Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-22 / 8485. szám

érdekek viadala az emberi jogi kon ferencián

Válságos órák az Austria Centerben

Új Magyarország, 1993.6.18

2 V

i

Bécsi tudósítónktól:

A baljós előjelek keltette aggodalom jogosnak bizonyult: már az első négy napon botrányok és konfrontációk sorozata tette kérdésessé az ENSZ emberi jogi világkonferenciájának sikerét. Kihasználja-e az emberiség a történelmi alkalmat egy valódi áttörésre, vagy továbbra is üres szólamok hangoztatásával keres gyógyírt egyik legfájdalmasabb sebére? Szkeptikus megfigyelők az utóbbinak jósolnak több esélyt ' ,

„Az emberi jogokat tiszteletbeli tartjuk, de hogy mi módon, abba nem tűrünk beleszólást". Ebben foglalható össze a kínai külügyminiszter-helyettes beszédének lényege, amely nyilvánvalóan nem egyedül Peking kiábrándító válaszát tömörítette Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár bevezető előadásának alaptézisére: az emberi jogok érvénye egyetemes, nem mérhető többféle mércével. A harmadik világ kormányainak többsége a gazdasági elmaradottság, illetve a helyi kulturális és vallási sajátosságok „figyelembevételéver, nem pedig a „nyugati normák" szerint szeretné értelmezni az emberi jogokat. Abban, hogy a fejlett országok a gazdasági segítségnyújtást e jogok tiszteletben tartásához mint feltételhez kötik, zsarolást és belügveikbe való beavatkozást látnak. : *’

Konfrontáció azonban nemcsak ebben az alapvető kérdésben adódott a konferencián - egyre-másra fakadnak fel a nemzetközi politika „klasszikus" válsággócai is. Amikot Pakisztán küldötte éles támadást intézett India ellen az emberi jogok kasmíri megsértéséért, az indiai delegátus felháborodottan követek terhogy vonják meg tóié a szót Az elnöklő Mock osztrák külügyminiszter ezt nem tette meg. Ennél is jobban felizgatta a kedélyeket Jasszrr Arafat fellépése, aki előbb az Austria Center alagsorában, egy képkiállítás megnyitásán, majd az ülésterem szónoki emelvényén támadta kíméletlenül Izraelt. Az emberi jogok lábbal tiprását, népirtást vetett a zsidó állam szemére, s kijelentette: folytatják a harcot, „míg csak palesztin zászló nem leng Jeruzsálem fölött". A konferencia elé állított tabura - a jogsértéssel vádolt kormányok megnevezésének tilalmára - immár alig van valaki tekintettel.

Az ülésterem falain kívül természetesen még kendőzetlenebb beszéd folyik. A Nobel-békedíjas személyiségek és szervezetek külön találkozóján nagy nyomatékkai hangzottak el a tanácskozásról „kitiltott" olyan fogalmak, mint a kínzás - amely az Amnesty International főtitkára szerint száztíz államban alkalmazott gyakorlat vagy az emberek nyomtalan eltűnése. Fokozott figyelem kísérte a dalai láma szavait, amelyekkel a félelemnek, a fenyegetettségnek az emberi kreativitást elfojtó hatására utalt, 5 reményét fejezte ki, hogy a konferencia „új emberi energiákat" szabadít fel a köemberi jogi szervezeteket képviselő tagjait. A szándék nyilvánvaló: ezek a küldöttek radikális lépések követelését kívánják beépíteni a konferencia záródokumentumába. Az emberi jogok, megsértésében bűnös - a bizottságban tekintélyes számban képviselt - kormányoknak ez természetesen nem érdeke.

A bécsi lapok már a konferencia botrányos csődjéről kezdtek cikkezni, amikor tegnap délben Mock osztrák külügyminiszter, a konferencia elnöke közölte: köz-J.; -A..,,,

Jogos igény az autonómia

A Bécsben folyó emberi jogi világkonferencia eseménysorában kapott helyet az a tanácskozás is, amelyet az ENSZ-nél működő nem kormány szervezetek (NGO) tartottak Minden emberi jog mindenkinek címmel. A kereszténydemokraták nemzetközi szervezete (CDI) Varga Lászlót, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnökhelyettesét is delegálta a konferenciára.

Varga László a kisebbségi jogokat tárgyaló munkacsoportban vett részt. Felszólalásában elmondta, hogy Szlovákiában, a volt Jugoszláviában, Kárpátalján és Romániában élő magyar nemzeti kisebbségek jogosan igénylik az Egyesült Nemzetek közgyűlése által már 1966-ban kinyilvánított jogokat, hogy ápolhassák kultúrájukat, gyakorolhassák vallásukat, használhassák anyanyelvűket, továbbá a fejlődésnek megfelelően, ahol arra lehetőség van, politikai autonómiát is kiépítsenek. A KDNP-politikus kiemelte: tudatában van annak, hogy a politikai autonómia felállítása kényes kérdés, ugyanakkor a magyar Jdsebbségek esetében akadálytalanul végrehajtható. Az érintett országok kormányainak jogfosztó intézkedései teljesen érthetetlenek, mert a magyar kisebbségek nem törnek a hatalomra, hiszen sem rendőrségük, hadseregük, de még csak fegyverük sincs. Csupán élni akarnak jogaikkal, és igyekeznek megőrizni több mint ezeréves tradícióikat. A magyar kisebbségek, ha az őket megillető státusukat tiszteletben tartják, békés munkájukkal az érintett állam működését erősítik, és nem gyöngítik. A kisebbségi jogok gyakorlásának megakadályozása vagy korlátozása sérti az Egyesült Nemzetek határozatait - hangoztatta Varga László.

........ ............................., OE

egyházfő egyébként ’- a kina! Ul-' takozásori alapuló EN'SZ-tilalom értelmében - az ülésterembe rtem léphetett be, beszédét végül Is az épület előtt, a szabadban kezdte el, majd, az esőtől megszakítva, annak szövegét oszthatta csak szét hallgatói között. Mivel személye osztrák részről (fogadás az államfőnél, a kancellárnál, a parlamentben) megkülönböztetett tiszteletben részesült, Kína gazdasági retorziókkal fenyegette meg Ausztriát: az ügy súlya és kimenetele még nem mérhető fel.

Az eddigi legsúlyosabb konfliktust a zárőközlemény megszerkesztésével foglalkozó bizottság robbantotta ki azzal, hogy kizárta soraiból a nem kormányokat, hanem független

XptfjSő,tárgjí!ás^/fvén sikerét égy ^pragmatikus • megoldást*;9 elérnie. Eszerint a független szervezetek csoportja (NGO) - ha formálisan nem tagja is a bizottságnak - .de facto*, közvetett módon bekapcsolódik annak munkájába, rendszeres konzultációk útján szorgalmazhatja elképzeléseinek beépítését a záróközleménybe. A kompro-., missz.um gyakorlati megvalósulásától függ, elkerülhetó-e a világkonferencia ötezres küldöttseregének két táborra szakadása, amely lényegében kudarccal lenne egyenlő, s hátrányosabb helyzetbe vetné vissza az emberi jogokért vívott harc ügyét, mint amilyenben az a tanácskozás megnyitása előtt volt.

Berényi György