Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-26 / 8471. szám
Magyar Hírlap 1993.máj.20. s A külügyi bizottság az EK és Magyarország viszonyáról Egy kalap alatt a hat exszocialista ország MH-tudósítás______________ Az EK részéről drámaian erősödik a kelet-európaiakkal szembeni blokkszemlélet. Nyugat-Európa egyre inkább egy kalap alá veszi a hat kelet-európai államot, és nem várható, hogy az EK előbb vegye fel a visegrádi csoportot, mint Romániát és Bulgáriát — az ezzel kapcsolatos aggodalom jellemezte tegnap az Országgyűlés külügyi bizottságának ülését, amely Magyarország és az Európai Közösség kapcsolatait vitatta meg. A bizottság erről meghallgatta Martonyi Jánost, a Külügyminisztérium, Juhász Endrét, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának, Balázs Pétert, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárát, valamint Rácz Margitot. a Világgazdasági Kutatóintézet szakértőjét. Martonyi János kijelentette, hogy a közösség egyre inkább „multilateralizálja” a párbeszédet, és még csak nem is a visegrádi országcsoportlal: Magyarországgal, Lengyelországgal, Csehországgal és Szlovákiával tárgyal, hanem mind a hat keletközép-európai állammal. „Visegrádot néni tekinti az EK elegendő ismérvnek’", és ezt tudomásul kell vennünk — mondta Martonyi. Hozzátette, hogy „valahogy” azért meg kell őrizni Visegrád identitását. A külügyi államtitkár aláhúzta, hogy az EK-n belül egyetlen kelet-európai országot sem kezelhetnek történelmi vagy érzelmi szempontok alapján, csakis a gazdasági és politikai fejlettség számíthat. Martonyi szerint ezzel együtt is vannak bizonyos jelzések, amelyek szerint az egyes közép- és kelet-európai államok teljes jogú EK-taggá válásának esélye különböző lehet annak arányában, hogy az egyes országok hogyan felelnek meg bizonyos kritériumoknak. Ezzel kapcsolatban Martonyi szerint Magyarországnak olyan kritériumok elfogadtatására kellene törekednie, amelyek a különféle gazdasági mutatók helyett inkább az intézményrendszer és a jogrend fejlettségét mérik. Juhász Endre összességében pozitívnak mondta az 1991-ben kötött társulási szerződés tapasztalatait. és kiemelte, hogy külkereskedelmünkben az EK az egyetlen terület, amelyen többletünk van. Juhász az exportnövekedést nagyrészt a társulási szerződésnek tudta be, amivel vitába szállt Rácz Margit. Szerinte nem lehet kimutatni, hogy az elmúlt 2 év exportnövekedésében szerepet játszott-e az EK-val kötött társulási szerződés. Juhász elismerte, hogy az utóbbi néhány hónapban viszont drámaian és nyugtalanítóan visszaesett a magyar kivitel, az első negyedévre (még nincsenek adatok) akár 25-30 százalék is lehet a csökkenés. Juhász szerint a hanyatlás megállításához exportorientáltabb gazdaságpolitikára volna szükség. Balázs Péter kiemelte. hogy az export összeomlásának 3 oka van: a külkereskedelem kelet—nyugati súlypontátbillenése, a tulajdonosváltás. és az. hogy mindez rossz konjunktúrában következett be. Felhívta a figyelmet, hogy foglalkozni kell az EK. az EFTA és a visegrádi csoport közötti átjárhatósággal, ugyanis a három gazdasági térségben a vámok leépítése különböző ütemben zajlik. •N. I. Zs.-S. I. A felvétel időpontja bizonytalan Kívánatos Magyarország EK-tagsága MH-tudósítás Magyarországot szívesen látnák az Európai Közösség tagjainak sorában, ám arra a kérdésre, hogy felvétele mikorra várható, senki sem tud pontos választ adni — mondta Oie Koch, Dánia budapesti nagykövete azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap Antall József vasárnap kezdődő, kétnapos koppenhágai látogatása és a maastrichti szerződésről rendezett, ismételt népszavazás kapcsán tartott meg. A diplomata kifejtette: jelenleg Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország tagfelvétele van napirenden, és erről már meg is kezdődlek a tárgyalások. Az EK soros elnöki tisztségét jelenleg Dánia tölti be, majd Belgium veszi át tőle ezt a feladatot, és már megállapodtak abban, hogy az említett négy országgal folyó megbeszéléseket megpróbálják még az idén befejezni, és — ha minden rendben megy — 1996-tól bővülhet velük az EK tagjainak köre. Magyarországra csak ezt követően kerülhet sor — hangsúlyozta a diplomata és kijelentette: a közösség június végi, koppenhágai csúcstalálkozója előtt az EK Bizottsága olyan tervezetet készített, amely a kelet-közép-európai országok piaci lehetőségeinek kiszélesítését, a politikai párbeszéd további fejlesztését célozza. Várhatóan a koppenhágai értekezleten is leszögezik majd, hogy kívánatos Magyarország csatlakozása az EK-hpz, ám a politikai akarat mellett a gazdasági feltételeket is meg kell teremteni a csatlakozáshoz, máskülönben az kevés előnnyel járna — mondta Oie Koch. Antall József látogatását még tavaly tervezték, most azonban érdekes időszakban kerül rá sor. ^Nemcsak azért, mert a miniszterelnök az EK elnöki tisztét betöltő országba utazik, hanem azért is, mert Dánia lakossága most adott végérvényesen igenlő választ a maastrichti szerződésre. A nagykövet megítélése szerint a vélemények megváltozása egyrészt annak köszönhető, hogy az EK edinburghi tanácskozásán elsősorban a védelmi kérdésekben és a pénzügyi unió ügyében Dánia bizonyos engedményeket kapott a partner államoktól, másrészt pedig bizonyára sokakat az „igenre” ösztönzött az is. hogy a három szomszédos észak-európai ország. Finnország. Norvégia és Svédország ugyancsak csatlakozni kíván az ÉK-hoz. • P. Cs.
