Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-18 / 8483. szám
Új Magyarország, 1993.6.15 09 IKern népi ajándék Csuhaj V. Imre a pri\ A tulajdonosváltás történelmi horderejű eseménye nem mehet végbe úgy, hogy a társadalom azt érezze: kívülreked a folyamaton. Ha a közvéleményben egy .exkluzív klub" - a kivételezettek köre - bennfentességének gyanúja támad, el fog apadni a társadalmi támogatás. Ez a privatizáció megbicsaklásához, vagy akár megtorpanásához vezethet, a gazdaság átalakulása szempontjából tragikus következményekkel - nyilatkozta Csuhaj V. Imre privatizációs kabinetfőnök, akit egyebek között arról kérdeztünk: a privatizáció jelenlegi menete megfelel-e stratégiai céljainak. . ;- A kormány által nemrég elfogadott pótköltségvetés felülvizsgálja a korábban megfogalmazott privatizációs kötelezettségeket. Eszerint teljesíthetetlenek az eredetileg kitűzött számértékek? . ;- A pótköltségvetés elfogadása valóban azt jelzi, hogy az értékesítésből, illetve a vagyonhozadékból nem származhat a terveknek megfelelő privatizációs készpénzbevétel, ” illetve csak egy esetben: ha gazdaság- és társadalompolitikai céljainkkal ellentétes magatartást vállalnánk fel a privatizációs gyakorlatban. Ez nyilvánvalóan nem következhet be. ; 'atizáció helyzetéről Azt sem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a privatizációnak nem kizárólag a bevételnövelést, hanem - többek között - a cég jövőjét szavatoló tulajdonosi struktúra kialakulását, s ennek jóvoltából a gazdasági növekedést kell szolgálnia. A költségvetési korrekció részeként - természetesen nem függetlenül az IMF-fel folytatott tárgyalásoktól - esedékes tehát a privatizációs kötelezettségek felülvizsgálata. A pótköltségvetés tervezete tehát az eredeti változathoz képest jobban figyelembe veszi a privatizációs folyamatok realitását Az ÁVÜ-nek ez évre előírt 75 milliárd forint készpénzbevétel ma meglehetősen bizonytalan: május közepéig nem érte el a húszmilliárd forintot (ez arányosan kisebb teljesítést előlegez), emellett számos kötelezettség és változás érinti az ÁVÜ-nél lévő értékesíthető vagyont, rontva a készpénzes eladás esélyeit.- A szükséges korrekció után nem lesz akadálya az idei vagyonpolitikai irányelv elfogadásának?- Az irányelvek módosított tervezete a pótköltségvetéssel egy időben kerül a parlament elé, s várhatóan még az Országgyűlés nyári szünete előtt véglegesül. De azért a privatizáció nem jogalap nélkül zajlik: mozgásteret a költségvetési, illetve a privatizációs törvények adnak. A gyakorlatban semmiféle elbizonytalanodás nem volt tapasztalható. Ha tavaly decemberben olyan határozatot fogadott volna el a Parlament, amely nem tükrözi a privatizáció tényleges állását, abból több baj származik, mint a jelenlegi késés. Délibábos irányszámok kényszerű beépítése a dokumentumba véteklett volna.- A pótköltségvetési változások a privatizációs terhek csökkenése hogyan érinti a privatizáció gazdaságpolitikai megítélését ?- Azt a gazdaságpolitikai felismerést tükrözi, hogy a privatizáció során képződő bevételeket item lehet .szabad pénznek'. például a költségvetés folyó finanszírozására fordítható pénzeszköznek tekinteni Ahhoz, hogy a privatizáció a magyar gazdaság megújulásának motorja legyen, szükséges a bevételek fokozott felhasználása vállalati adósságkezelésre, reorganizációra, garanciavállalásra és a feljavítást segítő költségekre. Sok esetben a képződő bevételt a vállalatnál kell hagyni reorganizációs céllal. A tények azt mutatják, hogy a készpénzbevételek mintegy fele .helyben' felhasználható.- Hogyan érinti mindez a privatizációs stratégiát?- A bevételi kényszer lazulása összhangban áll a kormány gyorsítási programjával, hiszen abban a hazai tulajdonosi réteget megerősítő és működőképes gazdasági egységeket teremtő privatizáció a lényeg. A stratégia tehát ezt érvényesítve jelöli ki a tudatos kínálati és keresleti politikát. A program megvalósítása jól halad: az ÁVÜ felmérte az állami vállalatok vagyonát, s a decentralizált privatizáció érdekében meghatározta az önállóan is értékesíthető vagyonelemeket; márciusban jelentősen javultak az E-hitel feltételei, a kormány áprilisban elfogadta a kisbefektetőirészvényvásárlási program koncepcióját, s nyitás történt a nyilvánosság felé. A változás szemmel látható, jelentősen nőtt a hazai tulajdonszerzés esélye.- Ennek ellenére - kimondva, kimondatlanul - egyre nagyobb elégedetlenség fogalmazódik meg a privatizációval szemben...- Ez igaz. De azt hiszem'^Jtrifl vatizádóval szemben túlzott elvárások is vannak, és egyszerű-, en irreális igény minden érdeknek és minden követelménynek megfelelni. Most fő dolgunk, s ezt a stratégia is rögzíti, a nyilvánosság erősítése. Ha világosak a célok, ha érzékelhető a haladás, és a közvéleményben nem ad okot gyanakvásra, akkor a privatizáció is társadalmi megerősítést remélhet. Megkezdődött az a munka, amely a nyilvánosság szélesítését szolgálja - Szabó Tamás miniszter támogatásával az ÁVÜ igazgatótanácsa erre egy öttagú munkacsoportot alakított -, s meggyőződésem, hogy eredményre vezet. Az állampolgároknak ugyanis - az ellenőrzés révén - nemcsak bele kell látniuk a privatizációba, de annak cselekvő részesévé is kell válniuk.- Várható-e, hogy a kisbefektetői részvény-program kellő lendítőerőt ad ehhez?- Feltétlenül. De sokat kell tanulnunk hozzá, közösen. Az állampolgárnak felelősséggel kell felkészülnie arra, hogy a piacgazdaság szereplője legyen, s a másik oldalon jó, keresletgeneráló részvényeknek kell kínálatként megjelenniük. Ez a program a magyar privatizáció nagy lépése lesz, ám világosan ki kell mondani, szó sincs valamiféle népi ajándékról. Nagy lehetőség a kistulajdonszerzésre, de nem ingyenes; kedvezményes, viszont kockázatmentes. Végső sorqn azonban felnőtté, vagyonával felelősen sáfárkodó kisbefektetővé teheti az állampolgárt. Nem félek attól, hogy az emberek ne élnének e lehetőséggel: ha értékes és jó az a részvény, van kereslet iránta. Nem szabad lebecsülni a magyar állampolgárok vállalkozókedvét és készségét, minden jel arra mutat, bekapcsolódnak a piacgazdaságba. , Vasvári Éva
