Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.14 32 magyarság egésze azonban igen nehezen illeszkedett be az új délszláv állam kereteibe. A szerb hatóságok lényeges különbséget tettek az egyes nemzeti kisebbségek közölt. A magyarokat tartották a legraegbízhatatlanabbnak, akiknek - korabeli szóhasználattal - a „lojalitásában erősen kételkedni kell". A magyarság letargikus állapotba került, vezetőréteg nélkül maradt. Az értelmiség és tisztviselők egy része már 1918 őszén elmenekült, de az úgynevezett optálási jog lejártáig - 1922 január végéig - további mintegy 35 ezren repatriáltak, vagyis Magyarországra költöztek. így a húszas évek elejére a délvidéki magyarság csonka társadalommá vált. Az optálás idején a magyarság a teljes jogfosztotlság állapotában élt, csak ekkor engedélyezték politikai szerveződését. •;r A magyar párt harca t—í922 szeptemberében.így alakult meg a Zenián tartott nagygyűlésen a Jugoszláviai Magyar Párt, amely mérsékelten jobboldalinak volt tekinthető, azonban programjából ítélve lényegében polgári demok- 1 rata. Milyen célokat tűzött ki a vaj- . dasági magyarság érdekvédelmének megteremtésére, a magyar nemzeti tudat erősítésére?- Erőteljesen fellépett a magyar oktatás, a kulturális élet csorbítása ellen, de nem hanyagolta el a szociális kérdéseket sem. Tiltakozott az ellen, hogy a magyarságot kirekesztették a földreformból. A nagybirtokok kisajátításával több tízezer magyar egzisztencia ment tönkre, akik cselédként, napszámosként a latifundiumokon találtak munkát. Helyzetüket súlyosbította, hogy gyakran a házaikból is kirakták őket, hogy helyet adjanak a szerb telepeseknek. Egyébként 1918-1941 között összesen mintegy negyedmillió szerbet telepítettek a Vajdaságba, amellyel alaposan megváltoztatták a Bácska és a Bánát korábbi nemzetiségi összetételét. A Bánátban így például hamarosan elérték a délszlávok relatív többségét, de Észak-Bácskában - Szabadka környéke - a magyarság továbbra is abszolút többségben maradt. A két világháború között folytonos volt a magyarság elleni diszkriminációs politika, a magyar oktatást gyakorlatilag elsonasztották. Az egész korszakban alkalmazták a hírhedt „névvegyelemzést”, vagyis a szerb hatóságok szerint nem magyar hangzású nevű tanulókat - Konc:, Jáwr, Lengyel, Tóth, Bartók, Török stb. - szerb osztályokba kényszeritetlék. Az 1929-ben bevezetett királyi diktatúra - a délszláv állam ekkor vette fel a Jugoszlávia nevel - a magyar pártot is betiltotta. Tevékenységét a húszas években mégis eredményesnek tekinthetjük, hiszen a jogsértések elleni kitartó küzdelme lassította a magyarellenes intézkedéseket- Az imént a földreform kapcsán már érintettük a magyarság gazdasági helyzetét...- A két világháború között a magyarságnak mintegy egyharmada - kereken 150 ezer fő - nincstelen volt, agrárproletár sorsban élt. Emiatt alkalmi munkákat vállaltak, elvándorol■ tákszíüőföWjükről, és az ország egész c > területén dolgoztak, elsősorban az < építéiparban.-Kevéssé ismert,-hogy a - húszas-harmincas években a többszörösére megnagyobbodott Szerbia, illetve Jugoszlávia fővárosának, Belgrádnak egy részét magyar munkások építették. A hajdani Nándorfehérvárnak 1918-ban mindössze 110 ezer lakosa volt, és a jelentéktelen balkáni város hirtelen vált egy megnőtt ország székhelyévé. Csak a harmincas évek végére gyarapodott 300 ezer lakosú fővárossá. A királyi diktatúra után az országot bánságokra osztották, a Vajdaság a Duna bánságba került, így tovább sikerült csökkenteni a kisebbségek, így a magyarság arányszámát a statisztikákban. Az éviized végén, a szerb-horvát ellentétek kiéleződésekor sikerült magyar képviselőnek bekerülnie a parlamentbe. Amikor 1940. december 12-én aláírták a jugoszláv-magyar örök barátsági szerződést, Bclgrádnak is engedményeket kellett tennie. Ekkor engedélyezték a Jugoszláviai Magyar Művelődési Szövetség megalakulását, amelyhez hetek alatt a magyarság soraiból tízezrek csatlakoztak. A szövetség széles körű kulturális szervezkedésbe fogott, de az 1941 áprilisában kirobbant német-jugoszláv háború miatt az megtorpant. Hónapok múlva a terület Magyarországhoz való visszatérése után újult erővel folytatódott a szövetség helyi szervezeteinek a kiépítése. Gazdaságilag megerősödni- Milyen tanulságokkal szolgál a vajdasági magyarság két világháború közötti története napjainkban, amikor véres polgárháború dúl déli szomszédunknál?- A legfőbb tanulság: a magyarságnak folyamatosan és következetesen kell küzdenie kisebbségi jogaiért. Különféle beadványokkal, memorandumokkal ostromolnia érdekképviseleti szervezetein keresztül a hatóságokat, a kormányzatot. Hatásuk ugyanis a sérelmek enyhítésében, illetve megoldásában előbb-utóbb jelentkezik. E tekintetben is példaértékűnek tartom a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a VMDK törekvéseit, s különösen azt, hogy a magyarság- helyzetét - rendszeresen -ismerteti la • nemzetközi közvéleménnyel. Ez rjten •fontos.-azonban --véleményem szerint - sokkal nagyobb súlyt kellene fektetnie napjaink polgárháborús időszakában is a magyarság gazdasági megszervezésére. A két háború között a magyarság akkori vezetői felismerték: egy gazdaságilag erős kisebbség sokkal kevésbé kiszolgáltatott az államhatalomnak. Bollik József
