Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
Magyar Nemzet 1993.máj.26.-A gyakorlati lépéseket meghatározza az is, hogy a szegénység megszüntetése a cél, vagy a modern társadalmaktól elválaszthatatlannak tekintik a polarizálódást és így a tömeges szegénységet is.- Amikor azt mondom, hogy választani kell: szegénypolitika vagy szociálpolitika legyen, akkor nem arra gondolok, hogy a krízishelyzetben levő csoportokat nem kell támogatni. De a nyugat-európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy ha csak a szegények gondozására összpontosítanak, az nem vezethet hosszú távú és tartós eredményre. A szegénypolitika nem tudja megállítani azokat a folyamatokat, amelyek a szegénység kialakulásához vezetnek. Erre szokták azt felelni, hogy majd ha a gazdasági növekedés megindul, lesz elég pénz nagyobb szociális programokra. De ha nem teremtődnek pénzeszközök a szegénység megállítására, akkor a gazdasági fellendülés sem következhet be. Sokszor vetik a szociálpolitikusok szemére, hogy a piac létét kérdőjelezik meg. A kérdés nem ez, hanem hogy van-e egy olyan, mindenkinek garanciát adó alapvető társadalmi biztonsági rendszer, amely a társadalmi tagság jogán mindenkit megóv az abszolút szegénységtől. Társadalmi különbségek mindenütt léteznek, de nem mindegy, hogy ezek milyen mértékűek. Képtelenség azt mondani, hogy a négy és félszeres még elfogadható, a hat és félszeres már nem. A felüllevők gazdagodásának megakadályozására semmi okunk, de az alullevők elszegényedésének meggátlása a társadalomnak, a gazdaságnak is érdeke, és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása is ezt kívánja. A jelenlegi magyar rendszerben a társadalom jelentős csoportjai esetlegesen juthatnak hozzá a megélhetési minimumhoz, a szociális juttatások közül kevés a garantált és alanyi jogon járó. Egy rendszert az minősít, hogy milyen módon és mennyire kell benne szegénynek lenni. Időzített bomba »- Az állam védő-garantáló szerepének fontossága mellett sokan úgy vélik, hogy az elkövetkező évtizedek nagy felismerése lesz minden hátrányos helyzetű réteg számára, hogy leginkább önmagára számíthat, saját ■ képviseleteit kell megszerveznie és elfogad. tatnia. Hogyan próbálják a hátrányos helyzetűek ma a: érdekeiket érvényesíteni? — A szegénység természetrajzából következik, hogy a szegények nem szoktak önszerveződés útján politikai mozgalmakat indítani, hogy jogokat vívjanak ki maguknak. Azok a családok, amelyeknek nap nap után azért kell megküzdeniük, hogy a gyerekeiknek tejet adhassanak, azok a legritkábban fognak politikai mozgalmak szervezésébe. A szegénység ráadásul nem egyszerűen pénzhiány, hanem egyenlő a reménytelen, nap nap utáni szívós küzdelemmel a túlélésén. Jelenti egyfajta kultúrának, mentalitásnak a kialakulását is. A tömeges elszegényedést sokan időzített bombának vélik, amely bármikor robbanhat. Én úgy látom, az emberek többsége a túlélés régen megtanult technikáival próbál segíteni a helyzetén. Az egyéni agresszivitásnak, türelmetlenségnek számtalan formája erősödik, de annak nem látni jelét, hogy nagyobb csoportok a türelmük végénél lennének és netán az utcán akarnák követeléseiket kiharcolni. De természetesen nem zárható ki, hogy akár a terjedő demagógia, akár az életkörülmények drasztikus rosszabbodása hatására elkeseredettebb eszközökhöz nyúljanak. Javomiczky István
