I hogy az hosszú távon stabili- I zálja a tb-alapokat. Ez viszont szöges ellentétben áll azzal az állásponttal, hogy azonnal értékesíthető ingatlanokat vagy a folyó költségvetés deficitjét betömő osztalékrészeket adjanak át az önkormányzatoknak. Ebben a megtévesztő alkuban nem leszünk partnerek.- Nemrég a Népszabadság vendége volt Szabó Iván miniszter, s egyebek között azt mondta: ha már eddig nem adták át a vagyont, akkor jobb, ha megvárják a választások eredményét, hogy legalább pontosan lássák, kivel is kell tárgyalniuk.- Ez elfogadható érvelés, de az lesz az ígéret próbája, hogy ha megalakulnak az önkormányzatok, akkor valóban lesz-e szándéka a kormánynak arra, hogy a számunkra is elfogadható összetételű vagyonátj adásról érdemben tárgyaljon.- Térjünk át a kormány gazdaságszanáló csomagtervére. Az IMF állítólag belemenne, hogy az idei költségvetés deficitje a tervezettnél nagyobb legyen, ha a többlet a gazdaság élénkülésére és nem a jóléti kiadások bővítésére fordítódik. Állításuk szerint ugyanis a gazdaság teljesítményéhez képest az elmúlt években aránytalanul nőttek a jóléti kiadások. Úgymond: inflációkövető szociálpolitikát folytatott a kormány. Elfogadható ez az érvelés a szakszervezetek számára? *- Nem. A jóléti kiadások növekedése egyáltalán nem állt arányban az árak növekedésével, elég. ha csak egyetlen nagytételt említek, a nyugdí.akat Ha tényleg ez az IMF kiindulópontja, akkor valószínűleg nem kaptak elég információt. Mert, ha például az igazgatási költségek növekedését néznék meg. ott valóban találnának ilyen összefüggéseket. Élek a gyanúperrel, hogy ismét arra használják fel a Nemzetközi Valutaalapot, hogy az itthoni „nemszeretem” intézkedéseket az IMF diktátumaként adják el. Azt egyébként természetesnek tartom, hogy ilyen mértékű költségvetési deficit láttán az IMF feltételeket szab a további kölcsönökhöz. De nem hiszem, hogy a kormánynak bele szabad mennie olyan feltételekbe, amelyek az ország lakosságának további elszegényedéséhez vezetnek. Amit ugyanis eddig a Szabó-programból látni lehet, az az adóemelések és a kompenzációk sajátos egyvelegén túl éppen a társadalom középrétegeit fenyegeti.- Nincs módja az MSZOSZ-nek arra. hogy mindezt közvetlenül is tisztázza az IMF képviselőivel?- Mindenképpen szeretnénk megismerni az IMF számításait, és azt is szeretnénk elérni, hogy képviselöik megismerkedjenek a szakszervezetek érveivel is. Annál is inkább, mert be tudjuk bizonyítani, hogy az áfabevételeknek nincs olyan közvetlen deficitcsökkentő hatásuk, mint azt a pénzügyi körök állítják, viszont direkt módon hatnak az árszintre, illetve igen sok vállalkozót arra ösztönöznek, hogy lemerüljenek a feketegazdaságba. Mi egy átgondolt adóreformot támogatunk, de azt nem, hogy a rendszer elemeit rövid távú költségvetési szempontok miatt egymásnak is ellentmondó módon év közben megváltoztassák.

Nem korrekt- A pótköltségvetés benyújtásának egyik indokaként az ÉT-vel kötött tavaly novemberi megállapodást említi a pénzügyminiszter. Azi mondja: a paktumból adódó többletkiadások érhetők tetten a növekvő deficitben, s ezt most az Országgyűlésnek is tudomásul keli vennie.- Az ÉT-megállapodás a kormány számításai szerint 3f milliárd forinttal növelte a büdzsé kiadásait, és ezt decemberben a parlament tudomásul is vette. Ha most mégis maga-