Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.15 13 Számot tudnak-e adni bevételeikről a pártok? Pecunia non ölet. A pénznek nincs szoga - tartották a régi rómaiak. De talán az sem merő véletlen, hogy szearől-végről politikus volt az, akitől származtatjuk az iménti velős mondást. Jóval a Fidesz-MDF székházügy kipattanása előtt jutott Vespasianus római császár erre az időt álló, elmés következtetésre. Azóta már tudjuk, a császárnak csak részben volt igaza: a pártpénzeknek olykor igenis lehet szoga. A rendszerváltás küszöbén népszavazás kötelezte az egykori állampártot, hogy számoljon el vagyonával. Kérdés, számot tudnak-e adni ma az adófizetők pénzéről a politikai pártok? - kérdeztem az Állami Számvevőszék szakemberét, dr. Elek János osztályvezetőt, aki elöljáróban aláhúzta: „Nem véletlenül szabályozza a kérdést úgy a számvevőszékről szóló törvény, hogy minden pénz, ami kikerül az állami költségvetésből, az Állami Számvevőszék által követhető, ellenőrizhető legyen. A pártokra általában ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a többi társadalmi szervezetre, de pénzügyi kimutatásaikra, a zárómérleg részletezésére és közzétételére már a párttörvényt kell alkalmazni.” A törvény meghatározza azt is, hogy milyen bevételekhez juthatnak a pártok, milyen körben folytathatnak gazdálkodó tevékenységet Eredetileg elsősorban a pártok tevékenységét, céljait szimbolizáló eszközöket, jelvényeket árusíthattak. Ettől azonban messze esik a luxusautókölcsönzés. A párttörvényhez eddig három ízben nyúltak hozzá, mindhárom esetben anyagi kérdést feszegetett a módosítás. A pártok fokozatosan tágították saját gazdasági lehetőségeiket Miután egyértelművé vált hogy a pártok tagdíjakból legfeljebb minimális bevételre tehetnek szert módosították azt a szabályt amely az állami támogatás mértékét a pártbevételek nagyságához kötötte. A párttörvény következő módosításának eminens célja a székházjuttaiás volL Az elért választási eredmény arányában jutottak központi székházhoz a költségvetési támogatásban részesülő, legalább egyszázalékos választási eredménnyel büszkélkedő politikai pártok. A konszenzussal megerősített főszabály nem bérletről, nem is ingyenes használatról, hanem a pártok végleges tulajdonjogáról szól. Mert a pártszékház nem vész el, csak átalakul. Ez a székházmegmaradás törvénye. A harmadik, legátfogóbb módosítás már magában foglalja az Állami Számvevőszék tapasztalatait, szövegszerű módosító indítványait is. Közben a költségvetési juttatások ütemezését is vonzóbbá tették a pártok számára. Kezdetben úgy szólt a verdikt, hogy a parlamenti képviselettel rendelkező pártok az éves költségvetési támogatás 25 százalékát egyenlő arányban osztják fel maguk között. Ez az elhamarkodott szabály sértette a hat legnagyobb palamenti párt anyagi érdekét, hiszen az Agrárszövetséggel is osztozniuk kelleti, bár csupán egy képviselője ült ekkor a parlamentben. Következésképp nem hal-, de hétfelé kellett szétosztani a támogatást. De 1992-re e kapitális hibát is sikerült jderegulálni”. Az új előírások szerint már csak az országos listán mandátumot szerző pártoknak jut a 25 százalékos keretből. A további 75 százalék miatt nem volt nagyobb vita, legalábbis addig, amíg nem hüllőn elemeire a Kisgazdapárt. A támogatásnak ez a része ugyanis az elért választási eredmény arányában jár. (Anól pedig nem kell tartani, hogy az MDF-frakción belüli vitára figyelemmel bírósági letétbe helyezi a pénzügyminiszter a legerősebb párt költségvetési támogatását.) így nagy vonalakban kész a leltár, ami a pártok gazdálkodási szabályait illeti. De a pártok nem légüres térben, hanem igen szövevényes jogi közegben működnek, gazdálkodnak. A székházeladások kapcsán például megfogalmazódon az a vád, hogy az eladással azért várt az MDF és a Fidesz, hogy ne essen el az áfa-kedvezménytől. Nős, a számvevőszék illetékese a konkrét ügy részleteibe most sem szívesen bocsátkozik, de a törvényi szabályozás oldaláról megerősíti a feltételezést: „93-tól a pártok ügyletei áfa- és társaságiadó-mentesek." Az tfa-mentességnek a pótköltségvetés kapcsán beharangozott forgalmiadóemelés sajátos politikai felhangot adhat. A párttörvény szerint egyébként legfeljebb vállalatot és egyszemélyes kft.-t lehet alapítani, részvényekbe nem fektethető a pártpénz. A pártok azonban leleményesek, s a tények a választási szlogeneket is átírják. Körülbelül így: Hallgass az eszedre, szavazz a zsebedre! A párttörvény tehát ha nem is könyörtelen szigorral, de részletesen szabályozza a pángazdálkodás jogi feltételeit. Az éves mérlegkészítést és közzétételi kötelezettségei is előírja. A pártoknak a zárómérleget a Magyar Közlönyben minden évben meg kell jelentetni. E kötelezettségének az idén már formálisan eleget is tett a veszteséget kimutató MDF és a Fidesz. Korábban március végéig kellett nyilvánosságra hozni a mérleget, az új előírások viszont április végéig adnak haladékot. (Hogy mit tanúsít a pártok zárómérlege, arra cikkünk következő részében keressük a választ.) Bodnár Lajos
