Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-03 / 8475. szám
Népszabadság 1993.máj.28. 08 sabb a deficit, ezt nem korrekt dolog a szociális partnerek nyakába varrni. Meggyőződésem, hogy az elmaradt privatizációs és adóbevételek, valamint az igazgatási költségek növekedése „nyomta meg” a hiányt. A pótköltségvetés mérlegelésénél ezzel kellene szembesülnie a parlamentnek.- A pénzügyminiszter persze'azt sem rejtette véka alá. hogy ezek az intézkedések ismét meghúzzák a nadrágszijat. Amit mar tudni lehet erről a csomagról, azt ön elfogadhatónak, végrehajthatónak tartja?- Nekem nem azzal van gondom, ami benne van ebben a csomagban, hanem ami kimaradt belőle. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzetben a kormánynak egy átfogó gazdaságpolitikai intézkedéssorban kellene gondolkodnia. Például konkrétan megmondania: mit kíván tenni annak érdekében, hogy a reálszféra sorvadása megálljon, hogy új munkahelyek teremtődjenek. Ehelyett csak - a költségvetés számára persze egyszerűbb módon - a szűkülő bázisú jövedelem újraelosztására tesz javaslatot. Hiányolom, hogy még mindig nem néz szembe a kormányzat a valóságos helyzettel, a gazdaság mélyülő válságával. Ezért tartok attól, hogy a mostani javaslatok csak félmegoldást szülnek.- A szakszervezetek partnerei lennének a kormánynak egy érdemleges válságkezelési program végrehajtásában?- Szerintem egy józan szakszervezet minden olyan programhoz partner, ami bizonyítani tudja, hogy most ugyan többletterheket kell vállalnunk, de tudjuk, hogy ennek mi az oka, és hogy a mostani erőfeszítések miként térülnek meg idővel a társadalom számára. Amíg viszont ezt nem látjuk, addig marad a bizalmatlanság a kormány egyoldalú megszorító intézkedéseivel szemben. Partneri viszony- És a sokat emlegetett önmérséklet, amit az ország érdekében a válság leküzdéséért a szociális partnerek vállalnának, az hol marad?- Abban a pillanatban, ahogy kialakul a korrekt szociális partneri viszony, mi hajlandók vagyunk erre az önmérsékletre. Am eddig sajnos nem ezt bizonyították az érdekegyeztetési tapasztalataink. Tudom, hogy ez most politikai érvnek tetszik egy gazdasági intézkedéscsomaggal szemben. Ám a kormánynak kalkulálnia kell azzal, hogy csak akkor tud megállapodni a szociális partnerekkel, ha komolyan veszi érveiket. S itt utalnék a tb-valasztások utáni politikai szituációra. Ha a szakszervezetek azt fogják tapasztalni, hogy a kormány, a képviselők tudomásul veszik legitimitásukat, s nem próbálják befolyásuk alá gyűrni az önkormányzatokat, akkor nyilván könnyebb lesz partnerként tárgyalni a gazdasági csomagtervröl is. Ha most megint megpróbálnak „csőbe húzni” bennünket, akkor az nyilván nehezíteni fogja a gazdaságiszociális megegyezéseket is. Ha pedig fordítva történik, és függetlenül attól, hogy kinek savanyú a szőlő, most gyorsan felállnak az önkormányzatok, akkor ez előrelendítheti az érdekegyeztetési tárgyalásokat is. Én nem tudok eltekinteni ettől a feltételtől.- A pénzügyminiszter június végéig le fogja tenni a gazdasági csomagtervet az ÉT asztalára. Telein-. tettel arra. hogy az ország finanszírozhatósága a tét, mennyire nyitottak önök egy újabb megegyezés iránt?- Ha most mindenki hajlandó okulni az elmúlt három év tapasztalataiból és képes félretenni előítéleteit, valamint éppen a helyzet súlyosságának megfelelően kellő alázatot tanúsít a társadalom gondjai-bajai iránt, akkor van tere egy átfogó gazdasági-szociális megállapodásnak. Ám. ha közben azon töprengenek, hogy miként lehet a másik partner alól kihúzni a széket, akkor nem lehet megállapodásra jutni. Ne zsaroljanak- Vannak olyan teóriák is, melyek szerint ha nem sikerül az ÉT- vel elfogadtatni a Szabó-programot, ha a parlament nem fogadja el a jövő évi költségvetést, akkor könnyen olyan politikai helyzet alakulhat ki, hogy idő előtt kell kiírni a választásokat. Ez pedig esetleg a szélsőséges erők térnyerésének kedvez. Látja-e egy ilyen helyzet kialakulásában vagy annak meggátlasában a szakszervezetek felelősségét?- Rendkívül nem örülnénk egy előrehozott választásnak. Már korábban is ez volt a véleményünk, egyebek között ezért sem támogattuk a parlament feloszlatására irányuló népszavazási kísérletet. Meggyőződésem, hogy nem jó, ha a választásokat - mint a parlamenti demokrácia legfőbb közjogi aktusát - rendkívüli helyzet veszi körül. Jó lenne elkerülni, hogy a következő választáson az emberek indulatból és gyomorból szavazzanak. Szavazzanak inkább tudatosan. Nem ugyanaz az értéke a voksnak, ha az valaki ellen szól. mint akkor, ha azért adom, mert rá akarom adni. A politikailag és szociálisán kiélezett légkörben pedig a „valami ellen” effektusa erősödik fel. Ez pedig borulékony struktúrát hoz létre, amely nem igazán alkalmas az ország gazdaságának stabilizálására Ezért a szakszervezetek semmiképp nem érdekeltek a választások előrehozásában. Ezt a körülményt is mérlegelve kell tárgyalnunk az Érdekegyeztető Tanácsban és megállapodásra jutni a munkaadók és a kormány képviselőivel. Nyilván mindenkinek lesznek szakmai érvei a maga igazának alátámasztására. Mi nem leszünk merevek: számolni fogunk a lehetséges politikai következményekkel is. Más kérdés, hogy a kormánynak is tisztában kell lennie ezzel, s még a látszatát sem szabad keltenie annak, mintha zsarolni akarná a szociális partnereket. Ha látjuk a kölcsönös jó szándékot, meg lehet egyezni Bossánvi Katalin
