Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-28 / 8488. szám

Tallózó, 1993.6.24 06 B.: — MII jeleni ez konkrétan? Csurka Istvánt kizárni, az nem volna mag.ar cselekedet? K.: — Nem magyar cselekedetről van szó. Azért, hogy valaki felelős magyar az országban, az nem azt jelenti, hogy magyarkodik. B.: — En azt szeretném tudni, mit jelent ebben az esetben a felelős magyarság? Tehát azt jelenti, hogy nem szabad kizárni Csurka Istvánt, vagy azt, hogy ki szabad zárni? Mely ik a magy ar megoldás? K.: — Mint ahogy mondtam, én részletekbe itt nem megyek bele, mert etikátlan lenne. De az eti­kai bizottságon minden egyes esetben van húsz­­harminc-negyven-otven vagy hatvan oldalas írott anyag, amin át kell rágni magunkat, és annak na­gyon sok olyan tétele, alpontja, bekezdése van, amelyet nagyon alaposan végig keli gondolni. II.: — Nem arról van szó, hogy ez a magyarság­­tudatú viselkedés az etikai bizottságban azt jelen­ti, hogy nemzeti, ö&szmagyar szempontokat Is mérlegelsz altkor, amikor egy etikai ügyben kell dönlened? K-: — Én a nemzeti egységet tartom szem előtt. Én akkor is, amikor a Magyar Fórumot szerkesz­tettem. ezt tartottam szem előtt, hogy a nemzeti egység lapját szerkesszem. H.: — A Magyar Fórum lett volna a nemzet] egység lapja? K-: — Igen, a Magyar Fórum lett volna a nemzeti egység lapja. B.: — Éppenséggel nem erről az oldaláról is­mertük a tápot, merthogy időnként olyan kire­kesztőnek tűnt némelyek számára. A miniszterel­nök sem Ismerte föl tehát a lap jellegét, mert enyhéD szólva kritizálta. K.: — Akkor, amikor elkövetkezett a Magyar Fórum éleiében az a pillanat, hogy most már a Magyar Fórum nem a nemzeti egység lapja lesz, hanem éppen annak szétverésében fog tevékeny­kedni. akkor meghoztam a magam erkölcsi és etikai döntését. B.: — Ez mikor jött cl? Mert te márciusban boztad meg a döntést. K-: — Márciusban hoztam meg a döntésemet. Az én számomra a válságos és mindenképpen el­gondolkodtató napok az országos gyűlés napjai vol­tak. Nem titok, hogy az országos gyűlés mii határo­zóit. A Magyar Fórumban Inam egy vezércikkel, aminek az volt a elme: Együtt. Vagyis hogy együtt maradunk 94-ig. B-: — Most megmutatom, hogy mit publikáltál előtte. Itt van a janur 21-1 Magyar Fórum. Az Országos Gyűlés 22-én volL Az tLsó oldalon cikk, irta Farkas Kir mér. Az a lényege, hogy Antall nem Jó. Második oldal: Csurka István cikke, nagyjából ugyanaz. Harmadik oldal: egy 25 pontos bírálat a kormányról. 4—5. oldal: majdnem kivétel nélkül Antall ellenfele, 25 ember szólal meg. 6—7. oldal: eller\jrlóltek az MDF-elnökség Jelűidével szem­ben. Ez volt az egyetlen nyomtatott anyag, amely a küldöttek kezébe került, és ez egyértelműen An­­tall-elienes kiadvány volt. Olt egy összecsapás volt várható, Antall és Csurka közölt. A lap egyértel­műen Csurka mellett foglalt állást, és nem lehel azt mondánk hogy valamiféle egységet képviselte­lek volna. Ha nem Antall győz, hanem Csurka, akkor is otthagytad volna a lapot? K-: — Erre válaszolhatnék egy székely viccel Jancsi bácsiról és Juliska néniről, de nem akarok, hogy mi lett volna, ha nincsen. Arról volt szó, hogy egy politikai küzdelemben a Magyar Fórumnak az arculata hirtelen változott meg Nyilvánvaló, hogy egy főszerkesztői posztról való leköszönés nem úgy következik be, hogy hétfőn gondolok egyet és ked­den leköszönök. Hanem van egy hosszabb interval­lum, amikor az ember gondolkodik, amikor nem tud aludni, amikor... H.: — Te mikor kezdtél nem aludni, Csaba? K.: — Hadd fejezzem be, amit elkezdtem. Ak­kor, amikor ez az ominózus lapszám megszületett, és utána következett az országos gyűlés, akkor döb­bentem rá arra. hogy ennek a lapnak van egy tulaj­donosa, kiadója és van egy főszerkesztője. A két ember valószínűleg nem tud politikailag együttmű­ködni. H.: — Rádöbbentél, hogy: „jé, én vagyok a fő­szerkesztő"? K-: — Amikor én ezt a döntést meghoztam, akkor a politikai utak váltak szét Csurka István és közöttem. Természetesen hosszabb ideig tartott, amíg ezt tisztáztuk és megbeszéltük egymással. Egy lap éléről úgy elmenni nem lehel, hogy valaki összegyűjt oda egy csapatot, dolgozik velük két és fél esztendőn keresztül, aztán hirtelen otthagyja őket. Feltettük a kérdést Csurka Istvánnak, hogy megadja-e a szerkesztőségnek és nekem a főszer­kesztői szuverenitást, és dolgozhatunk-e az orszá­gos gyűlés határozatainak szellemében, vagy sem. Minekutána én nem kaptam meg ezt a főszerkesz­tői szuvenentást, leköszöntem erről az állásról. Ve­lem jött még hét vagy nyolc munkatársam. De nem azért jöttek velem, mert valaki nyomást gyakorolt volna rájuk. Én hívtam oda ezeket az embereket, velem együtt dolgoztak, azt mondták, és hogy ha én nem, akkor nem. II.: — Az előbb én azt kezdtem volna el, hogy mikortól nem aludtál jól? Mert a miniszterelnök már akkortól nem aludl jól — mint elmondta nemrég—, amikor a Csurka emlékezetes augusz­tus 22-1 dolgozata megjelent. Csak a miniszterel­nököl befolyásolta, bogy személyében sértette meg őt Csurka, következésképpen neki ki kellett várni azt az Időszakot, amikor már nem a szemé­lyes megszólíllatás miatt léphet fel Csurka ellen. De a dolgozat óriási viharokat kavart Onnantól kezdve nemzeti egységet szimbolizáló lapról már nem lehet szó. K.: — Ó, hál azért az nem volt ilyen egyszerű, mert ez nem így zajlott le, hogy augusztusban meg­jelent a dolgozat, és attól a pillanattól kezdve éles ellentét támadt volna. Ez nem így voll. Nagyon is hihető volt, hogy tovább lehet vinni. II.: — Kik közt nem volt ellentét? A miniszter­­elnök és Csurka között? K-: — A miniszterelnök és Csurka között. II.: — Ezt mondta a miniszterelnök. K-: — Én most ebbe nem fogok belemenni. A miniszterelnök úr azt mondta egyébként, hogy ha jól emlékszem a legutóbbi szavaira, hogy éppen amiatt, hogy az ő egészségi állapotáról szóvolt, és személyes megtámadta lásnak érezte, éppen emiatt nem is szólt. A miniszterelnök a dolgozattal egyet­értett-e vagy sem... H.: — Az előbb azt mondtad, hogy egyetértett. K-: — Hogy a miniszterelnök egyetértett? Hát én ilyet nem mondtam, ilyet nem mondhatok. H.: — Azt mondtad, hogy nem volt ellentét Csurka és a miniszterelnök közölt. K.: — Nem volt olyan éles ellentét az augusztus 20-i dolgozat megjelenésekor... B.: — Csaba, te nem vetted észre, hogy mi van abban a dolgozatban? Az volt odaírva, hogy ha Antall nem csinálja azt, amit Csurka István mond, vagy helyesnek tart, akkor ó kiválik az MDF-bóL Ezt ó leírta feketén-fehéren. K.: — Az augusztus 2ű-i dolgozatban? B.: — Igen. K.: — Azért ezt nem így Irta le. B.: — Azt mondta hogy az MDF maradéka fog elmenekülni mielőtt a kormány maga alá temet­né. K-: — Erről is már többször szóltam annak ide­jén is. Csurka Istvánt most is, hogy a kapcsolatunk ide vezetődött, ahol most ununk, amikor ilyen ellentét támadt közönünk, ennek ellenére én őt nagy írónak unom. B.: — Hogy jön ez ide? II.: — Ebben a teremben mindenki nagy író­nak tartja ÓL K-: — Úgy jön ide, hogy egy nagy író in egy publicisztikát... B.: — Egyet? Na ne vicceli K-: — Augusztus 20-án ín egy nagy terjedelmű publicisztikát. 80 vagy 90 gépeli oldali, és nem UrtotUm fontosnak azt. hogy cenzúrázzam és meg­húzzam az ő dolgozatát. B.: — Csak azt szeretném tudni hogy egy été r­­letléi-e vele? K.: — Megjelent... H.: — Le kellett volna mondanod másnap. K-: — Igen, lehet, hogy le kelleti volna monda­nom. A ti vélekedésetek szennt le kellett volna mondanom. B.: — Nem! Csak akkor, ha nem értettél vek egyet K-: — En 1993 márciusában mondum le. B.: — Szerintem egyetértettéi vele. Tudok mis Ülni neked ilyen írásokat a te lolladbóL Novem­ber 29-én: „két és fél év óu folyvást hátrál a kor­mány, egyik alkuból a másikba menekül", „el­árulja a jövőt balga és tudatlan". December 31-én a saját lapodban azt írtad, hogy rend­szerváltozatlanság van. K.: — Igen, emlékszem erre az írásomra. A ma­gyar sajtó akkori állapotát elemeztem, illetve azt a helyzetet, amelyben akkor a nemzeti szellemű sajtó volt. Akkoriban, amikor olyan műhelyeket vertek széjjel, mint a Tv-Híradó,a Panoráma, a Vasárnapi Újság Ekkor megírum a gondolauimat. Most is Urtom ókét Most sem vonom vissza Azt sem vo­nom vissza természetesen, hogy hosszú időn ke­resztül, amíg a lap fószerkeszlője'volum, alapvető­en Csurka gondolatmenetével és a netnzetíéltő gondolataival egyetértettem. Ezen nincs mit visz­­szavonni. Utólag sem Ugadom meg Elkövetkezel! egy olyan pillanat, amikor a politikai uuk szétvál- Uk. B.: — Nem mondta, bogy árulónak tart? K-: — Nem mondu nekem, hogy árulónak űrt engem, de voluk, akik azt mondták, amikor én fölálltam a főszerkesztői székből. Ez márciusban volt. Én nem mondom azt, hogy előtte nem voluk vitáink. De ez nem védekezés, hogy itt valamifaju előnyöket kovácsoljak ebből. Voluk vitáink a szer­kesztés, a hangnem, a leadott írások tekintetében. A Magyar Fórumnak olyan munkatársai voluk két és fél esztendő alatt, mint Benedek István, Fekete Gyula, Páskándi Géza. Szokolay Sándor. Kitűnő társaság volt. Nincs szégyellni való ezen a társasá­gon. Most is szívesen dolgoznék együtt egy Ilyen csapattal, ha lapot szerkeszthetnék Az, hogy Ma­gyarországon 1990-ben Csurka István volt az egyetlen, aki hajlandó volt nemzeti szellemű lapot indíuni, ez jellemző arra a helyzetre. Én odaálllam, ahol ilyen nemzeti lap Indult. Csurka Istán tudu megindítani. Csurka István volt. aki bulldogszívós­sággal előteremtette erre az anyagi lehetőséget. Én és a csapatom odaállt, mert egy nemzeti szellemű lapot akartunk csinálni.

Next

/
Thumbnails
Contents