Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-01 / 8473. szám
m Magyar Nemzet 1993.máj.26. 14 Hátrányos helyzet, 1993 A szegénypolitika nem vezet eredményre A hetvenes-nyolcvonos években egyre gyakrabban nasinóltók a magyar társadalomkutatók a hátrányos helyzetben levők kifejezést, amelyen valójában a szegényeket értették, ez a szó azonban akkoriban nem volt szalonképes. Úgy tűnt, csupán egy elfogadhatóbb feaőfogalomról van szó, óm újabban ismét felbukkan ez a kifejezés. Mit jelent a hátrányos helyzet, miért és hogyan nyer újra polgárjogot ez a fogalom? - erről beszélgettünk Tausz Katalin szociológussal.- Ez a fogalom azt jelenti, hogy valaki meg van fosztva a társadalmi előnyöktől, és helyzete a társadalmilag átlagosnak tekinthető alatt marad. Nálunk ez a szó egy virágnyelv része volt. Az állami redisztribúció keretében érvényesülő szociálpolitika nem akart tudomást venni az államszocialista rendszer működésének diszfunkcióiról, a szegénységről. Politikai kérdéssé vált, hogy szegényeknek lehet-e nevezni a többszörösen hátrányos helyzetű embereket, vagy sem.- Mi minden tartozik bele a hátrányos helyzet fogalmába?- A kis jövedelem, az alacsony iskolai végzettség, a csekély presztízsű foglalkozás, a hatalomból való kizártság, a kedvezőtlen települési helyzet és lakáskörülmények, az egészségi állapot miatti hátrányok összekapcsolódnak egymással, fokozzák egymás hatását. Tartósan munka nélkül- Milyen új elemekkel bővül a hátrányos helyzet a piacgazdaság körülményei között?- A hátrányos helyzet kialakulásában ma Magyarországon az említettek mellen a munkanélküliség és a családi struktúra átalakulása játssza a legfontosabb szerepet. A társadalom legelesettebbjei között a tartós munkanélküliek aránya a legjelentősebb. A létminimumtól a leginkább ők szakadtak le. Nagyon rossz helyzetben vannak a többgyerekes családok, vagy a növekvő számú csonka családok. A piacgazdaságban a gyermekét egyedül nevelő anya nem a legkívánatosabb munkaerő. Ezért ez nagyon veszélyeztetett csoport, bár a női munkanélküliség ma még nem olyan magas Magyarországon, mint Nyugat- Európában. Elsősorban az alacsony bérük miatt, s mert a szolgáltatóipart, ahol főként foglalkoztatják őket, még nem érte el annyira a munkanélküliség, mint az ipart, s azon belül is a nehézipart.- Sokakat meglephet, hogy a szegények listájának második helyét a nyugdíjasokat megelőzve a nagycsaládosok foglalják el.- Az öt- vagy többgyerekes családok jó része messze a létminimum alatti jövedelemből kell megéljen. A nagycsaládosokon belül látni egy választóvonalat. A három- és négygyerekes családok relatíve jobb helyzetben élnek, többnyire az apa és az anya is aktív kereső, még ha éppen gyesen vagy gyeden van is, s viszonylag sok közöttük a szellemi foglalkozású. Az öt- és többgyermekes családokban nagyon magas a háztartásbeli nők aránya, s a családfenntartók főként betanított vagy segédmunkások.- Az emberek ilyenkor arra gondolnak, hogy ezek nagyrészt cigánycsaládok.- Tudjuk, hogy így van, de erre nincsenek adataink. A szociális törvény mindenesetre az új családtámogatási formát, a gyereknevelési támogatást ahhoz a feltételhez köti, hogy az anyának legalább száznyolcvan nap biztosítási idővel kell rendelkeznie. A sokgyerekes családokban viszont az anyák általában tizenéves korukban kezdenek szülni, nem szerezhetik meg ezt a biztosítási időt. A gyerekek ellátásáról lévén szó, nem lehetne szempont a támogatásban az, hogy milyen etnikai csoporthoz tartoznak ezek a családok. A polgárosodás buktatója- Hogyan érvényesül ma az a hátrány, 1 ami a települések nagyon eltérő helyzetéből fakad?- A régi hátrányok egy újabbal tetéződtek: a gazdaság területi eloszlásának 1 különbségeivel. Míg a a hatvanashetvenes években a hagyományos északkelet-délnyugati ipari tengely településeinek lakói viszonylag előnyösebb helyzetben voltak, biztos foglalkoztatás, vállalati és tanácsi lakások, ma ezek a nagyipari körzej tek a hátrányok hordozóivá lettek. A munkanélküliség itt a legmagasabb.
