Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Magyar Hírlap 1993.máj.24.

Szavaztak és választottak

HEGYI GYULA

A magyar társadalom ismét leckét adott politikusainak józanságból és politikai érettségből. Akármilyen bonyolultra sike- , reden a társadalombiztosítási önkormányzatok választásának szabályozása, bármilyen befolyásos körök hirdettek nyíltan vagy burkoltan bojkottot, akármennyire pesszimisták voltak a szakszervezetekkel rokonszenvező politikai erők is. csaknem negyven százalék mégis elment és szavazott a pénteki tb-választásokon. Az emberek megértették a választások tétjét, eligazodtak a szavazólapokon és éltek demokratikus jogaikkal. 1993. május 21 -e a fiatal magyar demokrácia történetének egyik fordulópontja. Az 1990-es választásokat követő politikai apátia megszűnt, az emberek ismét választani akarnak. Választani, és sokan közülük egybén változtatni is a jelenlegi politikai irányvonalon.

A pénteki választáson valamennyi szavazat duplán számított, és az eredményeknek legalábbis kettős jelentőségük van. Minden leadott szavazat kiállást je'entett a szakszervezetek, a munkavállalói érdekek, a szociális értékek és általában a civiltársadalom mellett. Mintegy hárommillió ilyen szavazat akadt. A magyar szakszervezetek legalábbis nem népszerűtlenebbek, mint a magyar pártok.

A szakszervezetek közötti választási versengés mindvégig kultu- j rált. sportszerű, tisztességes légkörben folyt: e tekintetben igazán ! tanulhatnának tőlük a pártpolitikusok is. A szakszervezeti mozgalom világszene tapasztalható apálya idején a magyar szakszervezetek nemzetközileg is fontos sikert arattak. A maguk részéről mindent megtettek azén. hogy Magyarország a ..szakszervezetmentes" harmadik világ helyett a nagy szakszervezeti hagyományokkal rendelkező Nyugat-Európához alkalmazkodjon. Ezzel máris többet teljesítettek nemzeti céljainkból, mint megannyi nemzeti erő. út, tömörülés és társaskör. A magyar társadalom ismét egyszer a nyugat-európai, a demokratikus és szociális énékeket ötvöző modellre szavazott.

Az állampolgárok pénteken természetesen nemcsak szavaztak, hanem választottak is a szakszervezetek között. A részvételen túl a i választási arányoknak is van jelentőségük, s ezek a demokrácia és a * szakszervezetek nagy diadalán belül a baloldali hagyományok ugyancsak nem elhanyagolható részgyózelmét hozták. A Magyar : Szakszervezetek Országos Szövetsége fölényes sikerének legalább négy kézenfekvő oka van. Az MSZOSZ és ágazati szervezetei — esetenkénti bürokratikus kötöttségük ellenére is — végeredményben meggyőzően jelenítették meg a társadalom előtt a legnagyobb és legkomolyabb szakszervezet profi képét. Az MSZOSZ vezetője, Nagy Sándor — a szakszervezeti aréna résztvevői közt egyedül — országos formátumú politikus, egyike az ország öt-hat igazi nagy politikusának. Az MSZOSZ elleni ötpárti, liberális—konzervatív össztűz, az éveken át folytatott hajtóvadászat céljával ellentétes hatást váltott ki. részvétet és rokonszenvet ébresztett a mindenki pofozóbábujának kinevezett — és a pofonokat derekasan álló — szervezet iránt. Végül az MSZOSZ-re szavazó másfél millió választópolgár azt is jelezni kívánta, hogy nem óhajtja mindenestül bűnnek tekinteni a Kádár-rendszer félmúltját, nem díjazza az antikommunista propagandát, és nem retten vissza a baloldali értékektől.

Az MSZOSZ mellett tisztességgel helytálltak a kisebb szakszervezetek is. Egyikük sem bukott meg csúfosan a választáson. így remélhetőleg a maradék görcs is feloldódik bennük. A társadalombiztosítási önkormányzatban és a közéletben együtt kell fellépniük a munkaadókkal. illetve a kormányzattal szemben, és ehhez kölcsönös bizalom. együttműködési készség szükséges. Meglepetésnek talán csak a keresztényszociális konföderáció (Keszosz) nyolc százaléka nevezhető. A szinte semmiből szerveződött iista sikere azt jelzi, hogy a magyar közéletben igenis van igény keresztényszociális, a kereszténység szociális értékeit vállaló politikai erőre. A választási kampány során egyébként mind a KDNP. mind a katolikus egy ház a részvételre buzdított. ami fontos jele a szociálisan elkötelezett keresztény közéletiség megélénkülésének. A Liga. a munkástanácsok és a kisebb ágazati konföderációk nagyjából egy enlően szerepeltek, ami azt jelzi, hogy a választók szemében legfeljebb másodlagos szempont egy szervezet „régi" vagy ..új" volta. A múlt emlegetésénél a választópolgár fontosabbnak tartja a ma nyújtott teljesítményt.

Ha a tb-választások eredményét nem is lehet közvetlenül lefordítani a pártpolitika nyelvére, néhány következtetés mégis megkockáztatható a pénteki szavazati arányokból. Az a másfél millió választó, aki elment választani és az MSZOSZ-re szavazott, feltehetően 1994- ben is elmegy választani, és zömében balfelé szavaz majd. Mivel a szakszervezeti választásoktól távolmaradók között feltehetően jóval kisebb arányban vannak a baloldali érzelműek. a lehetséges átfedéseket kiegyenlítve és nagyon durván számítva az MSZP ebben a nagyságrendben számíthat szavazókra: ami a magasabb részvételi arány miatt százalékban persze jóval kevesebbet jelent. A munkástanácsok és a Keszosz több mint félmillió szavazója legalábbis nem ellenséges a mai kormány pártokkal szemben, és a szociális értékeket összeegveztethetőnek tartja a keresztény és nemzeti ideológiával. A Liga háromszázezer fölötti támogatójától nem idegen a szociálliberális gondolatkör. A kisebb utódszakszervezetek hat-hét százezer támogatója a markánsan eltérő irányzatok helyett a politikailag halványabb. leginkább félellenzéki, a szakmai profilt hangsúlyozó vonalat választotta.

E számokon keresztül egy ezerfős mintára alapozott közvélemény-kutatásnál mégiscsak többet tudhatunk meg hárommillió magyar szavazópolgár politikai ízléséről. Ez az ízlés a következő szűk esztendőn belül alapvetően aligha módosul, bár az arányokat természetesen megváltoztatja a szavazástól most távolmaradók megjelenése. A tb-választások meglepő sikerével mindenesetre tovább nőtt a választási kedv. és az „igazi" választásokra való készülődés is a finisébe fordult.