Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-03 / 8475. szám

Képszabadság 1993.máj.28.

06- A költségvetési törvény leszavazása a kormány parlamenti többségének elvesztését jelenti. Ilyenkor két lehetőség van: lemond a kormány és előrehozott választásokat kell tartani. Mondjuk, januárban a köztársasági elnök kiírja az előrehozott választásokat, és akkor három hónap múlva, áprilisban lenne az országgyűlési választás, ami csak egy hónappal előzné meg az alkotmányban meghatározott időpontot. Ezt a lehetőséget elképzelhetőnek tartom. A másik változat, hogy a kormány kisebbségben próbál meg tovább működni, nagyon nehezen megvalósítható. Annak, hogy egy konstruktiv bizalmatlansági indítvány következtében új kormány alakuljon a költségvetés leszavazása után, ugyancsak kis esélyt adok, mert ehhez a képviselők kétharmadának támogatására van szükség. December lesz a vízválasztó, ismétlem, addig nem számítok kormányválságra.- Bauer Tamásnak, az SZDSZ országos tanácsa tagjának lapunkban megjelent elemzésében az áll, hogy 1994-ben a szabaddemokratáknak nem szabad koalíciót kötniük az MDF-fel. Ez a hivatalos álláspont?- Nem, ez az álláspont Bauer Tamás magánvéleménye. Az SZDSZ - számtalanszor elmondtuk már - minden irányban nyitott párt, minden demokratikus, szélsőséges elemektől megtisztult erővel hajlandó szövetségre lépni, ha ezt kívánja az ország kormányozhatósága.- Tehát nyitottak egy „csurkátlatiltott" MDF felé is?- Igen, egy Csurka nélküli MDF-fel 1994 után adott esetben elképzelhető az együttműködés.- És, ha egy esetleges kormányválság az ország stabilitását veszélyeztetné, a választások előtt nem képzelhető el az együttműködés?- Úgy gondolom, hogy egy nagykoalíció megalakítása a választások előtt elképzelhetetlen és teljesen értelmetlen. Ha a miniszterelnök kisebbségben is

vállalná a kormányozást, erre ugye akkor lenne szükség, ha rövid időn belül kormányválság alakulna ki, de ezt én nem tartom valószínűnek, bizonyos esetekben az SZDSZ hajlandó lenne támogatást nyújtani. Ennek persze az lenne a feltétele, hogy a kormány változtasson az eddigi törvénykezési gyakorlaton és törekedjen az ellenzékkel való együttműködésre.- Hogyan ítéli meg a gazdaság jelenlegi állapotát, milyen problémákkal kell szembenéznie a következő kormánynak?- Magyarország mély válságban van. A mezőgazdaságot szétverték a felelőtlen kormányzati rögtönzések. A koncepciótlan privatizáció miatt gyakorlatilag összeomlott az ipar. A nagy elosztási rendszerek beígért reformja elmaradt, emiatt az egészségügy, az oktatás, a kutatóintézetek működése került veszélybe. Kétes célú magánalapítványok számláin több milliárd forint halmozódott fel, miközben a válságrégiók felemelésére nem jut elegendő pénz.- Nem túlzás egy összeomló gazdaság képét előrevetíteni, mert az ön által mondottak ezt sugallják.- Felmérések szerint a lakosság háromnegyede érzi úgy, hogy a gazdaság annál is siralmasabb állapotban van, mint ahogy a szocialisták hagyták. Az emberek félnek a munkanélküliségtől, a bűnözéstől, a szélsőséges elemek handabandázásától, félnek hogy hova vezet a szomszédos országokkal kialakult feszült viszony. A vállalkozókat a kiszámíthatatlan döntések bizonytalanították el. A kormányba vetett bizalom rendült meg. Fényes bizonyítéka ennek, hogy miközben a lakossági megtakarítások összege meghaladta 1100 milliárd forintot, az emberek inkább a betétkönyvekben tartják a pénzüket, töredékét sem fektetik be a vállalkozói szférába.- Erre azt lehetne mondani, hogy még mindig hozzánk érkezik be a legtöbb külföldi tóke a környező országokhoz viszonyítva.- Szeretném, ha ezt mondhatnánk jövő ilyenkor is, ugyanis ez a folyamat megtorpant. A privatizáció jó példa arra, hogy az Antall-kormány saját hatalmi céljainak rendelte alá a gazdaságpolitikát. Az eredeti törvény szerint amit még az előző parlament hozott - az Állami Vagyonügynökség közvetlenül az Országgyűlés irányítása alá került. Ezt a megoldást javasolta akkoriban az MDF programja is. Ám a kormány együk legelső intézkedéseként saját irányítása alá vonta az AVÜ-t, az igazgatótanácsból még a koalíciós partnereiket is kihagyták, bizonyára nem ok nélkül. A nyilvánosság hiánya viszont a korrupció melegágya. Nem véletlenül olyan negatív a privatizáció megítélése a közvélemény szemében.- Mit tart a legégetőbb problémának?- A mezőgazdaság szétverését. Az ágazat termelése tavaly az 1988. évinek kétharmadára esett vissza, az állatfelvásárlás 1980 és 1992 között a felére, a mezőgazdasági termékek értékesítése 40-45 százalékkal csökkent. Mindez oda vezetett, hogy’ tavaly év végéig háromszázezer kistermelő hagyott fel a termeléssel. Ezen a területen olyan súlyosak a gondok, hogy azok megoldásával már nem lehet várni a választásokig. Hitelezési és támogatási technikákkal ösztönözni kell az élelmiszeripar és a termelők együttműködését. Tagosítással, a hosszú távú földbérlet bevezetésével, a földhasználati társulási formák kialakításával stabilizálni kell a mezőgazdasági üzemrendszert.- A küldöttgyűlésnek mi lesz a politikai üzenete?- A két kulcsszó a biztonság és a változás, Ezek külön-külön nem valósíthatók meg. Ha nem teremtünk biztonságot, akkor nem lesz valódi változás, ha nem lesz változás, akkor nem tudjuk megoldani a az ország problémáit és a biztonság csak vágyálom marad.

Zsoldos Attila