Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-26 / 8471. szám
Kovács László nyilatkozata -A külügyi bizottság nem tud a biztonsági garanciákról Magyar Nemzet 1993.máj.18. li (Munkatársunktól) r A NATO-val való kapcsolatokról, a biztonsági garanciák kérdéséről nyilatkozott lapunknak Kovács László, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Bevezetőül aiTÓl kérdeztük, hogy kértünk-e hivatalos biztonsági garanciákat és ezen belül légvédelmi rakétákat a NATO-tól. Kovács László válaszában kijelentene: a külügyi és a honvédelmi bizottság a közelmúltban felkérte a kormányt: emlékeztesse a NATO-t, hogy milyen feltételekkel járult hozzá az AWACS gépek magyarországi járőrözéséhez, és ezen belül mindenekelőtt arra, hogy ezek békés célú missziót teljesítenek. Tájékoztassa továbbá a NATO-t arról, hogy amennyiben ezek harci feladatot kapnának, ahhoz az alkotmány éneimében parlamenti hozzájárulásra van szükség. Kérte továbbá a kormányt, hogy jelezze: ez utóbbi esetben természetesen felmerül majd a biztonsági garanciák igénye a magyar parlament részéről. A kormány azóta ugyan nem tájékoztatta a külügyi bizottságot arról, hogy megtette-e ezt a közlést a NATO felé, a bizottság feltételezése szerint azonban igen. Ugyanakkor a bizottság nem kapott jelzést arra vonatkozóan, hogy a NATO e felvetésre miként reagált. Ezek után - mondotta Kovács László - az a felröppent hír, hogy a magyar kormány kifejezetten légvédelmi rakétákat kért a NATO-tól, meglepett. Ilyen kérés csak akkor merülhetne fel, ha már megtörtént volna a NATO-megkeresés, jelzés érkezett volna arra vonatkozóan, hogy az AWACS gépek harci feladatokat akarnak ellátni. Ilyen jellegű kérés esetén a kormánynak előbb ki kellene kérnie a két parlamenti bizottság véleményét. Úgy gondolom, a kormánynak nem volt oka arra, hogy ilyesfajta konkrét biztonsági garanciákat kérjen, és a külügyminiszter cáfolta is ezt. Jeszenszky Géza és Manfred Wörner hétfői tárgyalásaival kapcsolatban a külügyi bizottság elnöke egyetértett a NATO főtitkárának azzal az értékelésével: a NATO nem érzi úgy, hogy Magyarországot támadás fenyegetné. Annál is inkább - fűzte hozzá Kovács László -, mert Magyarország az elmúlt hónapokban semmi olyat nem tett, ami a korábbiakhoz képest új helyzetet teremtett volna Szerbia szempontjából. Ami pedig Wömemek azt a kijelentését illeti, hogy a NATO nem maradhatna passzív, amennyiben Magyarországot mégis támadás érné, ez Kovács László szerint a jelenlegi helyzetnek megfelelő állásfoglalás. A külügyi bizottság elnöke szerint annál mindenesetre több, amit a koppenhágai nyilatkozat tartalmaz, amely azt mondja ki, hogy a térség biztonsága a NATO szempontjából alapvető fontosságú. Végezetül Kovács László a NATO és Magyarország jövőbeni kapcsolataival foglalkozott. A külügyi bizottság elnöke annak a nézetnek adott hangot, hogy a kapcsolatok jelenlegi formáját biztosító Észak-atlanti Együttműködési Tanácson - amely egyfajta keretet nyújt a párbeszédre - már túlhaladt az idő. A tanács nem tekinthető megfelelő NATO-válasznak a közép- és kelet-európai térség biztonsági problémáira. Magyar politikusok az elmúlt időszakban ezért is fogalmazták meg a teljes jogú tagságra vonatkozó igényt, vagy - mint legutóbb Orbán Viktor - egy most még nem létező társult tagsági státust indítványoztak. Ezekben a kezdeményezésekben semmi kivetnivaló nincs, hiszen ha mást nem is, de azt elérik, hogy a NATO figyelmét felhívják arra: e térségnek komoly hiányérzete van a biztonság, illetve a biztonsági garanciák terén. Remélem - mondotta Kovács László -, ez a NATO vezetését arra készteti, hogy komolyabban vegye a térség problémáit. A NATO ugyanakkor egyelőre nem hajlandó teljes jogú tagságot kínálni, a visszautasítás eddig mindig kategorikus volt. Már csak azért sem, mert a térséget - legalábbis ebből a szempontból - egységes tömbként kezeli, s egyetlen országot sem akar megkülönböztetett bánásmódban részesíteni. Pietsch Lqjos * Várhatóan a hét közepén, a Nyugat-Európai Unió (NYEU) római, miniszteri szintű ülése alkalmával, amelyen részt vesz Für Lajos honvédelmi miniszter is, írják alá azt az úgynevezett egyetértési memorandumot, amely rendelkezik a NYEU őrhajóinak telepítéséről a Duna magyarországi szakaszára.
