Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-28 / 8472a szám
Népszabadság, 1993. inájus 22. Tőkeinjekcióra szorul a hazai bankrendszer Tovább gyűrűzik a vita a magyar bankok fizetésképtelenségének megítéléséről. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk a Financial Times cikkéről, amely washingtoni forrásokra alapozta állításait. Az MNB alelnöke kétségbe vonta a technikai fizetésképtelenségre vonatkozó állítást, hozzátéve, hogy a neves angol szaklap az idézett adatok közzétételekor nem vet(Folytatás az 1. oldalról) A nemzetközi pénzügyi szervezetek plusz 8 százalékban szabják meg az újratőkésítés tőkemegfelelési mutatóját. A világbanki adatok szerint az MHB esetében ennek a nyolc százaléknak az eléréséhez 38,2 milliárdos tőkeinjekcióra volna szükség, míg az OKHB esetében 26,6 milliárdra. Ha valamennyi nagy bankot fel kívánják hozni erre a szintre, az összesen 146,3 milliárdos tőkeinjekciót igényelne. Ám az IMF- és a Világbank-tárgyalások során a fokozatosság mellett döntöttek: első menetben te figyelembe az eddigi, százmilliárd értékű hitelkonszolidáció következményeit. Lapunk értesülései szerint viszont a Financial Times már a Világbanknak a magyar bankrendszer legfrissebb, ’93-as állapotát bemutató adatai alapján vonta le következtetéseit. A Népszabadság - megbízható forrásokból - megkapta ugyanazokat az adatokat, amelyekből a Financial Times is csak a négyszázalékos megfelelési mutatót kell a bankszektornak elérnie, s ez 99,3 milliárd forintos további állami tőkeinjekciót igényel Miután a banszektort érintő minden negatív közlés alapvetően befolyásolja a gazdálkodó és a magánszféra megtakarítási szándékait, a vitában pártatlan, ugyanakkor a nemzetközi és a hazai pénzügyekben egyaránt jártas Surányi Györgyöt, a CIB vezetőjét kértük, hogy értelmezze a kialakult helyzetet. Surányi elmondta - ezt egyébként a Financial Times dolgozott. E szerint nem is annyira az OKHB és az MHB veszteségeinek mértéke ad okot aggodalomra, hanem az úgynevezett kockázati tőketartalék hiánya, illetve ennek a bankok teljes vagyonához viszonyított aránya. A Magyar Hitelbank esetében a kockázati tartalék hiánya 19 milliárd forint, ami a teljes töke 7,9 százaléka, míg az OKHB-nál 13,7 milliárd (8,5 százalék). Pozitívak ezek a mucikkében is idézték - , hogy az adatok a negatív tőkemegfelelést bizonyítják, ám emiatt még egyetlen magyar állami hank sem fog csődbe menni, mert a hitelkonszolidáció további szakaszaiban megtörténik újratőkésítésük. A neves bankszakértő azt is vitatja, hogy valóban fenáll-e a magyar banszektor „technikai fizetésképtelensége”. Szerinte á nagy kereskedelmi bankok kellően likvidek, s ezért fizetőképesek is. Más kérdés, hogy felélték tőkéjüket, hiszen bevételeiknél nagyobb a kétes kinnlévőségeik vesztesége. tatók a Budapest Banknál és a Magyar Külkereskedelmi Banknál, de negativak az OTP- nél: itt a kockázati tartalék hiánya 1,8 milliárd, ami a vagyon 0,4 százaléka. Az adatokól az is kiderül, hogy a százmilliárdos hitelkonszolidációs program nyomán az MHB helyzete kissé javult, de az OKHB-é tovább romlott. (Folytatás az 5. oldalon) Ezért van szükség az újratőkésítésre és a komplex hitelkonszolidációs programra. Kérdésünkre, hogy a máskor oly „zárkózottnak" tetsző nemzetközi pénzügyi szervezetek most miért szellőztették meg ezeket az adatokat, Surányi úgy vélekedett: valószínűleg a Világbank ezzel is jelezni kívánja a kormánynak, hogy a bankok újratőkésítése az egész gazdaság finanszírozhatósága szempontjából halaszthatatlan lépés, s enélkül a privatizáció sem kezdődhet meg. Nem okozott bankpánikot a Financial Times csütörtöki, a magyar lapok által is ismertetett cikke, amelyben a neves brit szaklap tudósítója arról irt. hogy a magyar bankok technikailag fizetésképtelenek. Az éppen rendes évi közgyűlését tartó Országos Kereskedelmi és Hitelbankot név szerint is megemlíti a Financial Times szerzője. A bank^tözpontjának pénteken egyik fiók sem jelezte, hogy bármi eltérés mutatkozna a pénteken máskor is megszokott forgalomtól. Semmiféle pánikhangulatnak nincs nyoma, s mint elmondták, ez nem is lenne indokolt. A betétesek pénze biztonságban van. Az Országos Takarékpénztár fiókjaiban is a szokásos forgalmat regisztrálták. A bank XIII. kerületi fiókjának vezetője - bár munkatársunk még pénztárzárás előtt érdeklődött nála - úgy becsülte, hogy szép forgalmuk volt pénteken, s az pontosan megfelelt a más pénteki napokon tapasztalhatónak. Hasonlóról számoltak be a X. kerületi fiókban is, ahol szintén nem érzékelték, hogy a Financial Times véleménye a betétek kivonására ösztönözné az embereket. Töröcskei István, a,név szerint is megemlített másik pénzintézet, a Magyar Hitelbank vezérigazgatója megalapozatlannak és rosszindulatúnak nevezte a Financial Times állításait. Elmondta: az MHB-t nem érte váratlanul az angol vélemény, felkészültek a megjelenésre. A vezérigazgató beszámolt arról is, hogy’ minden valószínűség szerint a Hitelbank jogi úton követel majd kártérítést a brit üzleti laptól. Az MHB budapesti Thököly úti és érdi fiókjában nem tapasztaltak semmiféle változást az üzleti forgalom pénteki alakulásában, az érdi fiók vezetője azonban lát lehetőséget némi visszaesésre. A Budapest Bank^ kelet-pesti fiókjának vezetője kifejezett forgalomemelkedésről számolt be. Ezt az értesülést erősiti meg Ódry Ágotának, a Budapest Bank vezérigazgatóhelyettesének véleménye, mely szerint a Financial Times bejelentése nem éreztette hatását. A vezérigazgató-helyettes sem a londoni cikk tartalmát, sem pedig időzítését nem tartotta szerencsésnek, mivel hátrányosan befolyásolhatja a bankrenszer megerősítésére irányuló folyamatot. Ugyanakkor - magukat megnevezni nem kívánó - bankszakértők érzékeltették: az MHB ügyfélköréből a kisbefektetők egy része megkezdte betéteinek kivonását. A bruttó lakossági megtakarítások szintje 58 milliárd forinttal emelkedett az év első négy hónapjában, elérve az 1114,8 milliárd forintot. Egyaránt növekedett a forint- és a devizabetét-állomány, valamint az értékpapir-állomány. A lakosság eladósodásának mértéke csökkent: márciusban és áprilisban az állampolgárok kevesebb új hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek. Mindezek eredményeképp a nettó megtakarítások 900,4 milliárd forintra emelkedtek. A lakossági devizabetét-állomány az első negyedévben havonta 3-4 milliard forint értékű valutával bővült. Ez a növekedési ütem hozzávetőlegesen a tavalyi szintnek felel meg. A Financial Timesban közölt adatok nem auditáltak, az OKHB ezeket nem adta ki, és az értékelésük is hibás, jelentette ki Lenk Géza elnökvezérigazgató a Kereskedelmi Bank Rt. tegnapi közgyűlésén. Szolnoky Péter, a legnágyobb tulajdonost, az államot képviselő ÁV Rt. vezérigazgatóhelyettese szerint újságírói felelőtlenségből kerültek nyilvánosságra áz adatok, amelyek kontrollálatlan, bizalmas munkaanyagból származnak, és nem tükrözik a bank helyzetét. Azt elismerte, hogy a banknak komoly nehézségei vannak, de nincs csődhelyzetben, és finanszírozható. A közgyűlés elé terjesztett jelentés szerint a bajok gyökere ,az elhúzódó válságból fakad, a csődhullám és a bank ügyfélkörében meghatározó szerepet játszó mezőgazdaság és élelmiszeripar visszaesése súlyosbította helyzetüket. Ezért tavaly a hitelkonszolidáció nélküli veszteség 2,9 milliárd forint lett volna, hitelkonszolidációval 1,1 milliárd forint volt. 1992 végén, a hitelkonszolidációt követően 20,9 milliárd forintnyi problematikus minősítésű kinnlevőségük volt. A helyzet javításához a bankok újratőkésítésére lenne szükség, továbbá az üzlekörükbe tartozó vállalatok reorganizációjára, ami mérsékelhetné a tartalékképzési kötelezettséget. A bank alaptőke-emelést tervezett a kárpótlási jegyek cseréjéhez, de az ÁV Rt. javaslatára ettől elálltak. Megszavazta a közgyűlés, hogy az AV Rt. mint jogi személy ta^: ’egyen az igazgatóságnak. A veszteségre \ ekintettel az idén nem fizet ^ztalékot a bank.
