Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-11 / 8479. szám
Magyar Hírlap, 1993,6.2 r Majtényi László alkotmányjogász az állampolgári jogok szószólójáról AZ AMBUDSMAN A PARLAMENT SZEME, SZÁJA - DE NEM A KEZE Az Országgyűlésben ma kiegészítő javaslatokkal folytatják az ombudsmantörvény vitáját, amelyet tavaly ősszel kezdtek meg. Az 1989-es alkotmány 32/B paragrafusa foglalkozik az állampolgári, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának feladataival, illetve jelölésével és megválasztásával. Elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Majtényi László alkotmányjogásszal beszélgetünk, akinek tavaly jelent meg könyve Ombudsman — az állampolgári jogok biztosa címmel. — Megfelelő kiindulópont-e az alkotmány megfogalmazása e téren? — Alkotmányunk értékeit tekintve kifogástalan; kissé ódivatú, de liberális alkotmány. Bár technikai értelemben tákolmány és sok vonatkozásban rossz, de ez nem jelenti azt, hogy ne felelne meg a jogállami feltételeknek: jó alkotmánybíráskodással szolgálhatja a szabadelvű demokráciát. — Az alkotmány állampolgári jogi, valamint nemzeti és etnikai kisebbségi jogi biztosról is szól. — Az ombudsman az állampolgár jogait védi „a hivatal packázásával” szemben. Eötvös Károly „A nagy per” című könyvében ezt úgy fogalmazta, hogy az ökör nem tekint a virágra, hanem eltapossa vagy felfalja — mint a törvényhozások a szabadságot. Az ombudsman — a virágok védelmezője. Az intézmény csupán e század hetvenes éveire terjedt el minden kontinensen — vagyis a legfrissebb elem a jogvédelemben, a demokratikus államszerkezet mechanizmusában. Szükségszerű ugyanis, hogy a közigazgatás olykor társadalmi funkciójától eltérően működjék, mondjuk, egy-egy megalomániás belügyminiszter, polgármester vagy rendőrtiszt eltorzítsa azt — a társadalmi rendszertől függetlenül. Kelet-Európábán pedig több korszakon keresztül társadalmi élménnyé vált, hogy az állam — ellenség. Mifelénk nem is létezett ombudsman — ezt zsarnoki rendszerek csak ritka kivételként, a látszat kedvéért hozták létre. — Minálunk pedig az alkotmány mindjárt kettőt ír elő. — Igen, az állampolgári jogok általános hatáskörű biztosa mellé a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosát is — ez akár az alkotmánysértő alkotmány esete is lehetne. A magyar ombudsman eszméjének történetéből kiderül, hogy ez a pártállam utolsó ajándéka volt. Behívásos képviseletet ajánlott föl a kisebbségieknek, mivel a rendszer nem tette lehetővé önálló képviselőjük választását sem nemzetiségként, sem település szerint, szétszórtságuk folytán. Ezért találták ki, hogy a parlamentben valaki képviselje a cigányokat, a németeket, a délszlávokat — akkor így nevezték — és így tovább, s ezt a személyt majd kijelölik. A demokratikus alkotmány ezt az ötletet vette át, megijedvén, hogy a kisebbségieknek nincs képviseletük. Hiszen kisebbségiek a mai Országgyűlésben is csupán véletlenül, pártjuk színeiben szerezhettek mandátumot. Ha viszont a több nemzeti és etnikai kisebbséget a biztos külön-külön képviselné, ez ártalmas versenyhelyzetbe hozná őket. A parlamentben azonban csupán eszmék és pártok versenghetnek egymással — de alapjogok nem. — Hogyan vélekedik arról, hogy mostanában egyéb jogok biztosait is hiányolják? — A nemzetközi gyakorlatban sokféle ombudsman létezik, s hogy hány biztos szükséges, azt úgy lehetne kideríteni, hogy a jogalkotó végiggondolja, milyen jog védelme igényel külön személyt. Az adatvédelmi törvény például már létrehozta az adatvédelmi biztosi hivatalt. Ezzel egyetértek, mert e téren a társadalom önvédelmi reflexe kialakulatlan. Indokolt lenne a későbbiekben egy környezetvédelmi biztos. Vannak olyan helyzetek is, amikor az állampolgár különösen kiszolgáltatott, például a börtönben, a kórházban, a katonaságnál, a rendőrségnél.vagy akár a közszolgáltató szférában. Több országban vannak ilyenek. Kelet-Európában egyébként a szabadságjogok általában is veszélyeztettek — mégis irreálisnak gondolom, hogy minden jog védelmére állítsanak külön ombudsmant egy ilyen szegény országban. — Mit tehet az ombudsman? — A parlament szeme és szája — de nem a keze, mert nem büntethet. Hatásköre voltaképpen nincs, közigazgatási döntést nem hozhat és nem változtathat meg, de fordulhat a felettes közigazgatási szervezethez, az Alkotmánybírósághoz, az Országgyűléshez, kérheti az utóbbi közbenjárását, tájékoztathatja a sajtót, eseti jelentést adhat ki. Független ellenőr.
