Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-16 / 8481. szám
Népszabadság, 1993.6.11 07 „k ENSZ mindig hozzánk fordul” Interjú a kanadai külügyminisztérium politikai tervezési főigazgatójával A NATO-hoz való közeledést illetően a spanyol példa tanulmányozását ajánlja a kanadai külügyminisztérium politikai tervezési főigazgatója. Anne Leahy budapesti tárgyalásai végeztével nyilatkozott a Népszabadságnak.- Mi lehet a NATO szerepe Európában a ’90-es évek közepén, és mi lehet Kanada szerepe a NATO-ban?- A hidegháború végeztével a NATO újrafogalmazza feladatait az európai kontinensen. A bekövetkezett változásokkal megváltozott a NATO-val szembeni fenyegetés formája is. Az újrafogalmazás folyamata még nem kjcződött be, de máris jelentős módosulásokat figyelhetünk meg. Ezek közül a legjelentősebb a közép-európai országok és a Szovjetunió volt tagköztársaságainak befogadása az Észak-atlanti Együttműködési Tanácsba. Kanada már 1991 nyaran e mellett érvelt, s Mulronev miniszterelnök 1991 szeptemberében, a Stanford egyetemen tartott beszédében is megerősítette, hogy a Varsói Szerződés eltűnésével a közép- és kelet-európai országoknak valamilven formában társulniuk kell ä NATO-val. A VSZ feloszlásával űr keletkezett, s fontos. hogy az érintett országok Európa, és azt mondanám, hogy az euro-atlanti intézményrendszer, a NATO részének érezzék magukat. A NATO-n belüli változások egyik fontos eleme az a szerep, amelyet a szervezet az európai stabilitás biztosításában. a békefenntartásban vállal. Ezt a folyamatot felgyorsította a volt Jugoszlávia területén kialakult válság, s a NATO tagjai most a szervezeten kívüli országokkal közösen vesznek részt békefenntartó küldetésekben. Ami Kanada szerepét illeti a szervezetben: a NATO továbbra • is kül- és biztonságpolitikánk alapvető színterét jelenti. 2400 horvátországi és boszniai békefenntartónkkal továbbra is jelen vagyunk az öreg kontinensen. Úgy véljük, hogy a NATO-ban való részvételünk a jövőben is az európai stabilitás jelentős tényezője marad.- Vita folyik arról, mennyire aktívan vegyen részt a NATO a délszláv válság katonai rendezésében. Mi erről a kanadai álláspont?- A kérdésre pragmatikus választ adunk. Ha megvizsgáljuk, kinek van a legjobb integrált parancsnoki struktúrája, melyik a legtöbb tapasztalattal bíró intézményrendszer a különböző hadseregek tevékenységének összehangolására, láthatjuk, hogy a NATO a legjobb, a leghatékonyabb intézmény. Ez tükröződik az ENSZ és a NATO új keletű kapcsolatában is, amelyben mi segítjük a világszervezetet parancsnoki és ellenőrző struktúráinak kiépítésében. Kanada ebben különösen aktivan vesz részt. A szerepvállalás jövőjéről nem szívesen bocsátkoznék spekulációkba, de a NATO máris része a válság megoldásán munkálkodó erőknek. Egy másik terület az Európai Biztonsági Együttműködési Értekezlet, amely tavalyi határozataiban megfogalmazta azt a szerepet, amelyet az Észak-atlanti Együttműködés Szervezete játszhat békefenntartó tevékenységében.- Szóval ha a NATO lépesekre határozza el magát, Kanada is küld csapatokat?- Ami a békefenntartókat illeti. Kanada már küldött is csapatokat és e téren egyáltalán nem kell szégyenkeznünk. Mi vagyunk - egy-két másik országgal közösen - a legtapasztaltabbak e téren az egész világon. Mi az ENSZ összes ilyen 1 vállalkozásából részt vállaltunk; egy korábbi kanadai miniszterelnök, McPherson volt. az, aki egyáltalán kitalálta a békefenntartó csapatok intézményét. Óriási helyszíni tapasztalatunk van abban, hogy mi a legfontosabb, milyen kérdéseket kell először megoldani, és részt veszünk más nemzetek békefenntartóinak kiképzésében is. Igazából már az a problémánk, hogy az ENSZ-nek mindig mi jutunk elsőként eszébe, és annyi helyen vagyunk lekötve. hogy már elértük lehetőségeink határait. Végül is nekünk kis hadseregünk van.- Végül is miért kell kanadai fiataloknak meghalniuk olyan országok belső békéjéért, amelyek sok ezer kilométerrel arrébb vannak? Mivel bo-| csátjak Útjukra a tengeren túlra in-‘ dúló kanadai békefenntartókat? j- Hát igen. ez a legfontosabb,' a legmélyebbre hatoló kérdés.' Azt hiszem, a kanadaiak érzik, hogy saját biztonságuk részben függ az európai biztonságtól is. Azt is figyelembe kell venni, hogy Kanada lakosságának jó része európai, tízből egy kelet: európai és szláv származású. A vezető ipari hatalmaknak ráadásul kollektiven felelősséget kell vállalniuk az egész világ békéjéért és biztonságáért. Kanada nagyon nyílt ország, talán az egész világon mi szenteljük a legnagyobb figyelmet a multilaterizmusnak. az ENSZ intézményeinek, a nemzetközi jogi szabályok kidolgozásának. Ez része annak, ahogyan mi a világot szemléljük, s fegyveres erőink is a legelső ilyen vállalkozástól kezdve mindig ott voltak, ahol a béke érdekében kellett szolgála- , tot teljesíteni, ahol háborús fe- I leket kellett szétválasztani.- Tehát nem gond önkénteseket | találni a békefenntartó egységekbe?- A kanadai hadsereg hivatásos alapon szerveződik, tehát teljesen önkéntes. A békefenn- j tartásban olyan fokon veszünk részt, hogy gyakorlatilag minden egységre jut ilyen küldetés. Persze, ha valakinek van rá oka, kitérhet előle, de ez eddig nem volt gond. Valójában a lakosság nagyon nagy része támogatja részvételünket a békefenntartásban.- A visegrádi országok szeretnének belépni a NATO-ba. de legalábbis biztonsági garanciákat kapni a mostani veszélyes, átmeneti időszakra. Mi ezzel kapcsolatban a kanadai álláspont?- Mi a kezdetektől fogva támogattuk ezt az elképzelést, a kormányfő 1991 szeptemberében szóba is hozta a társulás lehetőségét.- Magyar politikusok az eddig nem létező ..társult tagság" ötletével álltak elő. Ez lehetne olyan megöl- ■ dás, amely megadná a garanciákat, > anélkül, hogy sértené az ilyenben nem részesülő államok érdekeit?- Nem szabad figyelmen kívül hagyni az eredeti célt, amely a teljes tagság. Ez persze időbe telik, mert - egyebek mellett - a csatlakozni kívánóknak is alkalmazkodniuk kell a NATO- hoz. Magyarországnak még egy sor lépést meg kell tennie, például, hogy katonai intézményrendszere illeszkedjen a NATÖ- integrációhoz. Nincsenek rögzí-! tett kritériumok sem. amelyeknek meg kell felelni, de gondol-1 kodni kell azon. hogyan lehet a legkönnyebbé tenni a csatlako- í zást. Gyakorlatiasan kell gon- | dolkodni! Végül is az Észak-atlanti Együttműködési Tanács- ! ban már létezik az a keret, j amely szabályozhatja a visegrádiak és a NATO-tagok katonai együttműködését, s ebből Magyarország előnyt húzhat, hamarabb érheti el a csatlakozáshoz szükséges készenléti fokot. Vannak tanulmányozásra érdemes modellek, például Spanyolországé. Ha szükséges is az időigényes alkalmazkodás, bizonyára tehetnek olyan lépéseket, amelyekkel saját maguk felgyorsíthatják a folyamatot.- Nem látja annak veszélyét, hogy egyes kormányok esetleg a konfliktusok élezésével megpróbálják a NATO-t is belekeverni a kö?ép-európai politikába?- Ez nem lenne bölcs dolog. Egyébként a NATO-hoz való tartozás feltétele a demokrati-1 kus intézményrendszer teljes kiépítése. a működőképes demokratikus társadalom is.- A délszláv válság kiélezte a menekültek kérdését is. Kanada a múltban is sok menekültnek adott otthont. Vajon az EK-szabalyozas szigorodásával nem nött-e az önökre nehezedő nyomás?- Az igazi gond mindig az illegális bevándorlás. Mi befogadtunk menekülteket a volt Jugoszláviából, meghosszabbítottuk azok tartózkodási engedélyét, akiknek már vissza kellett volna térniük hazájukba. A mi bevándorlási politikánk továbbra is nyitott marad, az éves kvóta negyedmillió ember, amire szüksége is van a gazdasági életnek. De szeretnénk szigorú korlátokat szabni az illegális bevándorlásnak. Valójában koordinálnunk kell ilyen tevékenységünket az EK-val és az Egyesült Államokkal.- Mi lehet Kanada legfontosabb hozzájárulása Közep-Europa demokratikus fejlődéséhez?- Sokoldalú tevékenységet fejtünk ki, igyekszünk átadni a know-how-t, gazdasági, társadalmi. kisebbségi jogi ismereteinket. 1990 márciusától Magyarországgal is együttműködési programba fogtunk, s ennek ma már 103 konkrét pontja van. nyolcmillió dollár értékben. A legfontosabb területek: a pénzügyi piac és intézményei, menedzsmentképzés, kereskedelmi és befektetési kérdések, törvényhozás, tantervfejlesztés, s most kerül előtérbe az egészségügy, valamint a környezetvédelem. Járt Magyarországon az emberi jogok kanadai szóvivője és a választások lebonyolításával foglalkozó szakember is. Részt veszünk a magyar mezőgazdasági termékek és élelmiszerek marketingjének korszerűsítésében is. Kanadai szakértők tanácsokat adtak a Takarékszövetkezeteknek. és fogadtunk magyar szakembereket a montreali tőzsdén. Horváth Gábor
