Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-11 / 8479. szám

elsődlegesen a folyamatban levő ügyek aktáira terjedt ki, míg a múlt tisztázásához szükséges adatokat nem selejteztük.

— Az önökkel szemben folytatott bírósági eljárás viszont arra enged következtetni, hogy kortörténeti szempontból fontos dokumentumokat is megsemmisítettek, mégpedig az ilyenkor szokásos jegyzőkönyv nélkül.

— A selejtezéseket 1989. október végén kezdtük, és mindent szabályos körülmények között végeztünk. Az eljárás során viszont kétségkívül bebizonyosodott, hogy december végén — amikor néhány napig szabadságon voltam — a miniszterhelyettest valakik rávették: adjon ki utasítást a jegyzőkönyv nélküli megsemmisítésre. Ez nagy ostobaság volt, hiszen ma már senki nem tudhatja, mi került a zúzógépbe.

— Tehát nem is lehetséges hiteles listát készíteni?

— Valószínűleg nem. De ezzel kapcsolatban mást is el kell mondanom: utólag hallottam róla, hogy néhány operatív tiszt a kartonokat kicserélte, illetve a valóságnak nem megfelelő statisztikai lapokat töltött ki.

Emellett előfordulhatott, hogy az együttműködésre kiszemelt emberek már szerepeltek a nyilvántartásban, de tényleges beszeA'ezésükre nem volt mód.

—Mi vezette egykori munkatársait? Szándékosan igyekeztek összekuszálni a szálakat?

— Nem erről van szó. Kapcsolatuk előtt»í operatív tisztek kezeskedtek azért, hogy az ügynök személyére ne derüljön fény, s vélhetően azért manipuláltak, hogy embereik anonimitását a rendszerváltozás utáni időszakra is megőrizzék. Azt hiszem, ez becsületbeli kérdés volt.

— Nem lett volna egyszerűbb elvinni a kartonokat?

— Bizonyára ez is előfordult, vagyis a nyilvántartás nem tekinthető hitelesnek.

— A listát nem ismeri, de számos egykori ügynök nevét igen, míg munkatársai nyilván még több személyt tudnának megnevezni, vagyis hosszú listát állíthatnának össze. Mi történik, ha valaki beszélni kezd?

— Magam harminc évig szolgáltam ezen a területen: „talpasként” kezdtem, és tábornokként végeztem. Tehát kétségkívül sokat tudok, de hadd hivatkozzam az emberi tisztességre: amit egykor esküvel fogadtam, ma is komolyan veszem. Bizonyára ismeri azt a könyvet, amelynek címe: Sírig tarts a pofád. Azt gondolom, volt beosztottaim is ennek szellemében élnek, s ezzel nem gazembereket védenek, hiszen az ügynökök döntő többsége semmilyen értékelhető adatot nem adott.

— Önök egyelőre nem beszélnek, míg mások a politikai zsarolás eszközének tekintik az állítólagos listát. Nem áll fenn a veszélye annak, hogy ezt tapasztalva egykori operatív tisztek is megszólalnak?

— Az én helyzetemben csak reménykedhetem abban, hogy amit a demokráciáról és a jogállamról 1989 végén és azóta is sokat emlegettek, valósággá válik. Számos alkalommal hallottam a keresztény értékek fontosságáról is; azt hiszem, itt a lehetőség, hogy a szavakat végre tartalommal töltsük meg.

— Ön sokat tud, vélhetően azt is, hogy megalapozott-e a félelem attól: a Parlamentben egykori ügynökök sora ül?

— Ha én erre a kérdésre válaszolnék, megszegném a szavam. Annyit azonban hadd ismételjek: nem létező veszélyekre hivatkoznak. Szerencsésebb lenne, ha az Országgyűlés ennél fontosabb kérdéseket tűzne napirendjére.

— Az egykori ügynökök viszont zsarolhatók.

— Igen, ha valaki fél, megtesz olyat is, amire egyébként nem vállalkoznék. Ezért is reménykedem benne, hogy a hatalom nem csak hangzatos jelszavakat hangoztat. Ha pedig komolyan veszi a demokráciát, az egyetemes emberi értékeket, senkinek nincs mitől félnie. Amennyiben az események nem ezt igazolják, csak sajnálhatom, hogy tevékenyen részt vettem a rendszerváltásban, a hatalom békés átadásábán.