Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-02 / 8474. szám
A pozsonyi külpolitika alapja a közép-európai stabilitás r Magyar Nemzet 1993.máj.28.- vallja Jozef Moravcik szlovák külügyminiszter , Jozef Morovcik szlovák külügyminiszter pénteken nem hivatalos látogatás keretében megbeszélést folytat Budapesten Jeszenszky Gézával, majd a Magyar Külügyi Intézetben előodást tart „A közép-európai térség időszerű kérdései” címmel. A szlovák diplomácia vezetője ezalkalomból exkluzív interjút odott lapunknak.- Külügyminiszter úr, milyen megfontolások alapján fogadta el a meghívást egy tudósokkal, politológusokkal és politikusokkal való találkozóra, és miről óhajt tárgyalni Jeszenszky úrral?- Külpolitikánk szempontjából rendkívül jelentősnek tartom, ha tudományos és politikai közösségeknek tarthatok előadást, hiszen ily módon fel lehet tárni egy ország politikájának alapelveit, legfőbb tartópilléreit, s ez a kölcsönös megértés szempontjából nagyon fontos. Előadásommal és az azt követő várható vitával egyébként azt folytatom, amit tavaly Jeszenszky úr elkezdett, amikor a pozsonyi Komensky Egyetemen vett részt hasonló rendezvényen. Akkor mi kínáltuk fel ezt a lehetőséget, s nagyon örülök, hogy most én kaptam módot rá: Budapesten, szakértői közönségnek mondhatom el, hogyan táljuk mi a kölcsönös kapcsolatainkat. Szándékom, hogy reálissá legyem, tárgyilagos megvilágításba helyezzem a köztünk meglévő problémákat, amelyeknek megoldásán dolgozunk, és ezeket tágabb összefüggésben, a közép-európai régió viszonylatában is elemezzem. Jeszenszky úrral való találkozómról pedig szeretném elmondani: nagyon örülök, hogy újra tanácskozhatunk, mivel eddigi megbeszéléseink még mindig előbbre vitték közös dolgainkat, gondolkodásunkat. Meggyőződésem, hogy most is így lesz. Az államiság kiépítésének ára V. ' — 7992. decemberéig ön mmf a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kittégyminrsztere járta a világot, és igyekezett megmagyarázni partnereinek, miért szükségszerű a csehek és szlovákok közös államának szétválása. A világ megértéssel fogadta ezt a tényt Most, az önálló Szlovák Köztársaság külügyminisztereként mit tapasztalt, hogyan viszonyulnak a nemzetközi szervezetek és intézmények, Sietve az egyes országok a fiatal Szlovák Köztársasághoz?- A kérdés nagyon sok problémát érint, ezért nehéz rá egyértelmű választ adni. Ami Szlovákia fogadtatását illeti, úgy vélem, sikerült a Szlovák Köztársaságot a világ élőn demokratikus államként bemutatnunk, amely ugyanazokra az általánosan elismert értékekre építi államiságát, mint a fejlett Nyugat-Európa. Szlovákia önállósulása óta azonban még nagyon rövid idő ál h a világ rendelkezésére, így az egyes nemzetközi szervezetek és országok nem tudtak egyértelmű képet kialakítani a Szlovák Köztársaságról. A világ elsősorban az ország kettéválásának folyamatán keresztül ítél meg bennünket, s mivel az békés volt, elfogadta. Mi meg akartuk mutatni a világnak, hogy ebben a térségben két nemzet él, két állam lesz, ezek azonban szorosan együttműködnek majd. Még mim szövetségi miniszter próbáltam megmagyarázni kollégáimnak, hogy az ország kettéválása nem fogja destabilizálni Közép-Európát, épp ellenkezőleg, ez a lépés lehetőséget teremt az új, nagyon szoros és korrekt együttműködésre. Sikerült ezt megvalósítanunk, s úgy látom, ez pozitív jelzés volt a világ felé.- Az utóbbi időben azonban nyugtalanítja a nemzetközi közvéleményt és egyes országokat külön is, hogy vagyonjogi viták vannak a Cseh és a Szlovák Köztársaság között. Hogyan minősíti g nézeteltéréseket ön, és hogyan befolyásolják ezek közös külpelitkai tevékenységüket?- Igaz, egyelőre másképpen látjuk a vagyonmegosztási kérdéseket. Itt, Szlovákiában mi úgy véljük, a közös vagyonba beletartozik a - nevezzük úgy: - intellektuális vagyon is. A modem világban és minden működő államban rendkívül fontos a szellemi vagyon. Elvitathatatlan tény, hogy a különböző hivatalok és intézmények Prágában voltak központosítva, ezért Szlovákiának most sokkal több pénzt és energiát kell áldoznia államisága kiépítésére, mint Csehországnak. Szerintem ebből fakad, hogy a kérdést Prágában másként ítélik meg. A tárgyalások azonban tovább folytatódnak közöttünk, lépésről lépésre oldjuk meg a problémákat, és meggyőződésem, hogy rövid időn belül konszenzusra jutunk. Külpolitikai tevékenységünkben abból indulunk ki, hogy mindkét ország hasonló rajthelyzetben van. Ráadásul Magyarországnak is hasonló esélyei és lehetőségei vannak, mint nekünk az európai integrálódásra, így a megbeszélések és a közös fellépés esetünkben teljesen természetes dolog. Más kérdés, hogy a Cseh Köztársaság kissé eltérően (téli meg például az együttműködési lehetőségeket a visegrádi csoporton belül, s egyes kérdésekben kevésbé tartja fontosnak a megbeszéléseket és a szoros együttműködést. Gyakorlatilag azonban elfogadja. A Cseh Köztársaság és a Szlovák köztársaság kétoldalú kapcsolataiban mi arra törekszünk, hogy együttműködésünk meghaladja az általában szokásos szintet; ezen fáradozunk. Rendezni közös dolgainkat- A Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság kapcsolatait gyakran illetik a „történelmileg rendezetlen” jelzővel. Ön azonban többször is derűlátóan nyilatkozott alakulásukról, Jeszenszky miniszter úrral folytatott megbeszélései után pedig kiemelte, hogy mindkét fél hajlandó egyszer s mindenkorra lezárni a múltat és az új érintkezési pontokat a jövendő közös érdekekben keresni. A két ország kormányfőinek, illetve a köztársasági elnökeinek hivatalos találkozóját már ebben a szellemben készítik elő?- Szerintem így kell előkészíteni ezeket a találkozókat, én más kiutat nem látok. Külpolitikánk alapköve, hogy a közép-európai térség a stabilitás térsége legyen. Közép-Európa stabilitása ugyanis Szlovákia létérdeke. És mi arra törekszünk, hogy a stabil Közép-Európa minél -előbb részévé váljon egy még nagyob térségnek, tehát hogy betagozódjék a nyugat-európai struktúrákba. Ezt a célt csak akkor étjük el, ha Magyarországgal is ren-
