Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Magyar Nemzet 1993.máj.26.- Hogyan érinti a településháló­zat egyenlőtlenségeit a munkanél­küliség?- Korábban másfél millió ember ingázott. Ók ma a falusi munkanél­küliek táborát gyarapítják, éppen akkor, amikor a mezőgazdasági tér- 1 melés is teljesen bizonytalanná vált. Ezekbe a községekbe torlódik vissza az a szakképzetlen tömeg, amelyik a korábbi iparosítás során a város­ban talált megélhetést. így' a í normatív támogatásként kapott pénzt a községi önkormányzatok \ feltehetően a családok segélyezésé­re fogják elkölteni, s nem ezen el- . maradon települések infrastrukturális ellátá­sának fejlesztésére.- Visszaveti-e ez az ország polgárosodá­sát, a települések közötti különbségek megin­dult mérséklődését? í- Az a gyanúm, hogy újfajta csapdahely­zet van kialakulóban. Ezekben a községek­ben, ahol a mostani frazeológia szerint vállal­kozó, polgárosult parasztoknak és farmerek­nek kellene tevékenykedni, az elmaradt inf­rastruktúra fejlesztésére, ami ma már a mező­­gazdaság fejlesztéséhez is elengedhetetlen, aligha marad pénze az önkormányzatoknak. A városokban .viszonylag szűkösebbek a fej­lesztési források, a nagy szolgáltatóintézmé­nyek fenntartása viszont egyre többe kerül, s ide tömörülnek a hajléktalanok, in próbálnak szerencsét mindazok, akik sehol sem találnak munkát. In kell létrehozni azokat az intézmé­nyeket, amelyek ezeknek a teljesen ellehetet­lenült helyzetű embereknek legalább az alap­vető szociális biztonságát garantálják. Újra a közszegénység és a magángazdagság ellent­mondása lesz szembetűnő. Egy olyanfajta maradékelvű szociálpolitikai rendszerbe, amely nálunk meghonosodni látszik, s a piac mindenhatóságának hirdetésébe még kevés­bé fér bele, mint a hetvenes-nyolcvanas évek­ben, hogy közpénzekből utat, telefont, csator­nát, gázt bővítsenek.- Gyakori érv, hogy a szegénység koráb­ban is létezett, de nem lehetett róla beszélni. Hátrányosabbá vált-e sokak helyzete, vagy csak a rejtett dolgok láthatóvá válásáról van szó?- Az egyik álláspont szerint nem a szegé­nyek szegényedtek, hanem a középosztály csúszott le a szegénység veszélyzónáiba. So­kan vallják azt, főleg a szociális munka kü­lönféle terepein dolgozók, hogy maga a sze­génység is tömegesebbé vált, s új és új formái jelennek meg. Nehéz összevetni, hogy tíz év­vel ezelőtt ezer forintból, vagy ma négyezer forintból lehetett jobban megélni. A sze­génység bizonyos szintjén már értelmetlen ezt a kérdést feltenni. Azt minden vizsgálat igazolja, hogy a létminimum szintje alatt a népesség egyharmada él, tehát az elszegé­nyedés számokban is tetten érhető. A haj­léktalanok számát több tízezerre becsülik, s egy újfajta növekedési hullám előtt állunk, mert a munkanélküli-járadékra jogosultság idejének csökkentésével most jelennek meg a szegények táborában az első tartósan mun­kanélküliek. Piac és politika- Milyen megoldást tartana eredménye­sebbnek?- Egy-egy réteg kitüntetett kezelése, a . csak fi középosztályra figyelő szociálpolitikai 1 • elképzelés, vagy a maradékéivá szociálpoliti­ka, azaz a szegénypolitika helyett az átfogó társadalmi folyamatokat kell megérteni és ezekbe kell beavatkozni, különben a társada­lom menthetetlenül két nagy részre szakad: egyre növekvő tömegű szegénycsoportra és egyre szűkülő létszámú gazdagodókra. En­nek a káros hatásait a felül és az alul levők egyaránt elszenvedik, láthatjuk ezt most is a bűnözés, az alkoholizmus, a drogfogyasztás rohamos terjedéséből, a családok felbomlásá­ból. Ennek megállítása a gazdagoknak is ér­dekük, mert különben - állandó veszélynek kitéve - ők sem tudják a magángazdagságuk előnyeit élvezni.- Milyen folyamatok zajlanak le a ma­gyar társadalomban, amit meg kell érteni ah­hoz, hogy a problémákkal kezdeni lehessen valamit?- Nagyon lényeges a munkanélküliség kérdése. Szokták azzal vádolni a szociálpoli­tikusokat, hog.. teljes foglalkoztatottságot akarnának. Ez így nem igaz. De az érem má­sik oldala, hogy az elmúlt évtizedekben a tel­jes foglalkoztatottság ugyan teljesen irreális­sá tette a gazdasági folyamatokat, ugyanak­kor valamiféle társadalmi alapjövedelmet ga­rantált. Ma már több mint hétszázezer a re­gisztrált munkanélküli, de ennél többen van­nak a tényleges állástalanok, vagy akik alkal-1 mi munkákból élnek. A tartósan munkanél­küliek jelentik a legsúlyosabb problémát, mert kikerülnek a munkanélküli-ellátásból és segélyezésre szorulnak. Általános tapasztalat Nyugaton, hogy aki egy-másfél évig nem kap munkát, annak szinte megszűnnek az esélyei az újbóli munkavállalásra. Egyre fontosabb kérdéssé fog válni az is, ami a mezőgazda­ságban történik. A kárpótlási jegyek jelentős részét vállalkozók felvásárolják, s kirajzolód­nak egy újabb nagybirtokrendszer körvona­lai. A városból falura visszaszoruló munka­­nélküliek megteremtik ehhez az új, szemé­lyes függőségben levő zsellérréteget, amely Inem lesz biztosítva, mert akkor I drága volna foglalkoztatni, egész­l-ségügyi ellátása vagy idős kora így 1-teljesen bizonytalanná válik. Eze­ket a folyamatokat kell elsősorban ■megérteni. Megérteni, hogy ezek­nek a kérdéseknek az eldöntését . nem lehet egyszerűen a piacra bíz­ni, mert ezek mindig és mindenhol politikai kérdések. Például, hogy 3-T kívánatos-e egy zsellérmunkárc épülő nagybirtok-rendszer Ma gyarországon. A világon a kormá­nyok sehol nem maguktól jutnak politikai elhatározásokra, hanerr erős politikai küzdelem eredmé­nyeként, amelyben a civil társada lomnak és a szakszervezeteknek is komoly szerepük van. Magyaror­szágon viszont nem látni, hogy hol vannak azok a civil szervezetek és szakszervezetek, amelyek épper -ennek a elszakadó rétegnek az ér­dekképviseletét vállalnák, s képe sek lennének befolyásukat elismer­tetni és érvényesíteni.- Mi mindent veszélyeztethet c szegénység terjedése?- Sokan féltik tőle a törékeny politika; demokrácia intézményeit. A mindennapos lé­tért folytatott küzdelem nem kedvez a civil társadalom szerveződésének sem. Mások í gazdasági szerkezetváltást féltik ettől, mer. egy nagyon erősen lepusztult lakosság nerr lesz kvalifikált vagy legalábbis fegyelmezett ..munkaerő,.. A családot büntetni?- A magyar szociálpolitikának mik a leg­főbb gyengéi?- Jelenleg a konzervatív és a liberális rendszerek legrosszabb vonásai elegyednek Nincs átfogó társadalompolitikai koncepció A piacra hivatkozással a negatív költségha­tással működő nagy elosztó rendszerek le bontását jelölik célként, egy sor intézmény, piaci alapokra helyeznek, a vállalati szociális intézményeket bezárják, az épületeket elad­ják. Egy csökkenő keresetű lakosságnak pia ci úton kellene hozzájutnia a szociális szol­gáltatások egy részéhez is. A mérlegeléser alapuló szelektív szociálpolitikai elosztó rendszerben nagy szerepe lehet az egyéni el bírálásnak. Magyarországon ennek erősek t hagyományai. A gyereknevelési támogat!1 említett példája is azt mutatja, hogy ez a szó ciálpolitika az érdemeseket részesíti előny ben. A Népjóléti Minisztérium családpoliti kai koncepciójának 1992-es változata szerin a kívánatos családformákat, a kedvezőbt pszichoszociális hátterű családokat kell első sorban támogatni. Igaz, hozzáteszik, hogy z nem ilyeneket nem szabad büntetni, de sze­rintem a gyereknevelési támogatás konstruk­ciója kifejezetten bünteti a nem kedvező hát terű, amúgy is hátrányban levő családokat.

Next

/
Thumbnails
Contents