Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-01 / 8473. szám

Új Magyarország 1993.máj.26. Bl Tudósítás a T. Házból Vita a bíróságokról szóló törvénymódosításról A napirend előtti felszólalásokat követően a bíró­ságokról szóló törvény módosításáról rendelkező javaslat általános vitájával folytatta munkáját a Tisztelt Ház. Áder János, a Fidesz képviselőcsoport vezérszó­noka elsősorban Bahai István azon törekvését ki­fogásolta, hogy a tárca vezetője igyekszik „kibúj­ni" a törvény kétharmadossága alól. 1991-ben - emlékeztetett Áder János - kompromisszumos megoldás született, ezáltal az igazságügy-minisz­ter kezében a bíróságok igazgatásával kapcsolat­ban számtalan jogosítvány megmaradt. Az ellen­zék akkor elfogadta ezt, mert a legfontosabb kér­désekben sikerült korlátozni a végrehajtó hata­lom beavatkozásának lehetőségét. A jogszabályo­kat azonban az igazságügy-miniszter több ízben is megsértette a megyei bírósági elnökök kineve­zésekor. A fiataldemokraták szerint mind a tör-^, vényjavaslatból, mind a törvényből kikeli „gyom­lálni" azokat az elemeket, amelyek alkalmasak a bírói függetlenség csorbítására. Balsai István igazságügy-miniszter válaszában cáfolta Áder János „vádbeszédét", arra hívta fel a fiataldemokrata politikus figyelmét, hogy az elő­terjesztést a törvény szerint illetékes bírói testület- azaz az Országos Bírói Tanács - támogatja. Az általános vitát az elnöklő Dombach Alajos ekkor lezárta. A törvényjavaslat íészletes vitáját a mó­dosító javaslatok megtárgyalását követően tűzik napirendre. A villamos energia fejlesztése, elosztása A képviselők folytatták a villamos energia fej­lesztéséről és elosztásáról szóló, valamint a gáz­energiáról rendelkező törvények módosítását in­dítványozó törvényjavaslatok általános vitáját.- A beterjesztett törvényjavaslat elsősorban a tulajdonjog kérdéseit kívánja rendezni - mondta Zscbők Lajos (MDF), Szalay Gábor (SZDSZ) nem értette, hogy került ismét az Országgyűlés elé, hisz az Ipari és Keres­kedelmi Minisztérium vezetője ígéretet tett arra, hogy július 1-jéig benyújtja a gáz- és villamos energiáról szóló új törvényjavaslatokat. Annál is fontosabb lenne ez, hisz a gáziparban érdekelt külföldi befektetők hiába „kopogtatnak", ha késik a gázszolgáltatók privatizációja. A késlekedés okai szerinte: Nincs - illetve elavult - a gázener­giáról rendelkező törvépy. tyem tisztázottak a tu­lajdonviszonyok, Magyarországon jelenleg mé­lyen a világpiaci ár alatt van a földgáz fogyasztói ára. Ez a helyzet sokáig nem tartható, így a lakos­sági földgáz fogyasztói ára - akár a közeljövőben- duplájára, vagy háromszorosára emelkedhet. Annál inkább, hisz egy IMF-megállapodás arra is kötelezi a kormányt, hogy szüntesse meg az ener­getikai árdotációt. Negyedik okként a földgáz be­szerzési forrásának egyoldalúságát említette. Ju­hász Péter (KDNP) szerint a beterjesztett törvény­­javaslat a termelői monopolszemléletet tartósítja. A kereszténydemokraták a régi törvényt úgy kí­vánják módosítani, hogy az vegye figyelembe azt az általános elvi állásfoglalást, miszerint: minden állampolgár számára - ellenszolgáltatás fejében - biztosítani kell az emberi léthez szükséges ener­giát, energiafajtától függetlenül. Tizenkét munkaügyi egyezmény A Tisztelt Ház ezt követően a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel kötött 12 egyezmény megerősítését indítványozó országgyűlési határo­zati javaslatok együttes általános vitáját folytatta le. Kiss Gyula munkaügyi miniszter expozéjában elmondta: most azon egyezmények megerősíté­sét kérik az Országgyűléstől, amelyeknek nincs sem jogi, sem politikai vagy pénzügyi akadálya, hiszen az egyezmények végrehajtása szervezeti átalakítást, yagy jelentős költségráfordítást neip igényelAttatk^Péter, az alkotmányügyi bizottság előadója elmondta: testületé a kormányelőter­­jesztésnez technikai hiányosságai miatt módosító indítványokat csatolt, s ezek figyelembevételével az alkotmányügyi bizottság is javasolja a T. Ház­nak a mielőbbi határozathozatalt. Ezt követően az általános vitát berekesztették. A képviselők folytatták a szakképzésről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A délelőtti órák­ban két SZDSZ-es, illetve két kisgazda honatya fejtette ki véleményét. A szabaddemokrata képvi­selők egyebek között azt kifogásolták, hogy a szakoktatási törvényben nem kap kellő hangsúlyt a testi nevelés fontossága. Ez viszont azzal fenye­get, hogy a szakmunkásképzőbe járó fiatalokat nem készítik fel kellően a rajuk váró fizikai meg­terhelésre. Megfogalmazták azt is, hogy a hadi ki­adások növelése helyett inkább az oktatást kelle­ne finanszírozni, mert a fizikai és a szellemi struk­túra elmaradottsága egyszersmind a gazdasági fejlődést akadályozza, A kisgazda képviselők an­nak a véleményüknek adtak hangot, nogy az ok­tatási és a szakképzési törvényt szerencsésebb lett volna együttesen tárgyalni, hiszen e két jogsza­bály nehezen különíthető el egymástól. Fontos­nak tartották azt is, hogy olyan környezet terem­tődjék a gazdaságban, amely minél több önálló ki­siparost ösztönöz szakmunkástanuló fiatalok fog­lalkoztatására. Szabaddemokraták a közoktatásról A T. Ház folytatta a közoktatásról szóló tör­vényjavaslat általános vitáját: ezúttal elsősorban szabaddemokrata képviselők fejtették ki állás­pontjukat. Rózsa Edit wjgy ítélte meg, hogy az előterjeszt él nincs összhangban a gyermekek jogairól szóló, hazánk által js aláírt nemzetközi egyezménnyel. Nádori László - ugyancsak az SZDSZ-frakció ré­széről - a mindennapos testedzés és a diáksport fontosságára hívta fel a figyelmet. Fodor Tamás fel­szólalásában a világnézeti semlegesség, valamint a lelkiismereti szabadság érvényesülésének kér­dését feszegette. Tisztázatlannak és homályosnak tartotta, miként szervezik meg és hogyan illesztik a tanrendbe az iskolák a hitoktatást. A közokta­tásról szóló törvényjavaslat általános vitáját elna­polta a Ház.

Next

/
Thumbnails
Contents