Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. június (8473-8489. szám)
1993-06-04 / 8475a szám
Magyar Hírlap 1993.jún.1. 9 1 A NAP INTERJÚJA Kuncze Gáborral, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőjével Helyreállt a párt egysége Az SZDSZ időközi küldöttgyűlésén olyan párt képét mutatta, amely képes és akarja is vállalni a kormányzati felelősséget — értékelte a tanácskozást Kuncze Gábor. A szabaddemokraták frakcióvezetője szerint a küldöttgyűlésnek azért is kell hatnia a képviselőcsoport munkájára, mert ha a tömegkommunikációs eszközökből fokozatosan kiszorulnak, a parlament marad az egyetlen olyan hely, ahol nagyobb nyilvánosság előtt tudják megjeleníteni egy-egy kérdésben képviselt álláspontjukat. — A küldöttgyűlésen úgy fogalmazott, hogy a párt túljutott belső válságán, és helye lesz az új koalícióban. Ön szerint milyen hozadéka volt a tanácskozásnak a szabaddemokraták életében? — Túl azon, hogy új alapszabályt fogadtunk el és sikerült szorosabbra fonni az SZDSZ kapcsolatát a Liberális Internacionáléval, az SZDSZ megmutatta, hogy helyreállt az egység a pártban. Ez a tanácskozás olyan kérdésekkel foglalkozón, amelyek általában érdeklik az embereket, s végső soron választási programunkat készítette elő. Egy évvel a választások előtt az SZDSZ olyan párt képét mutatta, amely képes és akarja is vállalni a kormányzati felelősséget. — Milyen „útravalót" ad a küldöttgyűlés a frakció munkájához? — A képviselőcsoport munkájára azért is kell hatnia, mert ha a tömegkommunikációs eszközökből fokozatosan kiszorulunk, a Parlament marad az egyetlen olyan hely számunkra, ahol az SZDSZ meg tudja jeleníteni egy-egy konkrét kérdésben képviselt álláspontját nagyobb nyilvánosság előtt. Épp ezért a jövőben sokkal jobban kell szervezni a frakció munkáját annak érdekében, hogy minél többen szerepelhessenek a képviselők közül. Ez fontos az egyéni választókerületek szempontjából, és ezeknek a felszólalásoknak markánsan meg kell jeleníteniük az SZDSZ elképzeléseit. — Felszólalásában a hangsúlyt a gazdasági kérdésekre helyezte. Különösen fontosnak nevezte a valós állapot mielőbbi feltárását, nyilvánosságra hozását... — Ez egyfelől elengedhetetlen ahhoz, hogy reális cselekvési lehetőségeket tárjunk és mutassunk fel. Másfelől szükséges azért is, mert a közvéleménnyel mindenképpen közölni kell: milyen állapotban van a magyar gazdaság, illetve ebből milyen intézkedések következnek. — Az elmúlt napokban többször — a pénzügyminiszter szájából is — elhangzott, hogy a pótköltségvetés megszavazása, illen e elvetése döntően befolyásolja a parlament jövőjét... Ezzel szemben ön úgy vélekedett, hogy nem ez, hanem decemberben a jövő évi költségvetés szavazása lesz a kritikus pont... Fenntartja ezt az állítását? — Továbbra is úgy ítélem meg, hogy a koalíció szakítópróbája az 1994. évi költségvetés szavazása lesz. Most úgy látszik, hogy a pénzügyminiszter, illetve a kormány nem lesz képes megszerezni ehhez a többség támogatását. A pótköltségvetésről július 10. előtt kell a parlamentnek szavaznia, és szerintem ekkor még biztosítható lesz a többség. — Ezzel tehát kizárja az előrehozott választásokat... — Az elmondottakból következően nem hiszem, hogy erre sor kerülne. Az alkotmányos szabályok szerint a pótköltségvetés leszavazása esetén sem következik az, hogy automatikusan kiírják a választásokat. Tehát, ha leszavazzák is a pótköltségvetést, nem várom a kormány lemondását, illetve azt, hogy ősszel előrehozott választásokat kell tartani. — Kuncze Gábort főleg mint gazdasággal foglalkozó képviselőt ismerhette meg a közvélemény. Hogyan jellemezné a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét? — A gazdaság kétségkívül válságban van. Ennek jelei: a csökkenő termelés, az újra emelkedő infláció, a növekvő munkanélküliség, a mérséklődő belföldi kereslet és export, a mezőgazdasági termelés jelentős visszaesése. Ez a korántsem teljes fölsorolás is mutatja, hogy nem elég csupán egy adott kérdést kiragadni, és azzal kezdeni a válságkezelést, mint a pénzügyminiszteri előterjesztés teszi. — Önök mit ajánlanának ehelyett? — Átfogó programra lenne szükség. Szabó Iván olyan intézkedéseket vázolt, amelyek bevételnövelők — az áfakulcs emelése, az adóalap szűkítése, az illetéktörvény módosítása, a jövedéki törvény —, ugyanakkor nincsenek a parlament előtt, s tudtommal még a kormány „táskájában" sem az egyéb területtel foglalkozó elképzelések. Gondolok itt például a mezőgazdaság válságát enyhítő törvénycsomagra, a külföldi tőke beáramlását akadályozó szabályozók lebontására, a befektetéseket ösztönző törvényjavaslatokra. A kormány úgy tervez szigorító intézkedéseket az egyik oldalon, hogy a másikon — ahol tenni lehetne valamit — nem rendelkezik elképzelésekkel. — Megkülönböztetett figyelemmel szólt a privatizációról. Miért tartotta fontosnak ezt a kérdést kiemelni? — Óriási a bizalmatlanság a társadalomban a privatizációval kapcsolatban, mert nem a nyilvánosság előtt zajlanak a folyamatok. Ez rendkívül káros, hiszen főleg a privatizáció ad lehetőséget a kevésbé hatékony, tehetetlen állami tulajdon megszüntetésére. A koalíción belül is tapasztalható bizalmatlanság megszüntetése végett is szükséges, hogy ellenőrizhetővé váljék a privatizáció. — Tervezi-e törvényjavaslatok benyújtását az SZDSZ e témakörben? — Ezeknek már nincs igazán esélyük. Készülünk viszont arra, hogy 1994 után a vagyonügynökség ismét parlamenti ellenőrzés alá kerüljön. Mindenképpen szűkíteni akarjuk a tartósan állami tulajdonban maradó kört is. — Az elmúlt hetekben felvetődött az SZDSZ miniszterelnök-jelöltjének kérdése... Kuncze Gábor neve is szóba került. Mikor lenne időszerű erről dönteni? — Az SZDSZ egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Senki nem vonja kétségbe, hogy az első ember a pártelnök, Pető Iván. Ebből következik, hogy ő várható a listavezetői helyre. Ugyanakkor most fogadtuk el azt az alapszabály-módosítást, amely meghatározza a listaállítás módját. De addig, amíg az SZDSZ vezetősége nem foglalkozik a kérdéssel, az a helyzet, amit előzőleg mondtam. • Farkas Attila
