Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Időzített bomba Kelet-Európa mezőgazdasága Raskó György az OECD-tanulmányról, a magyar agrárbajok lehetséges orvoslásáról Magyar Nemzet, 1993.4.30 _________________21 A magyar mezőgazda sógról mindenki mást mond. Egyesek szerint a válság olyan mély, hogy hamarosan összeomlik a szebb és gazdogabb napokat látott ágazat, mások egyáltalán nem ítélik ilyen tragikusnak a helyzetet. A Földművelésügyi Minisztérium jó egy éve felkérte a 24 fejlett országot tömörítő OECD-t, pontosabban annak mezőgazdasági bizottságát, hogy adjon objektiv képet a mogyar ográriumról. A tanulmány elkészült, óm egyelőre, az OECD kérésére nem hozható nyilvánosságra. A dolgozat főbb megállapításairól azonban Raskó Györggyel, az FM államtitkárával eszmét cserélhettünk. Elöljáróban csak anynyit egy időzített bomba kontúrjai sejtenek...- Tervekből, programokból, tanulmányokból volt már elég. Eredmény viszont nemigen mutatkozik.- Az OECD szakbizottsága egy semlegesnek, függetlennek tekinthető háttérintézmény, melynek szakmai véleményét, számításéit vita nélkül elfogadja mindenki. A tanulmány elsősorban mezőgazdaságunk támogatottsági szintjét - hogy az milyen volt a ’80-as években s milyen ma - elemzi, összehasonlítva a konkurens országok, első helyen az EK-, az EFTA-országok hasonló mutatóival. Ez az anyag bebizonyította azt, igaz, ezt eddig is tudtuk, hogy a honi mezőgazdaság támogatási szintje az elmúlt évtizedben gyakorlatilag az EK-szinten volt Ennek számos, közte politikai oka volt; a népet olcsó élelmiszerrel kellett ellátni, jóllakatni. Akkor 50-60 százalékos szubvenciós kulcsok voltak átlagosan. Nem véletlen tehát, hogy magas volt a hús- és a tejfogyasztás hazánkban. A világbanki tanulmányok alapján a Valutaalap a 80-as évek derekán jelezte először, hogy e rendszer finanszírozása előbb-utóbb gondokat fog okozni. A Valutaalap már a Grósz-kormány alatt követelte az irányváltást, azaz a támogatások mérséklését Ez gyakorlatilag meg is történt s mire az Antal/-kormány felállt a támogatási szint nem volt 10-12 százaléknál magasabb. Azóta liberalizálódott a gazdaság, ami szintén súlyos jövedelemvesztést okozott a termelői körben. Az elmúlt három évben az agrárolló hihetetlen mértékben kinyílt elsősorban azért, mert az ipari termékek árszintje gyakorlatilag elérte a nyugat-európait ugyanakkor a felvásárlási árak ettől messze elmaradtak. Persze nem csak emiatt vannak pénzügyi nehézségek. Az életszínvonal romlásával párhuzamosan csökkent itthon a fizetőképes kereslet vagyis egyre kevesebb agrártermék talált vevőre. A magyar termelő nyugati társa bevételének a felét könyvelheti csak el; például egy EK- gazda tavaly, átszámítva, egy tonna étkezési búzáért állagban 18-19 ezer forintot kapott a honi 7-8 ezret Más termékeknél is hasonlóak az árányok. Javulás tíz év múlva-Nyilván, mert a Lajtán túl szinte minden áru mellé jelentős támogatást tesz a gazdag állam, politikai okokból elsősorban.- A szubvenció csak az egyik ok. Tény, hogy egy magyar polgár jövedelme a nyugatinak a hatoda, nyolcada. A termelő árszint emelésének legnagyobb gátja a fizetőképes kereslet szűkös volta, hiánya. És ez mindaddig így lesz, amíg a gazdaság érzékelhető növekedésnek nem indul. A magyar fogyasztó jelenleg nem viseli el az élelmicikkek árának legkisebb felsrófolását sem, nem sztrájkol, csak az eddiginél is kevesebbet vesz tejből, húsból. A dilemma tehát az, hogy a hazai vásárlóerő mikorra emelkedik olyán szintre, amely lehetővé teszi az élelmiszerek termelési költségeket fedező és némi nyereséget is adó áremelését- Ezek szerint gyors változást csak a régi módszerek, például ártámogatások ismételt bevezetésével lehetne elérni. Csak hát erre a költségvetésben nincs forrás.- Ez egyértelmű. Ezért csak azt tudom mondani, és ezért támadnak is, hogy lényegi javulásra 8-10 évnél előbb nem számíthatnak a termelők. A tanulmány is ezt szögezi le.- Eddig büszkék lehettünk az agrárexport eredményeire. A külpiaci versenypályán nem nyerhetünk?- Amennyiben a GATT-tárgyalások nem hoznak belátható időn belül eredménye Kelet-Európa országainak mezőgazdasága le fog zülleni a fejlődő világ szintjére; ez pedig egy időzített bomba. A problémát az okozza, hogy az OECD s ezen belül a tagországok még mindig hihetetlenül magas támogatást adnak a mezőgazdaságnak. Az USA-ban tavaly a termelőknek adott közvetlen jövedelemkiegészítés 28 százalék, az EK-ban 47 százalék, a közvetett, a fogyasztóknak adott támogatás pedig 18,7, illetve 40
