Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Magyar Nemzet, 1993.4.30 22 százalék volt. Az OECD-országok tavaly összesen 350 milliárd dollárt fordítottak a mezőgazdaság szubvencionálására. A magyar támogatási szint ellenben körülbelül az új-zélandival egyenlő, on 1991-ben négyszázalékos volt a támogatottság, ami lecsökkent a múlt évben háromra. Nem érdemes befektetni- Úgy tudtuk, itthon 10-11 százalékos az átlagos támogatottság, amit mindenki késésnek tartott.- Ma már itt tartunk. És vélelmezhető, hogy a többi volt szocialista országban is hasonló a helyzet. Amíg tehát Nyugaton a helyzet változatlan, Keleten hihetetlen támogatáscsökkenés ment végbe.- Mit érzékelünk ebből mi, a piacra, közértbe járók?- Azt, hogy régiónkban az agrártermelés visszaesik, emelkednek az élelmiszerárak, növekszik a falusi munkanélküliség. Kelet-Közép-Európában, beleértve a FÁK országait is, állítólag már eléri a húszmilliót az agrár-munkanélküliek száma. A termelők pedig szembesülnek az agrárolló szakadatlan nyílásával, ami számukra azt jelenti, hogy képtelenek gazdaságosan működni, hitelhez pedig nem jutnak; egyértelmű, hogy e területre most nem érdemes befektetni, men nem térül meg. Az olcsó cukor ára- A jelek szerint az OECD 24 fejlett országában továbbra is megmarad a támogálások jelenlegi magas szintje, vagyis a mesterséges termelésélénkítés. Azaz a felhalmozott fölösleg nem csökken. Sőt, nőni fog, amit nyilván rá akarnak sózni másokra, a közvetlen környezetükre, így természetesen ránk is. Ez az akció persze már évek óta zajlik, a nyugati termelők részesedése a keleti piacon egyre markánsabb. A magyar mezőgazdaság úgyahogy megtartotta exportpiacait, ám a hazai piacvesztéssel nem tudott megbirkózni igazán.- A kelet-közép-európai rendszerváltás idején nem ezt ígérték, hanem érdemi gazasági segítséget. Egyre több jel mutat viszont arra, például a húsembargó, hogy mosolyon kívül egyebet nem kapunk tőlük.- Ha a fejlett országok tényleg azt szeretnék, hogy ez a régió szerves részévé váljon Európának, kialakulhasson az egészséges integráció, akkor az agrárpolitikájukon gyorsan változtatniuk kell.- Határozottan az ottani szubvenció mérséklését kérjük?- Egy kérésünk lenne: az OECD- országok termékei legalább a harmadik országok piacain ne jelenjenek meg támogatással. Németország - például - a marhahús kilóját két-három márkáért adja, ajánlja Kelet-Európának. Venni ennyién lehet, persze az ottani termelő 5-6 márkával többet tesz zsebre, ez a támogatás. Ilyen alacsony árakkal a magyar termelő, nem tud versenyezni.- Ez világos, de nézzük a vevő érdekét is. A szegény a világon mindenütt olcsón akar vásárolni. És ezek szerint tud is.- Erre van mód, csak hát ez nem ilyen egyszerű kérdés. Kétségtelen, hogy Magyarországra korlátlan menynyiségben importálhatnánk a honi önköltség alatti árén szinte minden agrárterméket, például kilónként 22 forintért cukrot, ami a boltban sem kerülne negyvennél többe. E lépést minden fogyasztó megtapsolni De ezt követően nem lenne szükség - sem cukorrépa-termelőkre, sem cukoriparra - a magyar mezőgazdaságra.-Akkor mi lehet a megoldás?- Az ország gazdasági teljesítménye a támogatások növelésére nem ad lehetőséget, holott a termelési kedv, a termelés jövedelmezősége növelésének ez lenne a legegyszerűbb útja. A nincsból nem lehet adni. Ez a realitás. Javulás csak akkor remélhető, ha olyan agrárpiaci rendtartást működtetünk, amely átmenetileg, mesterségesen felhúzza a termelői árszintet. Ez az ár persze mindig a fogyasztói kereslet korlátjába fog ütközni. Ebből következik, hogy külpiaci terjeszkedésünket kell erősíteni, az ezt, illetve a mezőgazdaság hátterének számító szolgáltató infrastruktúrát fejlesztve; e körbe tartozik a finanszírozás, a hitelezés korszerűsítése, a tárolóterek, az utak, a telekomunikáció modernizálása, ezekre ugyanis lehet hosszú lejáratú hiteleket felvenni a nemzetküzi pénzpiacról. Ugyanakkor, és ez legalább ilyen fontos, a lakossággal meg kéne értetni, ha a magyar agrártermelés, a falun élők helyzetén piaci eszközökkel kívánunk javítani, akkor lassan növelni kell az élelmiszerek fogyasztói árát. Csak ezek a fájdalmas lépések eredményezhetik az agrárvállalkozók jövedelmi helyzetének érezhető ..javulásáL— Horváth L István
