Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)

1993-06-04 / 8475a szám

Magyar Hírlap 1993.jún.1. Egyebek mellett következetes de­centralizációt és az önkormányzatok önállóságának gazdasági megalapozá­sát sürgeti az SZDSZ önkormányzati programja. Erről szóló beszédében Wekler Ferenc megállapította: a prob­lémák ellenére Magyarországon az önkormányzati rendszer stabil és mű­ködik. — A közjogi alapszerkezeten nem kell alapvető változtatásokat végrehaj­tani — vélekedett Tölgyessy Péter. Szerinte mielőbb szükség lenne a ci­viltársadalom jogi infrastruktúrájának kiépítésére, a közigazgatás átfogó re­formjára és a köztársasági elnök jogo­sítványainak pontosabb körülhatárolá­sára. Tölgyessy leszögezte: csak ak­kor elfogadható az ügyészség aláren­delése a kormánynak, ha a bíróságok függetlenségét maradéktalanul bizto­sítják. Végezetül Szent-Iványi István az SZDSZ külpolitikai elképzeléseiről tartott előadást, míg Horn Gábor és Szolnoki Andrea a liberális oktatáspo­litika, illetve egészségügy alapelveiről beszéltek. Pető: nem támogathatjuk Szabó Ivánt — A küldöttgyűlés annak a bizo­nyítéka, hogy nyugodt párt lett az SZDSZ — hangsúlyozta zárszavában Pető Iván. A pártelnök a tanácskozá­son elhangzottak közül kiemelte a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnökének javaslatát, mely szerint a magyarországi pártoknak meg kellene állapodniuk kisebbségi­ügyekben. Pető sürgette a ro­mán—magyar szabadkereskedelmi egyezmény mielőbbi megkötését is. A politikus nagy hangsúllyal szólt arról a szabaddemokrata-ígéretről, hogy kormányra kerülésük esetén szociális paktumot kívánnak kötni az érdek­­képviseletekkel. A Fidesz ingatlanügylete kapcsán elhangzott: az SZDSZ ugyanazon nor­mák betartását várja el szövetségesei­től, mint ellenfeleivel szemben. A SZDSZ — ha nem is abban a formá­ban, ahogy Maczó Ágnes független képviselő előterjesztette — az ügy tisztázása érdekében támogatja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítá­sát. — A Fidesznek ez ellen nem lehet kifogása — vélekedett Pető. Az MDF belső válságáról, köze­lebbről Für Lajos lemondóleveléről szólva elmondta: nem gondolja, hogy az MDF válsága az ország tragédiája lenne. — Az SZDSZ nem vállalja a kormány eddigi hibás gazdaságpoliti­kájának a következményeit, ezért nem szavazza meg a Szabó Iván program­jának részeként előterjesztett költség­vetési, és adótörvényeket, ez a kor­mánytöbbség feladata. Az SZDSZ ab­ban az esetben is ezt teszi, ha ennek következtében idő előtti választásokat kell tartani. Új alapszabály: több jogkört kaptak a megy ei és a fővárosi testületek A küldöttgyűlés utolsó napirendi pontjaként igen nagy többséggel elfo­gadták az SZDSZ új alapszabályát. A javaslat előterjesztőjeként Szigethy István elmondta: azért van szükség a módosításra, mert a korábbi alapsza­bályt egy kis ellenzéki pártra szabták. Azóta viszont az SZDSZ demokrati­kus — a kormányzati szerepre is kész — tömegpárttá vált. Szigethy István szerint a módosítást a sikeres választá­si szereplés feltételeinek megteremté­se is indokolja. Az elfogadott szöveg az SZDSZ-t a következőképp definiálja: „A szö­vetség szabadelvű párt, a szabadság és a szolidaritás pártja. Célja a demokra­tikus, polgárosodott Magyarország" A küldöttek megszüntették az egyéni tagság intézményét, így a jövőben minden párttagnak kapcsolódnia kell az SZDSZ valamelyik helyi csoportjá­hoz.. A módosítás legfontosabb pontja a középszintű testületek jogosíts anyai­nak bővítése, eddig ezek a testületek csak konzultatív jogkörrel rendelkez­tek. Az új alapszabály szerint az or­szággyűlési választásokon induló egyéni jelöltekre a helyi szervezetek tehetnek javaslatot azon személyek közül, akik megfeleltek az ügyvivők által támasztott szakmai jellegű köve­telményeknek. A jelölt személyéről az ügyvivői testület dönt, de a helyi cso­port vétójoggal rendelkezik. Az orszá­gos listát az ügyvivők állítják össze az országos tanács egyetértésével. A me­gyei és fővárosi listákra az érintett kö­zépszintű szervezetek tehetnek javas­latot. • Szerető Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents