Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

Magyar Nemzet 1993.máj.28.

de::ük viszonyunkat és harmonikus kapcsolatokra törekszünk. Enélkül ugyanis bármely pillanatban összeomolhatna a meglévő konstrukciónk.- A sajtóban különböző időpontok jelentek meg a legfelsőbb szintű szlovák-magyar találkozót illetően. Tud ön végleges terminust mondani?- Egyelőre még nem állapítottunk meg pontos időpontot, azonban érdekünkben áll, hogy minél előbb sor kerüljön a találkozókra.- A szlovák-magyar viszony egyik neuralgikus pontja a bős-nagymarosi- vízlépcsőrendszer. Lehetségesnek tartja, hogy az ideiglenes dunai vízügyi rendszerről megegyezés szülessen, ami javítaná a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködését is?

• - Jó és szerencsés lépésnek tartom, hogy ezt a problémát a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztettük, mert így a konfliktus jogi oldala megoldható. Most már csak műszaki problémák vannak, a megoldásukat rábízhatjuk a szakemberekre. Ki kell alakítanunk a szükséges teret a munkájukhoz, hogy felmérhessék, milyen konkrét következményekkel jár az elkészült mű, s milyen intézkedéseket kell hozni és megvalósítani e következmények kiküszöbölésére. Már eddig is sokat tettünk e téren, sokat segítettek nekünk az Európai Közösség szakértői. Hozzátenném, az Európai Közösség bekapcsolása e konfliktus megoldásába nem csupán szakmai téren jelentős, hanem politikailag is nagyon fontos. Arra gondolok, hogy ezáltal mind Magyarország, mind Szlovákia nemzetközi szinten is tanújelét adta, hogy képes a kölcsönös problémák olyan megoldására, amely a fejlett Európában szokásos. Meggyőződésem, hogy szakértőink képesek lesznek megegyezni a kölcsönösen elfogadható vízügyi rendszerben is. És meggyőződésem szerint hasonlóképpen fog alakulni az együttműködés országaink közt más területeken is. Ha magyar partnereimmel folytatott eddig tanácskozásaimból indulok ki, meg kell erősítenem, hogy politikáink irányvonala és minden eddigi lépésünk ezt mozdítja elő.

Gyors cselekvés kisebbségi kérdésekben- Szlovákia és Magy arország között a másik konfliktusforrás a nemzeti kisebbségek kérdése, ezt a problémát azonban az Európa Tanács b felvetette Szlovákia felvételi kérelmének megtárgyalásakor. A szlovák kormány beleegyezett, hogy közös, szlovák-magy ar bizottságot hozzanak létre, amely megvizsgálja a kisebbségek valós hely zetét mindkét országban, önt pedig megbízta, hogy az EBEE-vel és a magyar kormánnyal b együttműködjön e kérdés megoldásában. Ön az elnöke a szlovák kormány nemzetiségi tanácsának is. Milyen lépések megtételére készül a közeljövőben e kérdés megoldása érdekében?- A problémakört több összetevőre kell bontani. Az egyik részt képezhetik az adott kormányok konkrét lépései egyes technikai kérdések megoldása érdekében. Ilyenek merültek fel a Szlovák Köztársaság európa tanácsi felvételét megelőzően, a különböző missziók helyszíni vizsgálódásait követően. Közéjük tartozik a már sokszor emlegetett anyanyelvű keresztnévírás vagy a helységnevek és köztéri nevek kétnyelvű használata. Ezeket rövid időn belül megoldjuk, mivel a politikai szándék megvan rá. Ezt nemzetközi porondon is kifejeztük, ami gyors cselekvésre kötelezi kormányunkat. A kérdés másik összetevője: európai összefüggésben vizsgálni a nemzetiségi kérdést. A kisebbségi kérdés ugyanis összeurópai kérdés. Én azokkal értek egyet, akik azt állítják, nemzetközi mechanizmusokat kell létrehozni a kisebbségek jogainak garantálására, hogy sehol ne válhassanak konfliktusforrássá. Ez Európa önvédelmének kérdése is egyben, főleg a volt Jugoszlávia országaiban szerzett keserű tapasztalatok után. Tudatosítani kell, hogy etnikai alapon ma már lehetetlen meghúzni az államhatárokat, s különösen itt, Közép-Európában szörnyűséges lenne. A kisebbségi kérdés megoldását ezért mi összekapcsoljuk államluitáraink garantálásának kérdésével. Szlovákia aktívan részt kíván venni a kisebbségi jogok nemzetközi normarendszerének kidolgozásában, ezt az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén is kifejtettük; ezt a célt szolgálja kormányunk aktivitása a kisebbségek helyzetét felülvizsgáló közös bizottság létrehozásában. A magyarországi és szlovákiai kisebbségek helyzetének feltérképezését követően a bizottság ajánlásokat tehetne egy olyan nemzetközi dokumentum megfogalmazására, amely később kötelező érvényűvé válhatna minden országra nézve. A kérdés további összetevőjét a kétoldalú kapcsolatok képezik. Szlovákok is élnek hazájuk határain kívül, figyelembe kell vennünk ezt a tényt is. Mi elsősorban nemzetközi intézményrendszert akarunk a kisebbségi jogok védelmére, de nem vagyunk ellenségei a kétoldalú egyezményeknek sem, amelyek - ha az mindkét félnek érdekében áll - a kisebbségeknek ai átlagosnál több jogot biztosítanak.- Miniszer úr, hogyan látja ön > közép-európai régió együttműködési lehetőségeit és távlatait? Hallani olyan hangokat is, hogy egyes országok önállóan hamarabb jutnának be az európai struktúrákba. Ón szerint ilyen körülmények között milyen esélyei vannak a visegrádi csoporthoz vagy a Kárpátok Eurorégióhoz hasonló kezdeményezéseknek?- Amennyiben részletekbe menően elemeznénk a visegrádi csoport tagországainak helyzetét, bizonyára sok eltérő sajátosságot fedeznénk fel. E különbségeket leginkább Csehországban hangoztatják, ennek ellenére az a meggyőződésem, hogy a visegrádi csoport életképes és megvan a maga jelentősége is, mivel azokra az adottságokra épül, amelyek egyaránt sajátjai mind a négy országnak. Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az Európai Közösségnek szintén érdeke e csoport országainak együttműködése, mert ezáltal is bizonyítható alkalmazkodási képességünk a kölcsönös együttműködési és nemzetközi struktúrákhoz. Számomra ez az EK pozitív viszonyának kifejeződése országaink iránt. Nagyra értékelem, hogy az EK országai egyformán kezelik a visegrádi csoport összes tagállamát, mert ez térségünkben stabilizáló

. tényezőként csapódik le. Meggyőződésem tehát, az esetleges fenntartások ellenére is, hogy a visegrádi csoporton belüli szoros együttműködésnek van jövője, és az is, hogy ezek az országok együtt lépegetve zárkóznak majd fel Európa fejlettebb országaihoz.

Lambert Gábor, Neszméri Sándor