Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
Népszabadság, 1993.4.28 Elfogadták az alávetési nyilatkozatot A magyar parlament igenje után Hágáé a döntés a bősi vitában ben aláírt magyar-szlovák megállapodás egy kompromisszum eredménye. Hiányzik ugyan belőle egy-két olyan megállapítás, amelyet a magyar fél szívesen látott volna, így például a határsértés tényének rögzítése. A kompromisszumot azonban annak érdekében kellett vállalni, hogy mielőbb megkezdődhessen a bírósági eljárás. Hangsúlyozta: a kétoldalú (Mun határsunktöl) Az Országgyűlés 208 igen szavazattal, 2 ellenében, 9 tartózkodás mellett ratifikálta a magyar-szlovák megállapodást, amely alapján hazánk kész alávetni magát a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének a bős-nagymarosi vitában. A szavazás előtt Jeszenszky Géza külügyminiszter hangsúlyozta: az április 7-én Brüsszel(Munkatársunktól) ' Kedd délelőtt a parlamentben a napirend tárgyalása előtt Gáspár Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese bejelentette, hogy indítványukra a legfőbb ügyész újabb tényfeltáró vizsgálatot rendelt el az 1956- os sortüzek ügyében. A már eddig ismertté vált - salgótarjáni, mosonmagyaróvári és tiszakécskei - után a fővárosban a Kossuth Tüzértiszti Iskola épületénél, a Néphadsereg téren, a Köztársaság téren, az Országház előtt, továbbá a Győrben, Dunaújvárosban, Miskolcon, Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Esztergomban és másutt leadott sortüzek ügyében indul tényfeltáró vizsgálat. Leszavazta a parlament délután Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter Körösi Imre MDF-es képviselő interpellációjára adott válaszát. Körösi szándéka szerint a miniszterelnöktől kérdezte volna, hogy „személy szerint ki felel a nemzetrontó politikáért”, Antall József átadta a válaszadás jogát Szabó Tamásnak. Körösi emlékeztette a T. Házat arra, hogy amikor elhangzott a javaslat egy, a privatizáció ellenőrzésére hivatott parlamenti bizottság felállítására, azt azzal utasították el, hogy a parlamenti kormányzás irányába taszítja az országot. Egyes miniszterek pedig azt hangoztatták, hogy „a bizottságon keresztül politikai ellenfeleink beleláthatnak a kártyáinkba”. Körösi leszögezte: a privatizáció korrupcióveszélyes vállalkozás, de nincs értelme titkolódzni, a valóság előbb-utóbb úgy is kiderül. Nem a privatizációt körülvevő társadalmi feszültséget akarja számon kérni- mondta -, azt azonban igen, hogy miért szorítják ki a magyar vállalkozókat a privatizációból, s hogy egyes iparágakat- a növényolajipart, a cukoripart, a dohány- és a szeszipart- piacostól eladtak. A mezőgazdaság privatizációja koncepciótlan; rendszeresen felmérik a helyzetet, aztán nem történik semmi. Körösi szerint félő, ha így megy tovább, a hazai és a külföldi tőke egyaránt kivonul a privatizációból. Szabó Tamás jelszavakból összeállított dadaista versnek nevezte Körösi interpellációját, amelyet szerinte felesleges volt elmondani is, és javasolta Körösinek, hogy olvasgassa a privatizációról szóló tájékoztató kiadványokat. Cáfolta, hogy a Körösi Imre a szavazás után úgy nyilatkozott: szakszerű válaszra számított, amelyben a miniszter elismeri, hogy hibázott. - A privatizációban lehet bakizni, de e kérdésben cinikusnak lenni nem szabad. Arra a kérdésre, hogy szerinte a szakmai vita miért vált érzelmivé, így válaszolt: - Talán a hozzá nem értés miatt. Talán túl nagy a feladat, s túl rossz az ellenőrzés intézményrendszere. Elmondta, nagyon meglepte a miniszter válasza, mert interpellációjáról korábban személyesen tárgyalt Szabó Tamással, s akkor fogadókészséget tapasztalt. Körösi úgy vélte, a kereszténydemokrata képviselők sok kérdésben hozzá hasonlóan gondolkodnak. - Ha a mezőgazdaság átgondolatlan privatizációjáért sem felel senki, akkor ... az nagyon sajnálatos - vélekedett. Szabó Tamás kampányfőnökségére vonatkozó kijelentését úgy kommentálta: akkor már a miniszterhez hasonló cinikus hangnemben fogalmazott. Arra a kérdésre pedig, alkalmasnak tartja-e Szabó Tamást a kampányfőnökségre, csupán annyit mondott: „ez már egy másik történet”. Körösi „nagyon sajnálná”, ha interpellációjáért retorzió érné az MDE-frakcióban. - Jós azonban nem vagyok - mondta végül a képviselő.- G. J. Z. kormány kiszorítaná a hazai vállalkozókat a privatizációból. A különböző hitelkonstrukciók és lízinglehetőségek mind a magyar vállalkozókat támogatják - mondta Szabó. Körösi nem fogadta el a választ, s kérte a miniszterét, hogy ne mondjon le posztjáról, mert ha minden energiáját az MDF kampányára fordíthatja, akkor megsemmisítő vereség vár a pártra. A parlament 83 igen, 86 nem és 26 tartózkodás mellett nem fogadta el a miniszteri választ. Elfogadta saját válaszáL. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válaszát nyolcvanhatan nem fogadták el, huszonhatan tartózkodtak, s csupán nyolcvanhárom képviselő szavazott igennel. A legnagyobb kormánypártban három nem született (Kelemen József, Körösi Imre, Móré László), kilencen tartózkodtak {köztük Zétényi Zsolt és Takács Péter is), hatvanhatan pedig a miniszter mellett voksoltak. A SZDSZ-ben a 45 ellenszavazat mellett öt tartózkodás született (tartózkodott például a frakció agrárszakértője, Juhász Pál is). A kisgazdapárt „szétszavazott”: nyolc igent, négy-négy nemet és tartózkodást könyvelhetnek el. A szocialisták két kivétellel elutasították Szabó Tamás válaszát: Kovács Pál tartózkodott, Suehman Tamás viszont ez igen-gombot nyomta le. A fideszes képviselők közül ketten nemet mondtak, négyen tartózkodtak. A kilenc szavazó független közül nyolcán nemmel szavaztak, csupán Eke Károly tartózkodott. A kormány képviseletében öten vettek részt a szavazáson, s valamennyien igennel voksoltak - Antall József miniszterelnöktől egészen Szabó Tamásig, akinek elnyerte tetszését saját válasza. A. S. megállapodás nem érinti tárgyalási pozíciónkat, a bíróság a minden részletre kiterjedő periratok alapján alkot majd véleményt. Kiemelte: az Országgyűlés és a kormány között példamutató együttműködés alakult ki a megállapodás előkészitése során, s a pártok tanúsították, hogy készek és képesek a felelősségteljes együttműködésre. (További részletek a 6. oldalon)
