Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-28 / 8472a szám
Markáns állami többség a bankközgyűléseken Magyar Hírlap, 1993. május 21 Az Állami Vagyonügynökség kezdte el a bankrészvények elvonását még a múlt év elején, de akkor csak arról hangzott el becslés Slosár Gábor volt ÁYL’-igazgatóhelyettestó'l, hogy a részvényátcsoportosítás 2-5 százalékkal növelné meg az állami tulajdonrészt a nagybankokban. Az ÁV Rt. megalakulása óta a részvényelvonás következetesebb lett, és ezáltal komolyabb hatással is jár. az állami többség egyes nagybankokban kétharmadhoz közeli lehet. Az állami tulajdoni rész az Állami Vagyonkezelő Rt.-hez került nagybankokban 60-70 százalékra hízhat föl 1993. június végéig, mire véget ér az állami vállalatok társasággá való átalakulása. Addig ugyanis befejeződik a bankrészvényelvonás. amelyet az állami vagyonkezelésről 1992. augusztus 28-án hatályba lépett törvény óta szervezetten végeznek. A bankrészvényelvonás folyamata azonban ellentmondásos, jogi értelmezési problémák kísérik — derült ki Szolnoki Péter, az ÁV. Rt. vezérigazgató-helyettesének szavaiból. Maga a bankrészvények elvonása nem törvénytelen, hiszen az állami vállalatok jogi szempontból sohasem voltak a bankrészvények valódi tulajdonosai, csak a magyar állam nevében kezelték a rájuk bízott vagyont. Amióta pedig az ÁV Rt. már törvény által szabályozottan is gyakorolja a tulajdonosi jogot az állam nevében, megalakult az egyetlen szervezet, ahova ezek a részvények tartozhatnak — hangsúlyozta Szolnoki Péter. Ebből a szempontból hibának tartotta, hogy a kétszintű bankrendszer kialakulásakor a névre szóló részvényeket kiállították a kezelői jogú vállalatok számára. Tulajdonosként a magyar államot kellett volna feltüntetni, legfeljebb alá lehetett volna írni, hogy a kezelői jogot „X" cég gyakorolja. A rossz megoldás miatt formailag úgy tűnt, mintha a bankrészvények nem lettek volna állami tulajdonban — mondta az ÁV Rt. munkatársa. Ezt azonban nemcsak a bankok irányító testületéi, menedzsmentje érezhette így, hanem egyéb szervek is, hiszen korábban, amikor a nagybankok tulajdonosi struktúrájáról beszéltek, mindig különbséget tettek a közvetlen állami tulajdon és a vállalati tulajdon között. Amikor ismertté vált. hogy az átalakuló vállalatoktól elvonják a bankrészvényeket, többen felvetették. miért tesznek különbséget a vállalatok által kezelt tulajdont illetően, hiszen a más vállalatokban lévő érdekeltségekre nem tette rá a kezét az állam. Szolnoki Péter hangsúlyozta: a vállalatok közötti kereszttulajdonlás nem gyakori, tehát elenyésző részvénycsomagról van szó. Meghatározó súlyt a vállalati értékpapír-állományban csak a bankrészvények jelentettek, s ha az állam világos tulajdonosi struktúrát akar kialalakítani. ami alapján meghatározhatja a privatizálandó vagyonrészt, akkor a részvényösszevonásokat végre kell hajtani. Más kérdés, hogy az ÁV Rt. a portfoliójába beemelt kiemelt banki körre stratégiai tulajdonosi igényt jelentett be, amely szerint hosszú távon is megtart egy 20 százalékos tulajdonrészt. Ebbe a körbe tartozik a Budapest Bank, a Magyar Hitel Bank, a Magyar Külkereskedelmi Bank, a Kereskedelmi Bank, az Általános Értékforgalmi Bank, a Postabank, és az Országos Takarékpénztár, valamint a banki jogosítványát frissen megkapott Magyar Befektetési és Fejlesztési Részvénytársaság. Amikor tehát a nagybanki részvényeket elvonják a vállalatoktól, jogilag tiszta a helyzet, hiszen az ÁV Rt. jogosan az új tulajdonosa a részvényeknek. Más a helyzet viszont azokkal a bankokkal. amelyek az Állami Vagyonügynökség tulajdonában maradtak. Az ÁV Rt. jelenleg szöveg szerint értelmezi a bankrészvény -elvonásról szóló jogszabályt, tehát azoktól a vállalatoktól. amelyek 1992. augusztus 28-a után alakultak át. minden bankrészvényt bevon. így keletkezhet nála olyan bankrészvény tulajdon, ami nem maradhat nála. „A probléma megoldására vagy a rendeletet kell módosítani, vagy az ÁV Rt. átadja ezeket a tulajdon' hányadokat az ÁVÜ- nek” — mondta Szolnoki Péter. A bankrészvénybevonás problémái közé sorolta az ÁV Rt. munkatársa azt is. hogy azoktól a vállalatoktól, amelyek még az ÁV Rt.-ről szóló augusztusi törvény előtt átalakultak, legfejlebb megvásárolni lehet a részvényeket. Bár ahol többségi vagy teljes állami tulajdon maradt, ott az állam, mint tulajdonos átcsoportosíthatja ezeket a vagyonrészeket, persze csak ha azt a számviteli törvény is lehetővé teszi. Nem ■ mindegy ugyanis, hogy a cégnél a saját tőke melyik eleménél vették számításba a tulajdonban lév ő bankrészvényeket. Csak akkor lehet felette rendelkezni, ha a tartalékok közé tartozik. Gyakoribb azonban, hogy ilyen esetekben üzleti tárgyalásokat kezdeményez az ÁV Rt. a részvény ek megvételéről. Nincs egyelőre jogilag tisztázva az sem, hogy a csődbe került, felszámolás alatt levő állami cégek birtokában levő bankrészvényekre milyen sors vár. Ezek a részvények a felszámolóhoz vagy a csődbiztoshoz kerülnek, s a csődtörvény értelmében nem lehel kivonni a felszámolás alá került vagyonból. „ Ezek a részvények persze nem vesznek részt a közgyűléseken a szavazásban, így nem okoznak zavart a működésben" — tette hozzá Szolnoki Péter. Vannak konkrét — értelmezésre váró — esetek is, mint például a Magyar Posta ügye. Ha nem alakul át társasággá és állami vállalati státusban marad, akkor birtokolhatja-e a Postabankrészvényeket. vagy sem? Az ÁV Rt. egyelőre úgy számol, hogy az ÁV Rt.-ről szóló jogszabály éneimében az ÁV Rt.-hez kell hogy kerüljön ez a részvénycsomag is. Ezzel és egyéb elvonásokkal a
