Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
Magyar Hírlap, 1993.6.16 Májusban már csak 0,4 százalék Normális mederben az infláció A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a fogyasztói árszínvonal májusban 0,4 százalékkal emelkedett áprilishoz képest. A múlt év májusában a növekedés 1,5 százalékos volt. A fogyasztói árszínvonal az év első négy hónapjában a múlt év decemberéhez viszonyítva bekövetkezett 10,8 százalékos emelkedése az elmúlt három év átlagához (körülbelül 18 százalék) hasonlítva is lényegesen alacsonyabb. A fogyasztói árszínvonal alakulása egyes termékcsoportoknál 1993. május A javak fő csoportjai 1992.dec. = 100 Változás 112 hónapalatt (%) Élelmiszerek 113,0-03 +26.8 Szeszes italok. dohányáruk 109.7+0.3 + 18.6 Ruházkodási cikkek 107.1+ 1,4 + 16.6 Tartós fogyasztási cikkek 104.9+0.8 + 11.0 Háztartási energia 104.6-0.2 +23.6 Egyéb cikkek. üzemanyagok 109.5+0.6 +20.1 Szolgáltatások 115.4+0.9 +21.8 ÖSSZESEN: 110.8+0.4 +21.3 Az árszínvonal kedvező alakulása elsősorban az élelmiszereknél — főként a sertéshúsnál — bekövetkezett árcsökkentésekkel áll összefüggésben. Amíg a tejnél és a kenyérnél az őszi jelentős áremelkedéseket követően januárban a 6 százalékos áfaintézkedés is jelentősen ..megfejelve” emelkedtek az árak, addig a •sertéshúsoknál még az áfaemelés hatását sem voltak képesek teljes egészében tovább hárítani, ugyanakkor a jelzett időszakban a tejnél 64, a kenyérnél 39 százalékos áremelést is elfogadott a piac. Összességében az élelmiszereknél a piaci (időjárási), valamint az export értékesítési lehetőségek bizonytalansága miatt ma rendkívül nehéz előre jelezni, hogy az őszi—téli hónapokban milyen árszínvonalváltozás várható. Mindez — egy lehetséges áfaintézkedés hatásától függetlenül is — meghatározó lehet az idei áralakulásra is. A háztartásienergia-hordozóknál az árszint mérséklődése a szénfélék árcsökkentésével áll összefüggésben. Egyéb energiahordozóknál lényegében változatlannak mondhatók az árak. Az iparcikkeknél és a szolgáltatásoknál az átlagos árnövekedés májusban áprilishoz képest körülbelül 0,9 százalék. Továbbra is jó hír. hogy a termelői árak oldaláról nem nehezedik számottevően nyomás a fogyasztói árakra. Időszak Termelői árak Fogyasztói árak (belföldi ért.) növ ekedes az előző hónaphoz kepest I °k) 1992 október 1.9 2,5 november 1.0 1.6 december 0.3 1,0 1993 január 2,7 6.8 február 0,8 1.7 március 0.5 0.8 április 0.5 0.8 május * 0.4 * Nincs adat A 12 hónap alatt bekövetkezett árnövekedés a januári 25.9 fokozatosan 21,3 százalékra mérséklődött. A fogyasztói árak havi növekedési üteme az idén májusban szokásosan — a szezonális hatást is kifejezve — alacsony mértékű. Mindez azt igazolja, hogy az inflációs folyamat valóban visszatért a „normális mederbe”. 1 hónap alatti 12 hónap alatti árnövekedés árnövekedés 1992.1993. 1992. 1993. Január 3.2 6,8 28.2 25.9 Február 2.7 1.7 25.8 24.7 Március 1,9 0,8 24.7 23.4 Április 1.3 0.8 23.3 22.8 Május Június-december 1.5 0.4 22.6 21.3 átlagosan 1.3— 21.5 — Az elkövetkező hónapokban fokozatosan számítani kell a tavaszi forintleértékelések belföldi árszintnövel hatásával is.'A leértékelés azonnal csak a készáruimporton keresztül, míg a termelő felhasználásra kerül import alapanyagok drágulása, csak 3-4 hónapos fáziskéséssel a termelési vertikumokon „árverekedve" fejtik ki hatásukat az árakra. Természetesen ez sem történik mechanikusan, mértéke mindig függ más piaci hatásoktól is. A mezőgazdasági árak hektikus változásaitól megtisztított havi növekedési ráták most is. az „underlying inflation" az utóbbi években tapasztalható egy százalék körüli átlagos mértékét mutatja. Eszerint az inflációs folyamatot sikerült kézben tartani, noha a 16-19 százalékos előrejelzéshez képest ma már világos, hogy a fogyasztói árszint idei növekedése 20-22 százalékos sávban prognosztizálható. Egy esetleges ósz; áfaintézkedés az idei árszínvonalat drámai mértékben már nem érintené, hiszen annak csak háromtizenketted része terheli az idei (év/év típusú) árindexet. de természetesen az jelentős determinációt „vinne be” az 1994. évi várható áralakulásba. dr. Cinkotai János kormány-főtanácsadó
