Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
Pesti Hírlap, 1993.4.28 Kutyaszorítóban Egynapos késéssel ugyan, de éleibe léptek a Jugoszlávia elleni szigorított szankciók. A hajszál pontos ENSZ ezúttal is tévedett, kissé összekeverte az időszámítást és az időeltolódást. A balkáni helyzettel kapcsolatban pedig ez immár kevésbé meglepő: a világszervezet eddig sem volt túlzottan kategorikus, és nem állt Feladata magaslatán a balkáni helyzet megítélésében. MUCII BÉZA Volt, “hogy Vü'l> ** embargó végül is kedden életbe lépett. Most főleg az európai kormányokra, köztük a magyar kormányra is, az a Feladat hárul, hogy józanul megítélje a kutyaszorítóra emlékeztető helyzetet. Miképpen lehetne úgy cselekedni, hogy valami történjen, de behatóbb következmények nélkül. Köztudott, hogy például Magyarország nagyon nehezen adta le voksát az embargóra. Jóllehet a szankciók a Nagy-Szerbiát óhajtó belgrádi hatalom ellen irányulnak, a megszigorítás sajnos igencsak érinti a 350 ezer vajdasági magyart is. A volt tartomány polgárainak az utóbbi néhány évtized miatt már kijárhatott volna a Nobel-békedíj, az időnkénti lojalitáshoz kapott babérkoszorúval együtt. De most már sok, ami sok! Az, úgy látszik nem volt elég, hogy a vajdasági magyarságot szinte megtizedelte a szerb-csetnik hatalom, hogy egy értelmeden háborúban golyófogóknak szállította ezrével az ottani fiatalokat, hogy néhány tízezer további magyart menekülésre késztetett — hanem most a volt Jugoszlávia „éléskamrájának" lakosságát még éhezésre, szinte teljes nélkülözésre kényszeríti. Persze még a katonai behívók további osztogatása ^esedékes — mivel a szerb rezsim alighanem ostromállapotot fog elrendelni. • Ne legyünk naivak. Ha már a Nyugat időnként komolytalan lépéseket tett a balkáni ügyben, iegalább most ne higyje el senki, hogy csak és kizárólag a Karadzic által vezérelt boszniai szerbek a bűnösök a szankciók miatt, azaz ők a ludasak. Belgrád f>edig ártatlan bárány, mert hiszen Milosevicék alá akarták írni a Vance—Owen-béketervét?! Ez a szerb kommunista hatalom újabb színjátéka. Hiszen az egykori Vajdaságban Belgrád már régen kicseréltette a közbiztonsági szerveket, krajinai legényekkel, boszniai szerbekkel töltötte fel a munkahelyeket, telepítette be a házakat, lakásokat — a történelem folyamán nem először. Most máris ők diktálják a tempót, csinálják a „rendet” a Vajdaságban. Karadzic és Milosevic már csak arra vár, hogy ilyen vagy olyan módon kiürüljön a Vajdaság, azaz a magyarok elköltözzenek onnan. Állítólag csak az utolsó simítások vannak hátra. A szerb propagandagépezet fjedig teljes gőzzel működik. A sok kis goebbelsi hírközlő szerv már ontja a dezinformáriókat. Például azt, hogy Magyarország minden számlát zárol, a külföldieket itt megfosztják jogaiktól, és egyéb olyan álhír hangzik el, amely Magyarország állítólagos agressziójára vonatkozik, mely természetesen a veszélyeztetett szerb nép ellen irányul. Nos, ez mind nem igaz! De azért jellemző a belgrádi propagandára, megaza másik koholmány is, mely szerint Magyarország szítjá a Vajdaságban az indulatokat. Sőt, a Nyugattal karöltve a becsületes szerbiai állampolgárok vagyonát is elkobozza. Itt. Ugyanakkor pedig a szerb vezérkar már napok óta óva inti a Nyugatot. Kétszázezer állig felfegyverzett katonával fenyegetőzik, és ellenük ugyebár minden külföldi beavatkozás reménytelen. Három évvel ezelőtt, a háború kezdetén aZ egyik politikus azzal áltatta jónépét, hogy ha elérkezik az ínség ideje, mindenki gyökeret fog rágni. Most egy másik zseni azzal a gondolattal igyekszik megbarátkoztatni polgártársait, hogy a szerb nép kibírja majd kenyéren és báránysültön is. Való igaz. A második világháborút is egymás közti öldökléssel, kecske- és báránysütéssel vészelte át a nép. Ez volt a „szocialista forradalom”. Negyvenezer lemészárolt vajdasági és baranyai magyart is beleértve. Ezért hát különös ebben senkit sem lep meg a gyökérrágás, a kenyér és a báránysült, ellenben mi köze ehhez a vajdasági magyarságnak? A magyar kormány úgy látszik csak egyet tehet ebben az áldatlan, embargós ügyben: betartja a nemzetközileg megszabott szankciós mércéket, és ígéretéhez híven polgári személyek ellen nem alkalmazza az ENSZ 820-as határozatát. Hiszen az itt flő, vagy ide szökött néhány ezer délszláv polgár éppúgy áldozata a belgrádi hegemonista politikának, mint az a sok ezer magyar, horvát és egyéb vajdasági kisebbség. Közben pedig azt sem árt szem előtt tartani, hogy egyszer majd a jószomszédi viszonyokra kell alapozni egy gazdaságilag erős, régiókon nyugvó Európa építését.
