Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

Magyar Nemzet 1993.máj.28. de::ük viszonyunkat és harmonikus kapcsolatokra törekszünk. Enélkül ugyanis bármely pillanatban összeo­molhatna a meglévő konstrukciónk.- A sajtóban különböző időpontok jelentek meg a legfelsőbb szintű szlo­vák-magyar találkozót illetően. Tud ön végleges terminust mondani?- Egyelőre még nem állapítottunk meg pontos időpontot, azonban érde­künkben áll, hogy minél előbb sor ke­rüljön a találkozókra.- A szlovák-magyar viszony egyik neuralgikus pontja a bős-nagymarosi- vízlépcsőrendszer. Lehetségesnek tart­ja, hogy az ideiglenes dunai vízügyi rendszerről megegyezés szülessen, ami javítaná a Szlovák Köztársaság és a Ma­gyar Köztársaság együttműködését is? • - Jó és szerencsés lépésnek tartom, hogy ezt a problémát a hágai Nemzetkö­zi Bíróság elé terjesztettük, mert így a konfliktus jogi oldala megoldható. Most már csak műszaki problémák vannak, a megoldásukat rábízhatjuk a szakembe­rekre. Ki kell alakítanunk a szükséges teret a munkájukhoz, hogy felmérhes­sék, milyen konkrét következmények­kel jár az elkészült mű, s milyen intéz­kedéseket kell hozni és megvalósítani e következmények kiküszöbölésére. Már eddig is sokat tettünk e téren, sokat segí­tettek nekünk az Európai Közösség szakértői. Hozzátenném, az Európai Közösség bekapcsolása e konfliktus megoldásába nem csupán szakmai téren jelentős, hanem politikailag is nagyon fontos. Arra gondolok, hogy ezáltal mind Magyarország, mind Szlovákia nemzetközi szinten is tanújelét adta, hogy képes a kölcsönös problémák olyan megoldására, amely a fejlett Eu­rópában szokásos. Meggyőződésem, hogy szakértőink képesek lesznek meg­egyezni a kölcsönösen elfogadható víz­ügyi rendszerben is. És meggyőződé­sem szerint hasonlóképpen fog alakulni az együttműködés országaink közt más területeken is. Ha magyar partnereim­mel folytatott eddig tanácskozásaimból indulok ki, meg kell erősítenem, hogy politikáink irányvonala és minden eddi­gi lépésünk ezt mozdítja elő. Gyors cselekvés kisebbségi kérdésekben- Szlovákia és Magy arország között a másik konfliktusforrás a nemzeti ki­sebbségek kérdése, ezt a problémát azonban az Európa Tanács b felvetette Szlovákia felvételi kérelmének megtár­gyalásakor. A szlovák kormány bele­egyezett, hogy közös, szlovák-magy ar bizottságot hozzanak létre, amely meg­vizsgálja a kisebbségek valós hely zetét mindkét országban, önt pedig megbízta, hogy az EBEE-vel és a magyar kor­mánnyal b együttműködjön e kérdés megoldásában. Ön az elnöke a szlovák kormány nemzetiségi tanácsának is. Mi­lyen lépések megtételére készül a közel­jövőben e kérdés megoldása érdekében?- A problémakört több összetevőre kell bontani. Az egyik részt képezhetik az adott kormányok konkrét lépései egyes technikai kérdések megoldása érdekében. Ilyenek merültek fel a Szlo­vák Köztársaság európa tanácsi felvé­telét megelőzően, a különböző misszi­ók helyszíni vizsgálódásait követően. Közéjük tartozik a már sokszor emle­getett anyanyelvű keresztnévírás vagy a helységnevek és köztéri nevek két­nyelvű használata. Ezeket rövid időn belül megoldjuk, mivel a politikai szán­dék megvan rá. Ezt nemzetközi poron­don is kifejeztük, ami gyors cselekvés­re kötelezi kormányunkat. A kérdés másik összetevője: európai összefüg­gésben vizsgálni a nemzetiségi kérdést. A kisebbségi kérdés ugyanis összeuró­pai kérdés. Én azokkal értek egyet, akik azt állítják, nemzetközi mechaniz­musokat kell létrehozni a kisebbségek jogainak garantálására, hogy sehol ne válhassanak konfliktusforrássá. Ez Eu­rópa önvédelmének kérdése is egyben, főleg a volt Jugoszlávia országaiban szerzett keserű tapasztalatok után. Tu­datosítani kell, hogy etnikai alapon ma már lehetetlen meghúzni az államhatá­rokat, s különösen itt, Közép-Európá­­ban szörnyűséges lenne. A kisebbségi kérdés megoldását ezért mi összekap­csoljuk államluitáraink garantálásá­nak kérdésével. Szlovákia aktívan részt kíván venni a kisebbségi jogok nem­zetközi normarendszerének kidolgozá­sában, ezt az Európa Tanács miniszteri bizottságának ülésén is kifejtettük; ezt a célt szolgálja kormányunk aktivitása a kisebbségek helyzetét felülvizsgáló közös bizottság létrehozásában. A ma­gyarországi és szlovákiai kisebbségek helyzetének feltérképezését követően a bizottság ajánlásokat tehetne egy olyan nemzetközi dokumentum megfogal­mazására, amely később kötelező érvé­nyűvé válhatna minden országra néz­ve. A kérdés további összetevőjét a kétoldalú kapcsolatok képezik. Szlová­kok is élnek hazájuk határain kívül, fi­gyelembe kell vennünk ezt a tényt is. Mi elsősorban nemzetközi intézmény­rendszert akarunk a kisebbségi jogok védelmére, de nem vagyunk ellenségei a kétoldalú egyezményeknek sem, amelyek - ha az mindkét félnek érde­kében áll - a kisebbségeknek ai átlagosnál több jogot biztosítanak.- Miniszer úr, hogyan látja ön > közép-európai régió együttműködési lehetőségeit és távlatait? Hallani olyan hangokat is, hogy egyes országok önál­lóan hamarabb jutnának be az európai struktúrákba. Ón szerint ilyen körül­mények között milyen esélyei vannak a visegrádi csoporthoz vagy a Kárpátok Eurorégióhoz hasonló kezdeményezé­seknek?- Amennyiben részletekbe menően elemeznénk a visegrádi csoport tagor­szágainak helyzetét, bizonyára sok elté­rő sajátosságot fedeznénk fel. E kü­lönbségeket leginkább Csehországban hangoztatják, ennek ellenére az a meggyőződésem, hogy a visegrádi cso­port életképes és megvan a maga jelen­tősége is, mivel azokra az adottságokra épül, amelyek egyaránt sajátjai mind a négy országnak. Nem szabad megfe­ledkeznünk róla, hogy az Európai Kö­zösségnek szintén érdeke e csoport or­szágainak együttműködése, mert ezál­tal is bizonyítható alkalmazkodási ké­pességünk a kölcsönös együttműködési és nemzetközi struktúrákhoz. Számom­ra ez az EK pozitív viszonyának kifeje­ződése országaink iránt. Nagyra értéke­lem, hogy az EK országai egyformán kezelik a visegrádi csoport összes tagál­lamát, mert ez térségünkben stabilizáló . tényezőként csapódik le. Meggyőződé­sem tehát, az esetleges fenntartások el­lenére is, hogy a visegrádi csoporton belüli szoros együttműködésnek van jövője, és az is, hogy ezek az országok együtt lépegetve zárkóznak majd fel Európa fejlettebb országaihoz. Lambert Gábor, Neszméri Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents