Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-02 / 8474. szám
Új Magyarország 1993.máj.29. 9-A szlovák külügyminiszter előadása Nem lépünk a balkáni ösvényre Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter szerint megvalósítható lehetőség és egy ben szükségszerűség a magyar-szlovák kapcsolatok új alapokra helyezése. A szlovák diplomácia irányítója Budapesten, a Magyar Külügyi Intézetben tartott tegnapi előadásában mondotta ezt, amikor is felvázolta térségünk problémáit, különös tekintettel a kisebbségek helyzetére. A nem hivatalos látogatáson itt-tartózkodott Jozef Moravcík megbeszélést folytatott magyar kollégájával, Jeszenszky Gézával is. A nagy érdeklődéssel kísért előadásában - amelyet jelenlétével megtisztelt Jeszenszky Géza is - a szlovák vendég elemezte a két nép együttélésének történelmi tapasztalatait, érintette a függetlenné vált Szlovák Köztársaság politikájának alappilléreit, 6 szólt a jövőbeli teendőkről is. Rámutatva arra, hogy szlovák megítélés szerint a két szomszédos állam kapcsolatainak alakulása a szlovák belső integritás kulcskérdése is, Moravcík kijelentette: a határ mindkét oldalán elmarad az emberek gondolkodása az utóbbi esztendők dinamikus változásaitól. Kölcsönös megértésre van ma a leginkább szükség - vélekedett a külügyminiszter előadó, aki ismertette azt is, hazája a demokráciát, a pluralizmust, jogállamiságot és az emberi jogok tiszteletben tartását tekinti értékrendje alapjául. Kiemelt súllyal szólt ]ozej Moravcik a nemzeti kisebbségek helyzetéről. A trianoni szerződés kapcsán bizonyos megértést mutatott, hogy Magyarország nemzeti traumaként élte át a határok átszabdalását, a nemzetállamok kialakulását. A pozsonyi külügyminiszter a múlt tanulságaira hivatkozva azt fejtegette, hogy a modem és önálló Szlovákia nem törekszik egy kizárólagos nemzetállam kiépítésére, ellenkezőleg, célja egy etnikailag pluralista ország. Icszcnszky Gáza közelmúltbeli budapesti előadására emlékeztetve Moravrik gvyakorlatilag egyetértését fejezte ki a magyar külügyminiszter gondolataival, aki egyebek között azt hangoztatta, hogy napjaink európai stabilitásának kulcskérdése a nemzeti kisebbségek helyzetének megnyugtató rendezése, és kisebbségek országon belüli önkormányzata nem a bizonytalanságot növeli, hanem ellenkezőleg: megelőzheti a feszültséget és az esetleges robbanást.- Megvalósítható lehetőség, nem pedig csupán egyszerú intellektuális fogalom a két ország közötti „kiegyezés". Országaink számára változatlanul fennáll az esély, hogy leküzdjék az öröklött ellentéteket és ezzel Európának is üzenjenek: sohasem lépünk a „balkáni" ösvényre - összegezte előadását Moravcik. Előadása után a szlovák külügyminiszter kérdésekre válaszolva egyebek között kijelentette: Szlovákia teljesíti az Európa Tanács felvételi feltételeit, nevezetesen eleget tesz a keresztnevek magyar Vn^akífrr^v'ézísérf illetve ä kétnyelvű helységnév-* (táblák engedélyezésére vonatkozó igényeknek/A'félvetésre, jhogy nem lett volna-e hatékonyabb és célravezetőbb önszántából erre az elhatározásra jutni, Moravcik elmondta: így is fel lehet fogni a dolgot, de vélhetően elóbb-utóbb Szlovákia egyedül is így határozott volna. Az általában jó hangulatú disputában disszonáns hangként jelentkezett ugyanakkor Moravcik külügyminiszter azon fejtegetése, hogy az új határátkelőhelyek megnyitását illetve egykori átkelők újramegnvitását jótékonyan befolyásolná, ha Magyarország szerződéses formában vállalná a határok sérthetetlenségét és megváltoztathatatlanságát. (A politikus Pácin község jelenlévő polgármestere felhívására reagált.) Érthető módon az előadás után a jelenlévő újságírók az úgynevezett határkérdésről is faggatták Jeszenszky Gézát. A magyar külügyminiszter kifejtette, nagyon reméli, hogy a kijelentést nem úgy kell érteni, hogy Pozsony feltételekhez kötné a határátkelők nyitást. Ez nagyon szerencsétlen és bizalom romboló lépés lenne, nem hozná közelebb a két ország közötti alapszerződés aláírásának időpontját. Magyar részről a Duna elterelése miatti „provokáció" ellenére is fennáll a bizalom a szlovák nép, a szlovák politikai irányába, s amennyiben az előadásban is elhangzott gondolatok konkrét formát öltenek törvények formájában is, ez igen jelentős bizalomerősítő lépés lenne - vélekedett Jeszenszky Géza. Értékelése szerint a legfontosabb most választ adni a kisebbségek aggályaira. Amennyiben a kisebbségek törvényes képviselői úgy látják, hogy # belső jog- TeVid kedvező kilátásokkal biztatja a nemzeti identitás ápolását, akkor az alapszerződésben ki lehet térni mindkét fél érdekeire - hangoztatta a magyar külügyminiszter. (-daróczi-)
