Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-11 / 8479. szám
Magyar Nemzet 1993.jún.5. egyébként elismert korlátozások nélkül biztosítja. Másfelől garanciális okokból igen jelentős, hogy a vallásszabadság (beleértve a vallásgyakorlás jogát is) rendkívüli, szükségállapotban és veszélyhelyzetben sem függeszthető fel és nem korlátozható. A normativitásra törekvő jogalkotói technika a jog rugalmatlanná, életszerűtlenné válásához vezethet, amit éppen a jogalkalmazók - elsősorban a bíróság - tekintélyének (és önbizalmának) növekedése ellensúlyozhatna. Az említett törvényjavaslat megkövetelné, hogy a bejegyezni kívánt egyház olyan vallási tevékenység végzése céljából kerüljön alapításra, mely „az általánosan elfogadott erkölcsöket nem sérti”, A jogalkalmazó - jelen esetben a bíróság - ma sem térhetne ki bizonyos ténykérdések megállapítása elől. A bejegyzésnél ugyanis, vitathatatlanul helyes módon, az illető egyházat alapító vallás hittételeinek igaz voltát nem vizsgálhatja, de abban állást kell foglalnia, hogy az illető „vallás” vallás-e egyáltalán. Jogszabályaink terminológiáját a magyar nyelv általánosan elfogadott szabályai szerint kell értelmezni, ami történelmileg és kulturálisan behatárolja a fogalmak jelentését. A kultikus prostitúciót (az extrémnek tűnő példa létező esetet takar) vagy kifejezetten deviáns, értékromboló magatartásformákat egy európai kultúrállam nem tekinthet vallási tevékenységnek, és mint ilyent, nem részesíthet támogatásban vagy védelemben. Ma ha Magyarországon száz ember jól akar élni, legcélszerűbb, ha egyházat alapít. A bejegyzéssel magával számos adókedvezményben részesül. Létrehozhat rögtön egy „teológiai” főiskolát is, melynek tanárait maga nevezi ki, állami beleszólás nélkül, tantár- i gyait is maga határozza meg —. egyébként » igen helyes módon. A következő lépés, hogy' az új „egyház” tagjai beiratkoznak az új főiskolára. Ezután már csak a normatív alapon járó költségvetési támogatást kell fölvenni a professzorok fizetésére, és a hallgatók után járó fejkvótát; s négy év után a gyülekezetét el lehet látni diplomával. Természetesen a nappali tagozatos hallgatók társadalombiztosítási járulékot nem fizetnek, tanulmányi idejük szolgálati időnek minősül, és ösztöndíjuk sem növeli személyi jövedelemadó-alapjukat. Míg az előző rendszerben csak az állam és egyes kiváltságosok élhettek vissza jogaikkal, ma ez a lenetőség mindenki számára nyitva áll. Az utóbbi években alakult kisegyházak, illetve Magyarországon is tevékenykedni kezdő nagyobbak természetesen sok esetben igen értékes tevékenységet fejtenek ki. Azonos kezelésük a történelmi egyházakkal azonban legalábbis problematikus. Az új, kis közösségek tölthetnek be pozitív szerepet egyének életében, ugyanakkor alapvetően más a társadalmi szerepük, mint a történelmi egyházaknak, hiszen integráló erőt nem jelenthetnek. Az egyházak megkülönböztetett • kezelésének éppen az az alapja, hogy - amel- i lett, hogy a vallási meggyőződés az egyén ! egész személyiségét átfogja - történelmileg I és társadalmi szerepüket illetőleg különböz* nek a többi állampolgár által létrehozható jo' gi személytől. 1 A csúsztatások elkerülése végett tisztá- 1 zom: azon közösségek ellen, amelyek nyil- 1 vánvalóan törvénybe ütköző tevékenységet folytatnak (például tagjaik személyiségét erőszakkal formálják át), a jog (adott esetben a büntetőjog) eszközeivel kell föllépni, még ha ennek eredményessége megkérdőjelezhető is. Semmiképpen nem szabad azonban állami eszközökkel „szembeszállni” a törvénytisztelő kisegyházakkal - ugyanakkor jogállásukat és támogatási rendszerüket át kell gondolni. A hatalmi beavatkozás csak üldözöttségi tudatot vált ki, ami azonnal a média reflektorfényébe kerül, és a kérdés tárgyilagos kezelését a továbbiakban lehetetlenné teszi. Az Alkotmánybíróság ez év februári határozata - mely ügyben az indítványozók a vallásszabadság alkotmányellenes korlátozásának vélve támadták a 100 fős határt (indítványukat az Alkotmánybíróság elutasította - A szerk.) - indoklásában abból indul ki, hogy az állam szabadon alakítja a létrehozható jogi személyek körét, addig a pontig, amíg szabályozása nem válik diszkriminatívvá. Az „egyházkénti” jogállás azonban nem tartalmaz olyan többletjogosítványokat, amelyek ilyen diszkrimináció alapjául szolgálhatnának. A vallásszabadság s ezen belül a vallásgyakorláshoz való jog természetesen mindenkit megillet, egyformán azokat, akik bejegyzett egyházhoz tartoz! nak, és azokat is, akik nem. A diszkrimináció az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint csak azonos cso. portba tartozók, összemérhel tők között bír jelentéssel. A i jogi státusnak a jogrendbe való „testre szabott” illeszkedés végett van jelentősége. A teológiai vélekedéseknek, egyház-önértelmezésnek e téren nincs jelentősége (annak, hogy az adott közösség fölfogása szerint mi tekintendő közösségnek, gyülekezetnek, egyháznak). Aligha szükséges bizonyítani, hogy alapvetően más egy nagy - esetenként az ország létrejöttét megelőző -, történelmi múlttal rendelkező közösségnek a súlya, mint egy újonnan alakultnak vagy újonnan az országba érkezettnek.
