Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-28 / 8472a szám
Paprikás légkörben zárult az emberi jogi szimpózium (Munkát á rsunktól) Szombaton délután befejezte munkáját az Interparlamentáris Unió (IPU) budapesti emberi jogi szimpóziuma. A vita még Papp Lehel György zárszava után is folytatódott volna - ha a házigazda magyar IPU-csoport elnöke nem fojtja bele a szót a Kasmír ügyében összekapó pakisztáni és indiai honatyákba... A zárónapon vita robbant ki az ENSZ emberi jogi főbiztosságának felállítása körül, mert India parlamentjének képviselője a belügyekbe való beavatkozástól tartott. Egy osztrák vélemény szerint viszont rossz a- lelkiismerete annak, aki igy érvel... Jóllehet a résztvevők széles köre és sok kérdésben egymással homlokegyenest ellentétes nézetei miatt konkrét ügyekben nehéz volt az egyetértés kialakítása, azt minden ország elfogadta, hogy a kisebbségeknek képviseletet kell biztosítani a parlamentekben, s meg kell teremteni a feltételeit nyelvük használatához, kultúrájuk műveléséhez. A törvényhozók leginkább a tekintetben voltak azonos állásponton, hogy milyen jogok illessék meg őket hazájukban. Ez természetesen nem az önzés megnyilvánulása volt: ha a képviselők ki vannak szolgáltatva a végrehajtó hatalomnak, hogyan védhetnék meg tőle az egyszerű állampolgárokat. A záróülésen elnöklő Papp Lehel György felolvasta a tanácskozás minden felszólalását és javaslatát összegző, tizennégy oldalas dokumentumot, majd az egyes régiók képviselői sorban köszönetét mondtak a magyar házigazdáknak és az IPU munkatársainak az eredményes szervezőmunkáért. Már mindenki a kijáratot leste, amikor a kubai parlament képviselője újra tartalmi kérdésekre terelte a szót: szerinte az összefoglaló nem kiegyensúlyozott dokumentum, hiszen nem foglalkozik kellő terjedelemben a nagyhatalmak privilegizált helyzetével, az ENSZ legnagyobb befolyással bíró szerveiben, így a Biztonsági Tanácsban kialakult döntő súlyukkal, nem szentel elég teret az emberi jogi főbiztosság ellen érvelőknek, és nem Ítéli el például a Jugoszlávia elleni „jogsértő" blokádot. Sir Michael Marshall, az IPU elnöke a Balkánra készül Az IPU irányítótestülete, az Interparlamentáris Tanács elnöke, Sir Michael Marshall a budapesti tanácskozást többek közt arra is felhasználta, hogy szlovén, horvát és jugoszláviai képviselőkkel találkozzon. A brit politikus szombat délután nyilatkozott a Népszabadságnak.- Gondolja, hogy most. a szimpózium zárásával közelebb vagyunk az emberi és kisebbségi jogok megsértésének megelőzéséhez, mint négy nappal ezelőtt voltunk?- Van okunk azt állítani, hogy lépésről lépésre haladunk előre. Minél több parlament képviselteti magát az ilyen konferenciákon, cserél véleményt, annál jobban kiütközik a különbség az emberi jogi problémákat sikeresen kezelő államok és azon országok között, amelyeknek még sokat kell tenniük ezen a téren. Márpedig a nyomásgyakorlás kulcsfontosságú ezekben a kérdésekben.- Voltak felszólalók, akik óvtak a belllgyckhe való beavatkozástól, mások viszont pont ellenkezőleg, a még több helyszíni ellenőrzést és egy ktllön emberi jogi ENSZ-főbiztosság felállítását sürgették...- A belügyekbe való beavatkozás ellpn érvelők kevesen voltak, sokkal több ország képoldatlan emberi jogi ügyek. Az ezeknek a megoldásában való közreműködés az IPU alapvető feladatai közé tartozik.- Egyetért Antall József magyar miniszterelnök nyitóbeszédének azzal a tételével, miszerint a kisebbségi jogok megsértése nemcsak a közép-európai térséget, de az egész világot destabilizálhatja? viselői állították azt, hogy az emberi jogok megsértésének esetei nemzetközi problémát jelentenek. A többség egyértelműen támogatta az ENSZ emberi jogi főbiztosságának felállítását és a helyszíni tevékenység erősítését. Az IPU emberi jogi bizottság maga is több mint 750 sikeresen megoldott Ügyet tart nyilván 1070 óta.- Ezek szerint nem tart egv újabb Észak-Dél konfliktustól, ezúttal az emberi jogok kapcsán?- Nem látom be, miért következne be ilyen konfliktus, hiszen Északon és Délen is szép számmal vannak még meg- Természetesen. Éppen ezért tartjuk ezt egész Európa, illetve más esetekben a többi kontinens ügyének. Én magam is folytattam tárgyalásokat szerb, horvát és szlovén parlamenti képviselőkkel és tervezem, hogy felkeresem ezeknek az országoknak a törvényhozását az emberi jogi problémákról megkezdett párbeszéd folytatása érdekében. Hiszen ami most zajlik az az egyén szempontjából tragikus, európai méretekben pedig az egész földrész biztonságát veszélyezteti.- Bátorították tárgyalópartnerei a személyes látogatásra?- Igen, az IPU által nemrégiben, Újdelhiben elfogadott határozat előirányozza a személyes tárgyalásokat és én szeretném velük végigvenni az egyes ügyek részleteit. Horváth Gábor Népszabadság, 1993. május 24.
