Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-02 / 8474. szám

I

i;

I

II

I

i

I

I

II

I

I

(

I

■

I

Jozef Moravtik szlovák külügyminiszter 1945-ben a Zólyom környéki Nagyócsán (Oéova) született. A hatvanas években Prágában és Pozsonyban tanult jogot, majd egyetemi oktatóként dolgozott a szlovák fővárosban. Számos tudományos munkában foglalkozott a gazdasági és a kereskedelmi törvénykezés kérdéseivel. Az 19H9^es fordulatot követően a pozsonyi Komensky Egyetem Jogi kárának dékánjává választották. 1991-ben a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom színeiben képviselői helyet kapott a szlovák törvényhozásban, 1992-ben pedig - immár a jelenlegi pozsonyi kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagjaként - a csehszlovák szövetségi parlament képviselője lett. Moravéik volt az utolsó csehszlovák kormány külügyminisztere, majd az idén márciusban - elődje, Milan Kfiazko emlékezetes menesztését követően - őt nevezték ki Szlovákia külügyeinek irányítójává. Igen tájékozott, higgadt, megfontolt diplomata hírében áll, ezt támasztja alá az az interjú is, amelyet magyarországi látogatásuknak plpgstéjén adott a Népszabadság pozsonyi tudósítójának.- Miniszter úr, Pozsonyban hosszabb időn át zajlott a vita Szlovákia külpolitikai koncepciójáról. Sikerült-e ezt véglegesíteniük, s ha igen, melyek annak lényegi vonásai?- Természetesen rendelkezünk ilyen koncepcióval, hiszen ennek hiányában nem is volna lehetséges tartósan és sikeresen „külpolitizálni". Kialakításában igen fontos tényező volt és marad a belpolitikai háttér. Nevezetesen, hogy Szlovákia nemzetközi kapcsolatainak alakításában sikerült elérni a parlamenti pártok és a társadalom egyetértését, egyfajta konszenzust Igen elégedett vagyok ezzel, hiszen enélkül gyengülnének az esélyeink céljaink elérésére. Ami pedig magukat a célokat illeti, három pillért említenék, amelyekre külpolitikánkat építjük Ezek mindegyike országunk.európai integrációjának folyamatához kötődik. Az első az Európa Tanács, a második az Európai Közösség, a harmadik a NATO. Európa-politikánkban ezek a bázispontok, a teljes jogú NATO- tagsággal, mint végcéllal Ám mivel Szlovákia Közép-Európában helyezkedik el e kérdés fontosságát kiemelten kezeljük. Ezzel szervesen összefügg az a szándékunk, hogy szomszédainkkal - köztük Magyarországgal - igen jó kapcsolatokat alakítsunk ki.- Szlovákiában gyakran esik szó országuk hídszerepéről, olykor kelet-nyugat, máskor ászak-dél irányban. On melyikei részesíti előnyben?- Úgy vélem, e vonatkozásban bizonyos mértékben mi - szlovákok és magyarok - közel azonos helyzetben vagyunk. Ám veszélyesnek ítélem az olyan hídszerep kialakítását, amely nem integrálódik egyik vagy másik oldalon. Számunkra egyértelmű a teljes integráció jelentősége a fő európai politikai, gazdasági és biztonsági struktúrákban. Ha ebből indulunk ki, „hídról" nemigen beszélhetünk Arra viszont készen állunk, hogy pozíciónkat a keleti piacokon felkínáljuk a keleti-nyugati együttműködés erősítésére. De - hangsúlyozom - ezt az európai struktúrák integráns részeként kívánjuk megvalósítani.- Vissrnlérve nz ón állni említett

integrációs folyamaim: kialakítottak-« már valamiféle fontossági sorrendet, mely szervezetekbe kellene előbb, s melyekbe később felvételt nyerniük?- Az első állomás az Európa Tanács. Ezután következhet a kapcsolatok szorosabbra fűzése az Európai Közösséggel, majd a tagság a Nyugat-európai Unióban. E kérdésekről már a múlt évben is - még szövetségi külügyminiszterként - átfogó tárgyalásokat folytattam az illető szervezetek képviselőivel. Mindez egy páneurópai biztonsági rendszer kialakítása felé is egyengetheti az utat, amelynek békemegörzö szerepe igen jelentős lehet.- Milyen szerepet szánnak a Közép-európai Kezdeményezésnek és a visegrádi együttműködésnek?- A Közép-európai Kezdeményezés különleges helyet foglal el külpolitikai tevékenységünkben. Szerintünk ennek a csoportosulásnak elsősorban pragmatikusnak kell lennie, a gyakorlati tervek megvalósítására kell a figyelmét összpontosítania. Gondolkodni lehet a kiszélesítésén: be kellene vonni például Ukrajnát, Romániát és Bulgáriát is a tagok közé. Szerintünk ezek az országok is megfelelnének a már említett pragmatikus elvárásoknak. Ami Visegrádot illeti, szerintem célszerű fenntartani mostani állapotában, legfeljebb Szlovénia fokozatos bevonását érdemes komolyan mérlegelni.- Említette, hogy milyen fontos Szlovákia számára felvétele az Európai Tnnácsha. Ugyanakkor éppen önt tájékoztatták a minap Strashnurghan azokról nz előfeltételekről. amelyeket - a nemzetiségi kérdésekkel összefüggésben - Pozsonynak meg kell oldania. Hogyan hnlnd ez a folyamat?- Kinyilvánítottuk, hogy készen állunk az ET valamennyi

ajánlását elfogadni és teljesíteni. S ezt meg is tesszük, hiszen a mi véleményünk is az, hogy ezek a Szlovákiában élők hasznára válnak. Mint tudja, én a miniszteri tárca mellett a kormány kisebbségügyi bizottságának elnöki tisztét is betöltőm, s roppant fontosnak tartom - így, kettős minőségemben is -, hogy részt vegyünk a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos európai kritériumok kidolgozásában. Ehhez az említett bizottsági elnökségem, az ott szerzett tapasztalataim is sok segítséget nyújtanak.- Szlovákiának szomszédai közül a Cseh Köztársasággal és Magyarországgal akad a legtöbb problémája. Mi ennek az oka és hogyan képzelik el a megoldást vagy legalább a viszony fokozatos javítását.- Azok a nézetkülönbségek, amelyek Prágával valóban fennállnak, szerintem nem túl nagy jelentőségűek, hiszen alapvetően a vagyonelosztásból származnak, s ez a vita a közeljövőben lezárható. Szlovák-cseh viszonylatban lényegesnek tartjuk az együttműködés azon szintjének megőrzését, amelyet kormányközi megállapodások sora rögzített, s bár ez ma még nem aktuális, de néhány év múlva akár szélesíthetjük is kooperációnkat. Ami Magyarországot illeti: politikailag igen fontosnak értékelem, hogy a bősi problémát - ami kiemelkedően érzékeny pont volt kapcsolatunkban - sikerült közös megállapodással Hága elé utalni. Úgy vélem, ráleltünk arra a módra, ami azt példázza, hogyan kell és lehet megoldani, rendezni másik közös problémánkat, a nemzetiségi jogok biztosításának kérdését. Ezt egyébként a Jeszenszky úrral most sorra kerülő találkozómon is fel kívánom vetni. S ha

____________________________________________________________________________á

Moravcik: Szlovákia elfogadja az Európa Tanács nemzetiségi ajánlásait

Népszabadság 1993.máj.27.