Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-26 / 8471. szám
Kőszegvári: Növekszik a veszély, ha az USA kivonul Európából Változatlanul védelmi stratégiát kell követnünk Magyar Nemzet 1993.máj.20. 5 Külügyminiszterünk Magyarország biztonságáról és védelméről tárgyalt a NATO főtitkárával. A légterünkben AWACS gépek röpködnek - a levegőben van a kérdés Szerbia vagy valaki más jelenthet-e katonai fenyegetést hazánkra. Féljünk-e, és kitől? Az európai erőviszonyokról beszélgetünk Kőszegvári Tiborral, a Honvédelmi Minisztérium Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatójával.- Ön korábban is azt nyilatkozta, hogy az országot külső támadás veszélye nem fenyegeti. Változott-e a véleménye a határainktól nem messze dúló háborúskodásról?- Most is ugyanazt mondom. A volt Jugoszlávia területén harcoló erőknek nincs magyarellenes szándékuk, egymással akarnak leszámolni. Folyik a harc az Adriai-tengerparton minél nagyobb területek megszerzéséért, folyik a nyersanyaglelőhelyek birtoklásáért és a fontos közlekedési csomópontok megtartásáért. Tehát mindaz, amit most a gerillaalakulalok és a szabadcsapatok, a csetnikek folytatnak, az tulajdonképpen területrabló haditevékenység, amelynek az a végcélja, hogy minél nagyobb területek fölött szerezzék meg a katonai uralmat, és az esetleg bekövetkező békelárgyalásoknál kész helyzetből tárgyalhassanak. Közben a lakosság és az értékek pusztulnak, nem folyik termelőmunka, csak az esztelen polgárháború. Ilyen körülmények között nem jut erő külső támadásokat is végrehajtani, és azt is nagyon jól tudják, hogyha külső ország ellen hajtanak végre agressziót, akkor az az Európai Közösség fellépését váltaná ki. Persze ez nem zárja ki az esztelen, véletlen eseteket. Egyes katonák, egyes repülőgépek, egyes tüzérségi ütegek tevékenységét.- A boszniai válsággal kapcsolatos katonai lépések elhúzódása azt jelenti-e, hogy valójában a nyugati hatalmak ezt a háborút Balkán belügvének tekintik, és nem kívánnak ebbe beavatkozni?- A nyugati hatalmak, akik csak ENSZ- sisakban akarnak beavatkozni, valójában az USA-tól várják a segítséget. Amerika viszont a humanitárius segély és a megfigyelői feladatokon kívül nem akar harcos erőket Boszniába küldeni, mert nem akarja, hogy fiait elveszítse a boszniai hegyek között folyó esztelen háborúban. Ez viszont azt is jelenti, hogy az USA törvényhozóinak már nem olyan fontos Európa, mint volt a bipoláris világban. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Clinton azzal nyerte meg a választást, hogy belső helyzetjavulást ígért. A jövő megválaszolatlan problémája az, hogy mi lesz, ha az USA kivonul Európából, mert úgy látja, számára sokkal fontosabb a Csendes-óceán térsége, hogy ott helyezze el áruit. A nyugat-európai országok gazdaságai teljesen kiszorítják az amerikai árut Európából. Ezért európa vonzereje csökken az amerikai polgárokra, s arra fogják kényszeríteni a törvényhozókat, hogy vonják ki az amerikai katonákat Európából. A tények igazolják, hogy az amerikaiak csökkentik külföldi katonai jelenlétüket, Európában tíz évvel ezelőtt 360 ezm voltak, mostanra létszámuk lecsökkent 210 ezerre, és néhány év múlva 100 ezerre.- Milyen következményekkel járhat az amerikaiak csökkenő jelenléte Európában?- Európa jelene és jövője szempontjából nagyon fontos az amerikaiak döntése. A bipoláris világban az amerikai jelenlétnek stabilitásfenntartó szerepe volt Európában. Most, miközben az amerikai katonai jelenlét csökken, az európai népek szembenéznek egy bizonytalan jövőjű Oroszországgal, Ukrajnával és a többi volt szovjet köztársasággal, ahol nincs nyugalom, viszont van óriási mennyiségű fegyver és hadsereg. A Balkánon folyó háború tehát nem terjedhet felénk, de más háborúk viszont terjedhetnek. Ha Jelcin nem tud rendet tartani Oroszországban, az ellenzék maga mögé állítja a fegyveres erőket - akkor olyan polgárháború robbanhat ki, amely felülmúlná az 1918-23 közötti polgárháborút, mind az anyagi pusztításban, mind az élő erő veszteségében. Es ez a polgárháború átcsaphat egy ukrán-orosz vagy
