Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-21 / 8484. szám
168 Óra, 1993.6.15 2í Lobbyzni, érvelni, veszekedni Rohaniunk-e Euróüába? Sertéspestis van, újabb segély nincs Három éve, a hatalomváltás évében a kormányzati ígéretek alapján még oly közelinek tűnt hazánk teljes jogú csatlakozása az Európai Közösséghez. A remélt időpontból előbb 1995, majd 2000 lett, most pedig 2003-at emlegetik a nevezetes esztendőként, miközben sokan illúziókban élnek azzal kapcsolatban, hogy belépésünk csakis előnyöket tartogat számunkra. S bár a csatlakozás időpontja egyre távolabbra kerül, vannak, akik úgy vélik: bizonyos szempontból máris késésben vagy unk. Erről szól Gyuricza Péter riportja.- Régóta és nagyon sokat beszélünk az Európai Közösséghez való csatlakozás kérdéséről. annak időpontjáról, feltételeiről és következményeiről. A közvélemény mégis most találkozott először közelről a közösség feltételrendszerével, amikor bekövetkezett a húsembargó. Magyarországnak az Európai Közösséghez való csatlakozását, a tárgy alásokat hogyan befolyásolhatják a történtek?- kérdezem Szájer Józsefet, a Fidesz képviselőjét, a parlament EK-bizottságának tagját SZÁJER JÓZSEif: Feltételként fogalmaznám meg a húsembargó kérdését, ugy anakkor a kijózanodás kezdeTeként. Demitologizálni kell az Európai Közösséghez való viszonyainkat. tudomásul kell vennünk, hogy az Európai Közösségbe való belépés nagyon kemény, nehéz, csak komoly felkészüléssel megtehető út, amit mindannyiunknak végig kell járni. A húsembargó az egyik jele annak, hogy Magyarország nem ismeri eléggé az Európai Közösség működési mechanizmusait, ezert nem képes résen lenni és időben beavatkozni. Ezeknek a mechanizmusoknak a kialakítása elengedhetetlen, és ez a felkészülés az európai csatlakozás legfontosabb része, ami elsősorban belpolitikai feladat. * fi B úgy, mint a politika szintjén. El kell mondani, hogy ezt kikérjük magunknak, mi ehhez nem akarunk hozzászokni. Tudni kell. hogy a világ így működik, de értésükre kell adni mindazoknak, akiket illet, hogy velünk, ha lehet, ilyen formában nem...- A parlamenten belül konszenzus van az EK-hoz való csatlakozás megítélésében. Ugyanakkor ettől a lépestől nagyon sokan csak előnyöket várnak. Hogy lebet ezekkel az illúziókkal leszámolni? Szent-lványi István szabad demokrata képviselő. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN: Véleményem szerint ebben a kérdésben a felkészítő munkának már meg kellett volna indulnia. Itt nemcsak a hat parlamenti pártról van szó - bár kétségtelen, hogy még a hat parlamenti párt körében is vannak illúziók de a közvélemény egészében, sőt a szakmai közvélemény egy részében is élnek ilyen tévhitek. Magyarország évtizedekig elzártan élt az Európai Kö- Stephan Musto nr, az EK szakértője - aki részt vett Spanyolország, Görögország és Portugália csatlakozásinak előkészítésében- ngj fogalmazott: nem is olyan nagy dolog ez az embargó, ehhez különben is bozzá kell szokni. STEPHAN MUSTO: A dolgot széles öszszefüggéseiben kell látni. Tudni kell, hogy a közösség elsősorban saját tagállamainak érdekeit védi. A magyarok feladata az lenne, hogy hozzá kell szokniuk ezekhez a módszerekhez, mert ezeket az intézkedéseket nemcsak Magyarországgal, nemcsak a kelet-európai államokkal, de a világ minden olyan országával szemben érvényesítik, amelyekkel a Közös Piac kapcsolatban áll. Tudomásul kell tehát venni és föl kell készülni ezekre az eshetőségekre. Egyetértek tehát azokkal, akik azt mondják, itt lobbyzni kell, és határozott hangon érvelni, a társulási bizottságon belül éppi* zösségtől, ezért viszonylag csekély felhalmozott tudással rendelkezünk az EK-ról. Az első fázisban növelni kell a bekapcsolódás lehetőségét azokba a projektumokba, azokba a tanulmányi és együttműködési formákba, amelyek hozzásegítenek minket ahhoz, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkezzünk. De vannak más fontos teendőink is. Intézményeket és koordinációt kell létrehoznunk annak érdekében, hogy ez az előkészítő munka folyamatos és eredményes legyen. 9 - Ezektől az intézkedésektől és jogi intézf 1 menyektől azonban sokan félnek, hiszen kJ ezek rövid távon hátrányokkal járnak.- Világosan tudni kell. hogy bizonyos .' ~>zatokat, bizonyos termékeket - elsösorba.i a textilipart és az agrárszektort - ez bizony hátrányosan érint. Az az érdekünk, hogy ezek a szektorok is fölkészüljenek a csatlakozásra, de nem lesznek képesek fölkészülni, ha nem kapnak hozzá hatékony kormányzati, intézményi segítséget.- Rövid távon elképzelhető, bogy ha az Európai Közösség tagjaivá válnánk, akkor az importliberalizáció következtében elárasztanák a magyar piacot a külföldi termékek. Ugyanakkor éppen a Magyar Demokrata Fórum Monopoly-csoportjának egyik programpontja, bogy az állampolgár a hazai termeket vásárolja, a hazai értéket védje. Nincs itt valami ellentmondás? - kérdezem Fodor Andris Attila MDF-es képviselőt. FODOR ANDRÁS ATTILA: A Monopoly-csoport nevében nem kívánok és nem is tudok nyilatkozni. Úgy gondolom, hogy Magyarország ma már annyira nyitott gazdaságú ország, hogy mindenképpen érdeke az európai együttműködésben való részvétel. Nem protekcionizmus ez, de minden ország védi a saját iparát, a saját mezőgazdaságát, hiszen az hazai munkahelyeket jelent, ezért ez jól felfogott politikai érdeke minden kormánynak, jól felfogott gazdasági és, társadalmi érdeke minden társadalomnak. Úgy gondolom, hogy valahol a kettő közötti középúton kell maradnunk. Azokat az iparágakat, azokat a gazdasági ágazatokat kell védeni, ahol verseny képe! * i Iá
