Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-11 / 8479. szám
mint a számvevőség. A döntési jogkörének hiányához nagyon erős vizsgálati jog tartozik, és a vizsgált szerv együttműködése abszolút kötelező. Megismerkedhet államtitkokkal is — például, ha titkosszolgálatok megsértik az állampolgárjogát —, de őt is kötelezi az államtitok megtartása. — Az állampolgár jogvédelme révén tehát erősödik a jogállamiság is? — Igen, de ezen is túlmutat, hogy az intézmény növeli a parlament tekintélyét, amelyet sok országban kérdésessé tett az üres szónoklás, a teátralitás; a parlamentet a közigazgatás, a mamutméretű szakintézmények az ujjuk köré csavarják. Magyarországon az utóbbi időszakban a parlament, a pártok, az intézmények, az államigazgatás tekintélye is sokat csorbult. Az ombudsman-törvény erősítheti az Országgyűlés vonzó vonásait, szemben azzal, ami tapasztalható, amikor az jelképes polgárháború és pártcsaták eszközévé alacsonyodna. A parlamentnek lehet, hatalmi tényezőként, ellensúlyozó szerepe, saját arculata, még az állammal, a közigazgatással szemben is. — Jónak tartja a tön'ényjavaslatot? — Bár eddig élesen bíráltam sok hibája miatt újságban is, a rádióban is, de jó, mert megfelel az alapkövetelményeknek. arról szól, ami a tárgya. Helyesen, a parlamenti biztos hivatalál, nem pedig a kormányzati biztosét hozza létre. Kimondja és szavatolja a biztos függetlenségét, akit a köztársasági elnök javaslatára a képviselők kétharmadának kell megválasztania. Tekintve, hogy személyhez kötött intézmény, igen fontos, hogy ki lesz a legelső ombudsman. Az egyik veszély, hogy találnak egy Dobzse Lászlót, aki gyáván mindenre a hatalommegosztás építményének, akárcsak a szabad sajtó. Ebben a mai túlpolitizáltságban kívánatos, hogy az állampolgári jogok érvényesítése kerüljön kívül a politikán. Tartozzék az emberi lét elemi követelményeihez, mint a táplálék és a meleg ruha, a belélegezhető levegő és az iható víz, az elektromos áram. Vannak, akik az átmeneti korra hivatkozva úgy vélik, bele kel! nyugodnunk az alapjogok érvényesülésének korlátozásába — mert ez az „átmenet ára”. Holott az átmenetre éppen az alapjo! gok érvényesítése a garancia, és ha liberális jogállamról van szó, felelős intézmények e téren semmiféle alkut nem köthetnek. A jogállam megéri, hogy megvalósítsuk — bár még a jogok biztosának a hivatala is pénzbe kerül. De nem annyiba, hogy várható haszna ne legyen jóval több a költségénél. — Volt javaslat arra vonatkozóan, hogy a: ombudsman vizsgálati lehetősége terjedjen ki visszamenő-i leg 1989. október 23-áig, és ellenőrj zésekor beléphessen bármely ható: súg — beleértve a fegyveres erőket, | a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a rendőrséget és a börtönöket — he• lyiségeibe. Ezt sokan vitatták. Ön hogy látja? — Utóbbi kiegészítést feltétlenül szükségesnek tartom, s az időbeli kiterjesztést sem elvileg ellenzem, hanem kifogásom gyakorlati és nemzetközi adatokra alapozom. Lengyelországban például évente 50 ezer „indíts ányozó” fordult az országgyűlés biztosához, ami kétszer annyi, mint kilenc nyugati ország panasztevőinek száma összesen. Ha nálunk évente 20 ezer panasszal számolunk — már azzal sem igen lehet mit kezdeni. — Külföldi adatokból lehet-e tudni, hogy a felszólamlások hány százaléka bizonyul jogosnak? — Ez országonként és jogrendenként változó, 10 és 50 százalék között mozog. A részletes adatok felsorolása hosszadalmas is lenne. A tanulság: egy ország polgárai annál „panaszkodóbbak”, minél patemalistább rendszerhez kötődnek élményeik. Ahol a polgári öntudat fejletlenebb, ott több a megalapozatlan panasz. • Molnár S. Edit bólint, a másik, hogy a pártok ne saját kliensüket nyomják be ebbe a tisztségbe. A személy mindenképpen pártalku tárgya lesz, de úgy. hogy „tiéd az ombudsman, enyém a helyettese”. Ha. mondjuk, egy országban cigányokai akarnak gettóba zárni, a biztosnak mindegy legyen hogy elvakult nemzeti belügyminiszter, vagy liberális polgármester az ötlet atyja. Remélem, ezzel az új intézménnyel sikerül a képviseleti demokrácia hitelén javítani. Ám egy rossz jogi és/vagy politikai döntés nem javítana, hanem rontana. Az országgyűlési biztos normális működéséhez konszolidált állami élet kell, men feltételezi a kölcsönös jószándékot, a működő nyilvánosságot, a sajtó szabadságát, mert a parlamenti biztos sem hazug kormánypárti, sem hazug ellenzéki sajtó útján nem fordulhat a társadalomhoz. Az ombudsman is úgy része
