Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-04 / 8461. szám

Népszava, 1993.4.30

13

EGYSZERŰ EZ.

gyón fontosnál?, hogy az állam a szakszervezetedben partnert lásson es r.e ellenfelet.

MUST A 2x2

Hesaélyetés Göncz Árpád köziársusáifi elnökkel

öngyilkos vitának minősítette két esztendővel ezelőtt Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke azt a torzsalkodást, ami a rendszerváltás után az osztódó és egyben megosztottá is vált szakszervezeti mozgalom tömörülései között kialakult. Két esztendő elmúltával arról kérdeztük, miben látja a változás lényegét, és miért tartja fontosnak a folyamatos együttműködést a különböző érdekvédelmi mozgalmak között.

v—-* r f-tr?—' '**rasB

— A leiküsmeretem nyugodt — mancita Göncz Árpád. — Amit el lehetett követni a szaKSzervezeteK kozu bette létrehozására, mindent e.KOvettem. Csak egyvaiamiroi feledkeztem meg, arról, hogy Isten sem egy nap alatt teremtette a világot. Szakszervezeti vonatkozásban ugyanaz az átmeneti állapot kovetnezett be Magyarországon, mint minden masban. Az icei év azonban szerintem megnozta azt az egyértelmű te..smerést, hogy az erdekaepviseieti munaaban együtt keti működniük. Sajátos arculata lehet egy szakszervezetnek, de ez nem okozhat ideológiai elkülönülést, mert szerintem a szakszervezeti mozgalom alapján véve gyakor.atias érdekvédelmi ésérdekervenyesítő szerv. Nem ne.kuioznetetien valami az egyseges szakszervezeti mozgalom. Ilyesmi szinte sehol sincs. Viszont nélkülözhetetlen az egyetértés a munkavállalói képviselet dolgában. Egyáltalán az érdekképviselet, érdekérvényesítés fogalmának a tisztázásában. Ennek a felismerése az utóbbi időszak óriási lépésé.

Annak ellenére így látja, bogy a szakszervezeti mozgalomban kitapintható egy másik tendencia is, például az egyhazakkal vagy a pártokkal való kapcsolatkeresés?

— Ez ugyan veszélyeztetheti az egyseges fellépest, de nem feltétlenül kell hogy veszélyeztesse. Vannak országok, ahol van keresztény szakszervezet és van marxista szakszervezet. Nem hiszem, hogy a tagság ideológiája vagy hitvilága döntő szerepet játszhat a munka világában jelentkező erdekelientetek térén mindaddig, amíg a szakszervezet vezetése nem téveszti célját szem elől. Valószínűnek tartom, hogy ezek az ideológiai, világnézeti kötődések ideiglenesek. Addig tartanak, ameddig nem kerül sor közös akcióra, a képviseleti munka nem kényszeríti a résztvevő- i két közös állásfoglalásra. Egy gyárban, vagy akár egy iparágon belül a női és ferfipiunka azonos értekelésének a kérdése teszem azt éppen úgy érdeke a „keresztény”, mint az „ateista” munkásnak. A nyugdíjak értékállóságának megteremtése világ- i nézettől függetlenül közös érdek. A munkanélküliekkel való szolidaritás, bármelyik kályhától indulok el. a munkavállalóknak szinten közös érdeke. A szakszervezet lényege, hogy tárgyalópartnerül szolgál a munkáltatók számára is. Ha a szakszervezetek tagsága csökken a nyu- j gáti világban, annak oka nyilván az, hogy a munkáltató felismerte: elemi érdeke a munrias vasarlókepesstgenek a lenntartasa, hiszen saját termeKének a piacát tudja vele biztosítani. Mi itt meg nem tartunk, de ez a felismerés már itt is él. Csak az anyagi korlátok ennek bizonyos mértékig határt szabnak. Még nem vagyunk hoz- . zá eleg gazdagok.

Ugyanakkor még egy tényezővel kell számolni Magyarországon. A gazdaságban, a nemzeti jövedelemmel való gazdálkodásban hatalmas az állam szerepe ...

— Döntő!

Keveset hallani tehát a vállalkozási szféra szakszervezeti mozgalmairól. Szinte mindenki az állammal, a kormánnyal hozakodik.

— Ezt is gazdaságunk átmenetiségének tulajdonítom.

A mi szakszervezeti mozgalmunk és gyakorlatunk általában a nagyüzemekhez kötődik. Jelenleg megszámlálhatatlan valódi és nem valódi vállalkozás működik. Na- . gyón jól tudjuk, ezek jelentékeny részé az úgynevezett „szürke” vagy „fekete” gazdaság része Ami eleye lehetetlenné teszi, hogy a munkavállaló ezen a területen megszervezze a képviseletet. Ezek a munkavállalók teljesen kiszolgáltatottak. A kizsákmányolássá! szemben is. Betegbiztosításuk nincsen. Kiesnek a nyugdíjrendszerből. Hihetetlenül egeszségtelen ez a folyamat. Még abban sem vagyok biztos, hogy a szakszervezet ezt a rétégét egyáltalán képes volna elemi.

De elindulhat alulról egy folyamat, amikor ezek az emberek összeállnak, összefognak az érdekeik védelmére ebben a szférában is.

— Igen ám, de nincs meg az elemi, törvényes védelmük sem. Akkor fizetnek nekik. amikor akarnak, akkor teszik őket az utcára, armkor akarják. Nem védi őket a szolidaritás, sőt kijátszhatók egymás ellen.

Vagyis a legális vállalkozók megerősödése hozhatja meg a szakszervezeti mozgalom izmosodását is?

— Amint a magyar gazdaságnak sikerül legalább meg^ szürkítenie a feketét, kifehérítenie a szürkét, abban á pillanatban megindulhat a kisipari vagy a kózépipari szakszervezeti szerveződés is. Ezzel a szakszervezeteknek tisztában kell lenniük. Aki ma Magyarországon munkavállalói érdekvédelmet gyakorol, az eleve tudatosan vagy öntudatlanul, de egy stratégiai célt is követ. Az ország modernizációját, elősegítve a vállalkozói rétég megerősödését. Mert érdeke és törekvése, hogy olyasvalakivel álljon szemben, atci felelős és tárgyalóképes. Akivel

partneri viszonyt építhet ki. Aminthogy egy kulturált országban a munkáltató sem tud meglenni a munkavállaló tárgyalóképes képviselete nélkül. Érdekeik — szerintem — ebből a szempontból azonosak.

Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy egyfelől a munkavállaló érdeke fellépni a munkáltatójával szemben, másrészt az átalakulási folyamat miatt erősíteni is kellene őt.

— Stratégiai, hosszú távú érdekeik egybeesnek, de a napi érdekek ettől még élesen ütközhetnek. Változó időben élünk, sok minden kialakulatlan. Számolniuk kell ezzel a szakszervezeteknek, a szakszervezet vezetőségének is. Számolnia kel! ezzel a munkáltatónak és az államnak. Ezért érzem naAz idei május elsejének egyik fo témája a társadalombiztosítási önkormányzati választás. Az elnök ur szerint a részvételi arany eléri-e a 25 százalékot, ami az érvényességhez kell?

— Az ösztönöm azt súgja, hogy .gén. Legutóbbi vidék: útjaimon az volt a benyomásom. hogy az emberek tisztában vannak a választás fontosságával: Azzal a tettei, hogy voltaképpen fizetésük tosb mint fele a társadalombiztosítási alapba kerül. Demokráciában élünk: elem: erdek. hogy ennek a hatalmas összegnek az elköltésébe mindkét érdekelt félnek. tehat a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is része, beleszólása legyen.

A demokrácia érdeke, vagy a társadalmi béke érdeke?

— Mindkettőé A kettő egy bees.k Nagyon nehéz elvárni va.ari.to. ez' döntés, egy élethelyzet e.tigadasat. ha oe.eszo.asa nincs Most aztan e.sod.eges be.eszó.asa -65Z a rr.un.-vava..a.ónaK tu* lajdon sorsa intézésébe Gyártót.at..ag mindennapi .-térdese.-crő. van szó. Ugyanakkor felelősségvállalásról ;s. h.szen nehéz helyzetben esetleg nehéz cor.teseket kell hozni Ehhez társadalmi konszenzus kell. egyedül senk, r.err. vállalhatja ezt a felelősseget. Ennek hallatlanul nagy volna a politikai veszélye Ezt kell mindenkinek megerteme. Minden tőlem telhetőt elkövetek, hogy mindenkivel megértessem: ha most eimegv szavazni. a saját sorsáról szavaz. Még akkor is. ha közvetett utón. képviselői útján gyakorolja a jogát.

Ez ellen az első ellenérv mindig az szokott lenni, hogy nem lehet többet elosztani annál, mint ami van.

— Többet nem. de hogy hogyan osztjuk el. abba bele lehet és bele kell szólnia az érdekelteknek £s ez naj gyón fontos. Ha van például ! hét gyerekem, és mindnek kenyér kell. akkor választj hatok, hogy melyiknek mekíkora karajt szeljek, hiszen van. amelyiknek nagy az étvagya. van, amelyik fejlődésben van. van. amelyik beteg

volt. és van. amelyik már magú s keres. Itt most adott mennviségü kenyér igazságos elosztásáról kell dönteni, és ebbe minden érintettnek joga és kötelessége beleszólni.

De ez egyfajta hatalommegosztás is, hiszen bizonyos kérdésekben a parlamenti, kormányzati ellenőrzés megszűnik.

— Ez nagvon kedvező tendencia Többé-kevesbé min-