Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-11 / 8479. szám
Magyar Nemzet, 1993.6.2. Veszprém metropolitai székhely lett Újjászervezték a katolikus egyházmegyéket Lapunk keddi száma már beszámolt arról, hogy II. János Pál pápa 1993 pünkösdjén kelt, a magyar püspökökhöz intézett levelével elrendelte a magyarországi egyházmegyék átszervezését. Veszprémet metropolitai székhellyé emelte (vagyis a püspökség érsekség lett). A pápa módosította szinte valamennyi magyar egyházmegye határát, hogy a megyés főpásztorok kellőképpen gondoskodhassanak egyházmegyéik híveinek lelkipásztori ellátásáról. Minderről részletesen beszámoltak a magyar főpásztorok kedden a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem hittudományi karának dísztermében. Jelen volt Angelo Acerbi érsek, apostoli nuncius is. Seregély István egri érsek, a Magyar Püspöki Kar elnöke megmagyarázta a pápai rendelkezés hátterét, jelezve az egyes egyházmegyékben eszközlendő határmódosításokat. A pünkösdi pápai bulla az egyházmegyék átszervezését indokolva a n. vatikáni zsinat egyháztanára hivatkozik, valamint azokra az előírásokra, amelyek a püspöki szolgálatról szóló, Christus dominus kezdetű zsinati okmány 22. pontjában olvashatók a részegyházak, vagyis az egyházmegyék határainak átszervezéséről. A zsinati rendelkezés, miután leírta a megyés püspök hármas (tanító, megszentelő és kormányzó) szolgálatát, hangsúlyozza: „Az egyházmegye akkor éri el sajátos célját, ha az egyház lényege (szeretetközösség) Isten népe körében szembeötlően megmutatkozik; ha a püspökök valóban bfejthetik lelkipásztori tevékenységüket, éspedig Isten népe üdvösségének szolgálatát a lehető legtökéletesebb módon elláthatják.” Az okmány ezután kiemeli az ésszerűség elvét: „Ez pedig megköveteli az egyházmegyék területi határainak megfelelő kijelölését, a papságnak és az anyagi jósaknak ésszerű és az apostoli munka követelményeihez alkalmazkodó szétosztását (...) A zsinat tehát úgy dönt az egyházmegyék határairól, hogy amennyiben a lelkek java ezt kívánja, minél előbb kerüljön sor azok körültekintő felülvizsgálatára: lehet szó az egyházmegyék felosztásáról, széttagolásáról, egyesítéséről, határaik megváltoztatásáról, alkalmasabb püspöki székhely kijelöléséről vagy végül - főképp nagyobb városokat magukba foglaló egyházmegyék esetében - azok új belső elrendezéséről." A Magyar Püspöki Kar tehát - a Szentszék sürgetésére - a zsinat kívánalmainak tett eleget, amikor előkészítette az egyházmegyék régóta tervezett átszervezését Hasonló újjászervezésre került sor egy éve Lengyelországban, és hamarosan Németországban is. Új érsekségek és püspökségek felállítására lehet számítani. Magyarországon nemcsak az a tény tette sürgetővé az egyházmegyék átrendezését, hogy a korábbi állapotokhoz képest jelentősen megváltozott az egyházmegyékben a lakosság számaránya, új nagyvárosok fejlődtek ki püspök jelenléte nélkül, illetve egyes püspöki székhelyek az elmúlt negyven évben (bizonyos kommunista számítás miatt) hátrányos helyzetű kisvárossá váltak (például Esztergom), hanem a trianoni országhatárokkal több egyházmegye szétdarabolódott, egymástól elszakadt szigetek keletkeztek. Továbbá néhány egyházmegye olyan nagy volt, hogy a főpásztor erejét meghaladta hívei lelki gondozása. 1950 előtt az egész akkori Budapest az esztergomi főegyházmegyéhez tartozott; csak 1950-ben csatoltak hozzá olyan területeket, amelyek a váci és a székesfehérvári egyházmegyékhez tartoztak. Mindszenty bíboros már 1948-ban három új egyházmegye kialakítását tartotta szükségesnek Kaposvár, Kecskemét és Nyíregyháza székhellyel. Sz.F. ,
