Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-04 / 8461. szám
Ssal»ó Ivón tárgyal, nem nyilatkozik _ Népszava, Pótköltségvetés: kinél* tv zsebére? 1993.4.30 _________ti A hiánynak elsősorban az az oka. hogy a bevételek alacsonyabbak a tervezettnél: például a pénzintézeti társasági adóból és osztalékból jóval kevesebb folyik be, és a privatizációs bevételek is kisebbek a vártnál. Nagy Zoltán pénzügyminisztériumi államtitkár korábbi nyilatkozata szerint júniusban, a parlament nyári szünete előtt kerülhet sor a pótköltségvetés benyújtására. Az államtitkár úgy látja, nem lenne célszerű hozzányúlni a költségvetés kiadási oldalához, mert akár egyetlen tétel Elzárkózott a nyilatkozattól dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, amikor munkatársunk csütörtökön - magyar idő szerint kora délután — felhívta őt telefonon a washingtoni Bristol Szállóban. Azokban a percekben indult ugyanis a tárgyalásra az IMF képviselőivel. Pedig most már szinte bizonyos, hogy pót. költségvetésre lesz szükség, hiszen a deficit jelentősen túlhaladja a tervezett 185,3 milliárd forintot megváltoztatásától is borulhat az egész. A pénzintézetek adóbefizetései elmaradtak a tervezettől. A bankoktól 25 milliárd forintra számítottak, de szakértők szerint ötmiliiárdnál több aligha lesz. Ez a bevételkiesés önmagában is indokolja a pótköltségvetést. Vajon mi az oka a bankok szerény teljesítményének? — kérdeztük Várhegyi Évát, a (Folytatás az 1. oldalról) csődök, a felszámolások, a vállalatok összeomlása következtében a bankok hiteltartozásai is elúsznak. Ahhoz, hogy 25 milliárd legyen a befizetés, legalább 50 milliárd nyereséget kellene produkálni. Ez merész tervezés, főként annak tudatában, hogy tavaly félévkor nulla volt a nyereség, s az év végi mérlegeket is csak a hitelkonszolidáció mentette meg. — A pótköltségvetés hogyan lesz képes ellensúlyozni a bevételkiesést? — Félő, hogy sehogy. Lefaragni már nemigen van miből. Az államapparátus csökkenésének sincs semmi jele, sőt, tudomásom szerint pótigényeket nyújtottak be. Az adókulcsokon nyilván nem fognak változtatni. El sem tudom képzelni, hogy miből lehet a bevételt növelni. Esetleg a privatizáció gyorsításával? Nagyobb az esély azonban arra, hogy a hiány növekedni fog, s a pótköltségvetésben csupán áldását adja erre a parlament. Harsányt László, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója szerint is szükség van a pótköltségvetésre, mert a hiány jóval nagyobb lesz a tervezettnél: — Egyre valószínűbb, hogy prognózisunk beválik, és a hiány 230—250 milliárd forint körül alakul majd — mondta kérdésünkre csütörtökön. — Kinek a kárára növelik majd a bevételeket, más szóval: megítélése szerint a pótköltségvetés mibe kerül majd a lakosságnak? — Lehet, hogy meglepő a válaszom, de szerintem a kormányzat nem fog lefaragni a kiadásokból, inkább tovább növekszik majd a deficit. Sőt: további engedmények várhatók. Be kell lépnie az új közalkalmazotti bértarifának — erre törvény kényszeríti a kormányt. De ha én kormány lennék, annál inkább végrehajtanám, mivel választások közelednek. — Pedig a lehetséges hiányt tovább növelik olyan nem várt költségek, mint a húsembargó feloldásának milliárdos nagyságrendű ára. Elég lesz-e az ehhez hasonló kiadások fedezésére a költségvetés betervezett tartaléka? — Nemcsak az említett, hanem piaci részvételünk sok más költsége sincs betervezve a törvénybe. A tartalék? Szerintem még néhány alapítványi trükk, és kiürül. A helyzet labilitását fokozza, hogy e pillanatban még az IMF-megállapodás sorsa is nyitott. — Ilyen körülmények között nem túlságosan kétséges a privatizációs bevételek sorsa sem. Egyetért ezzel? — Igen, ezek minden bizonnyal lyukfoltozásra mennek majd el, de amúgy is kisebbek lesznek a tervezettnél Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársát. — Két éve rendszeresen fölültervezik a pénzintézeti nyereséget — mondta — A tavalyi költségvetést is megzavarta, hogy kevesebb jött be a bankoktól. m:nt amire számítottak. A közvélemény téved, amikor azt hisz:, hogy a bankoknak jói megy. A (Folytatás a 3. oldalonj — Hozhat-e jelentős megtakarítást a Szabó Iván által beterjesztett konszolidációs program? — Sajnos, valószínű, hogy ezek a megtakarítások az idén már nem éreztetik a hatásukat. Egy-egv rubrikában adódhatnak persze kisebb, pármiiliós spórolások, de ezek a költségvetés egész rendszerét valószínűleg nem befolyásolják. Hasznos Miklós, a KDNP aleinöke munkatársunk kérdésére válaszolva kijelentette, Magyarország abban a sajátos helyzetben van, hogy kívülről mondják meg neki, mennyi lehet az államháztartás deficitje. Aki itt él, és valamelyest konyít a költségvetés születése körüli huzavonák lényegéhez, tudja, az abban foglalt „ígéretek” megtarthatatlanok. A deficit mindig nagyobb, aminek nem feltétlenül a túlköltekezés az oka. A pillanatnyi karanténhelyzet önmagában indokolja, hogy pótköltségvetés készüljön, hogy a számokat a valósághoz igazítsuk. A kereszténydemokrata vezető úgy véli, a pótköltségvetés csak egy esetben rázza meg a polgárokat: ha benyújtása és elfogadása az adóterhek növekedésével jár. Az ugyanis tovább apasztja a bérből és fizetésből élők pénztárcáját, és növeli az elégedetlenséget. (Nagy—Szabó- Török—Varga)
