Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-04 / 8461. szám

Népszava, 1993.4.30 14 den végrehajtó hatalomnak az a célja — és természetes ösztöne :s —. hogy befolvá­­si köret tágítsa A szakszer­vezetek egyszerűen nélkülöz­hetetlenek a gazdasági és társadalmi döntések ellen­őrzésének folyamatában. Érzékel-e ön a szakszerve­zeti konföderációk között népszerűségi rangsort? — Képtelen vagyok rang­sort fölállítani, hisz ami gond felmerül, bármilyen e'.esen is. sohasem egy-egy szakszervezethez kötve merül fel. Az a benyomásom, hogy a társadalom és a szakszer­vezet: mozgalom is túljutott azon. hogy az egyik tömörü­lés a másikát ellenségének tekintse. Mert az érdek kö­zös. A ligás munkavállaló felesége ugyanúgy kijár a piacra, mint az MSZOSZ-esé. ugvanúgv rakott szatyorral és üresebb pénztárcává! megv haza. A feketemunka kénvszere — mert ez igenis kényszer es nem gyönyörű­ség — ugyanúgy sújtja az egyiket, mint a másikat. Ha szakszervezeti összejövete­len vagv&k. akkor általában a legritkább esetben hallok elfogult, indulatos, a valóság­­ismeret hiányáról tanúsko­dó vagy rosszindulatú, tü­relmetlen véleményt. Rend­kívül pontosan és árnyal­tan fejez: k: mindenki a ma­ga és érdekcsoportjának gcndtát-baját. és majdnem mindig előáll valami javas­lattal is. A visszatérő pa­nasz az. hogy nem hallgat­ják meg. Többek közt ezért jelentős e£ a választás. Hogy ne lehessen mellőzni a meg­hallgatását. A polgári társa­dalom felé tett óriási lépés már maga az is. hogy tb­­választás van. Ha a társa­dalom ezt nem veszi komo­lyan. és az emberek nem mennek el választani, akkor nem igényelhetik az állami süit galambot sem. De vannak, akik legyin­tenek: még egy önkormány­zat, még egy választás, hol­­* ott lám, az eddigiek sem si­kerültek ragyogóra. — Egyre gyakrabban ta­lálkozom érett politikusi böl­csességre valló vélemények­kel. Ne tegyük fel erről az I igencsak felnőtt népről, hogy I ha esik. nem tudná, hogy be j kel! állnia az eresz alá. A | társadalombiztosítási válasz­tások egy eresz, ami alá be kell állni. Bolond, aki önként kint ázik az esőn. Tehát ön agitálja az em­bereket? — De nagyon őrizkedem tőle. hogy bármi különbséget tegvek szakszervezet és szak­­szervezet között, mert meg­­g'-özödésem. hogy az egyik tagsága éppolyan szellemi és fizikai munkásokból áll, mint a másiké. £s ha az or­szág nepenek módja van vá­lasztani általa megismert emberek között, akkor azt fogja választani, aki a mun­kahelyén hitelesen védi az érdekét a bérelszámolóval, az igazgatóval szemben. Er­re a személyes tapasztalata a bizonyíték. Azt választja, aki bebizonyította: döntés­­helyzetben figyelembe veszi, hogy kinek van otthon be­teg felesege. gyereke, öreg szülei. Mert, hogy az igaz­ság mi. azt sose fogjuk tud­ni. De hogy mi az igazságos, azt ösztönös pontossággal bárki meg tudja állapítani. Ez a választás az igazságos döntések érdekeben tett lé­pes. és nem az ideológiai igazság keresése. Átmeneti időszakban, amikor munka­nélküliség fenyeget, olykor igenis bátorság kell hozzá, civil kurázsi, hogy valaki valiaija a szakszervezeti ér­dekek képviseletét. Szerin­tem ez a polgári öntudat megnyilvánulása. Erkölcsi erőt igényel, ami nélkül nincs demokrácia. És a szakszervezetek a hi­telességüket is megerősíthe­tik most a választással? — Megítélésem szerint na­­gyonis. A választás lényeget ugyanis nem a szakszerveze­ti megméretésben, és nem a kialakult arányok megosz­tásában, hanem a tudatos felelősségvállalásban látom. Nagyon hálás feladat lenne egyszerre követelni mindent. Erről szó sem lehet, s nyil­ván lehetőség sincs rá. Nyu­gaton recesszió van, a nyu­gati piac felvevőképessége is véges. A keleti piacokra most próbálunk visszaka­paszkodni. A feladat az, hogy az átalakulásnak, a korsze­rűsítésnek a társadalmi költ­ségét is felmérjük. Nagyon egyszerű azt mondani, hogy egy gyárat be kell zárni. A j kérdés az, hogy a gyár be­­! zárásának a társadalmi ter­he, költsége nem nagyobb-e, mint amennyi a működtetés átmeneti vesztesége. A mo­rális teherről, ami a mun­kanélküliség következménye, nem is szólva. Lehet, hogy ez amolyan „állampárti" el­gondolásnak látszik, de a szociális szempontokat ösz­­sze kell egyeztetni a gazda­ság elkerülhetetlen liberali­zálásával. A szakszervezet­nek ezért egyszerre kell stratégiai célokat, tehát a közös érdeket, és Kovács Já­nos mai és. hétköznapi érde­két szolgálnia. Azét a Ko­vács Jánosét, áki ott dolgo­zik az üzemben. Ott és most. Tehát bizonyos értelem­ben fel keli vállalni, ha úgy tetszik, korporativ szerepet is, korporativ szempontokat is. — A szakszervezet lénye­ge, hogy korporativ. Ez kény­szeríti rá a pragmatizmust, a gvakorlatias szemléletet. Es ettől lesz a szakszervezet a polgári társadalom egyik alapintézményé. Más kérdés, hogv az új Magyarországon a hitelvesztés hátrányával indult meg újra a szakszer­vezeti mozgalom, és rajta kí­vül álló okok miatt nem volt képes hatékony védelmet nyújtani a munkanélküliség ellen, kellő beleszólást sze­rezni a privatizáció folya­matába Ezeknek a jogoknak a megszerzése, kikényszerí­tése. ez harc. Istennek hála. nem tartunk ott, ahol Ame­rika tartott a XIX. szazad­ban, amikor ágyúval lőtték a sztrájkoló bányászokat. Azóta megszületett az a fel­ismerés, hogy egyaránt szük­ség van olyan emberekre, akik munkahelyeket létesíte­nek, es szükség van olyanok­ba, akik azokat betöltik, es iszükség van szakszerveze­tiekre és munkáltatói szer­­jvezetekre, amelyek képesek 'egymással szót érteni. Ez a kétszer kettő valósága. És ránk fog hullani a két­szer kettő józansága is, Rad­nóti Miklós szavaival élve? — Szívemből remélem, hogy igen, mert a mai magyar tár­sadalom érett társadalom. A puha diktatúra” utolsó evei­ben az ország lakosságának gondolkodásmódja és maga- 1 tartása már közelebb állt a polgári társadalmakéhoz, mint a diktatúrákéhoz. Mert kiszolgáltatott helyzeteben megtanult és képes volt ne­­met mondani. És aki tud ne­­met mondani, az tud igent is, nyugodt lelkiismerettel. Az ilyen embert nem az in­dulatai vezérlik. Hanem az esze. És a valóságérzete, igazságérzete. Hogyan változik ön sze­rint a május elseje megün­neplése? tjra hallani regi típusú, már-már nosztalgiá­zó felvonulásokról. — A munka ünnepe régebbi ünnep, mint a sztálini kom­munizmus vagy az a bizo­nyos „létező" szocializmus. Nagyon nem szeretem, hogy­ha a munkásmozgalmat ez­zel azonosítják. Érdekvéde­lem azóta létezik, mióta em­ber az ember. Ha három em­ber érdeke azonos, akkor összeszövetkezik. Az egész problémát a kétszer kettőre kell leegyszerűsíteni. A tár­sadalmat. a modern társa­dalmat a munka tartja moz­gásban. Ez pedig ember nél­kül nincs Az automatát is ember állítja be és kezeli. Tehát vissza kell adni má­jus elseje emberi rangját. Az együttlét örömét, a vi­dámságot. Felvonulás0 Bor­zasztóan utáltam mindig is. Ha ilyet tervez valaki, csak rossz emlékeket ébreszt vele a társadalom többségében. Deák András — Szalay Antal

Next

/
Thumbnails
Contents