Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-19 / 8469. szám

E felsorolással nem szeretnénk ab­szolutizálni a másodlagos preferenciák fontosságát, a „hátország" jelentőségét, de úgy gondoljuk, hogy az MDF válasz­tási sikerére — sok mis mellett — nagy hatásuk volt. Véleményünk szerint egy kezdő demokráciában, ahol a pártok és a választópolgárok kapcsolata meglehe­tősen laza. ahol inkább a korábban vá­lasztott pártjukat elhagyó, „hűtlen sza- ' vazók” vannak többen, mint a kitartók, 1 a „hűségesek”, a másodlagos pátivá- j lasztások jelentősen kihatnak a pártpoli- , tikai erőtér alakulására. Azokat, akik egy adott pártot sem a lehetséges, sem a lehetetlen szavazási al­ternatívák között nem neveztek meg. a párt szempontjából „semlegeseknek" nevezhetjük. Ez a hozzáállás persze nem jelent feltétlenül közömbösséget, akár minimális rokonszenv. akár egy érzékel­hető ellenszenv is kialakulhat. Az előbbi azonban nem nyilvánul meg támogatás­ként, az utóbbi pedig nem olyan fokú, hogy semmiképpen ne szavazzon rá. A „semlegesek" egy párt sikeres választási eredményének a letéteményesei, ők azok. akiket egy kampány során érde­mes megkísérelni .közelebb" hozni, már csak azért is, mert nagy létszámú cso­portról van szó. Megnyerésüket azonban nehezíti, hogy jelentős részük (a lakos­ság 30 százaléka) nemcsak egy párt vo­natkozásában semleges, hanem általában véve az. Az ilyen, passzív és politikai orientációjukban bizonytalan állampol­gárok elérése igazi kihívást jelent a pár­­tok számára.___________________ Végül a hatodik csoport, az adott párthoz negatívan viszonyútoké az „el­lentábor". Ok szinte „fényévnyi" távol­ságban vannak a párttól, semmiképpen sem veszik számításba a szavazáskor. így tehát minden pártra vonatkoztat­va hat csoportot tudunk meghatározni. Fidesz: a listavezető Nézzük először az elmúlt két és fél év választási kutatásainak mindenkori listavezetőjét, a Fideszt. A választókon) népesség 15 százaléka a Fidesz „aktív hívének" számít, vagy másképpen fo­galmazva ma minden hatodik-hetedik választópolgár azontúl, hogy biztosan elmenne szavazni, a Fideszre adná vok­­sát. S kik azok, akikre ilyen biztosan tá­maszkodhat a párt? Elsősorban a váro­sok lakói, a közép- és felsőfokú végzett­ségűek. a szellemi munkát végzők és a szakmunkások, valamint a fiatalok. Csak az „aktív híveket" alapul véve is a Fidesz a ranglistavezető, ám előnye a második helyen lévő MSZP-hez képest kisebb, mint abban az esetben, ha a sza­vazók aktivitási szintjét figyelmen kívül hagyva állítjuk sorrendbe a pártokat. A két párt eredményét kifejező olló szűkü­lésének az az oka. hogy az összes párt i szavazótáborát alapul véve a Fidesz tá- 1 mogatói között a legkisebb az „aktívak" 1 aránya, s ezzel együtt itt a legnagyobb a ! részvételt illetően várakozó állásponton 1 lévők súlya. Örök problémája ez a Fi­­| desznek. a vele rokonszenvezők nem túlságosan „jönnek lázba", ha a válasz­tásokon való részvételről esik szó. A „várakozókat" részint ugyanazokban a csoportokban találhatjuk az átlagost meghaladó mértékben, mint az aktíva­kat — fiatalok, érettségizettek, szak­munkások —, részint más közegben: a vidéki városokban, valamint a munka­­nélküliek körében. A „passzív hívek" aránya minden párt esetében minimális, sőt három párt vonzáskörében (MDF, MSZP. KDNP) egyáltalán nincsenek is i ilyenek. A Fidesz esetében a választó­­korúak 2 százaléka tagja a csoportnak, s jellemzően ők is a fiatalabb korosztá­lyokból kerülnek ki. Bár a Fidesz támogatóinak a válasz­tásokon való részvételi szándéka meg­lehetősen visszafogott, a pártnak azon­ban jelentős tartalékai vannak. A Fi­desznek van a legnagyobb „hátorszá­­. ga”, a választókorú népesség 12 száza­léka sorolható ide. Ez a csoport hivatott pótolni azokat a veszteségeket, ame­­íyek szimpatizánsainak mérsékelt poli­­, tikai aktivitásából adódhatnak. A sza­­! vazatmegmaradás eme törvényét azon- 1 ban nehezíteni fogja, hogy a Fidesz tar­­í talékbázisál alkotó csoport egynegyede 1 az MSZP. egyötöde pedig az SZDSZ i „aktív támogatója". A Fideszt második­­j ként számításba vevők között az átla­gosnál nagyobb arányban találhatunk j budapestieket, közép- és felsőfokú vég­­; zettségűeket, középkorúakat. A fiatal : demokratákkal kapcsolatban semleges álláspontot foglal el a választópolgárok hattizede. Ők többnyire falvakban él­nek. alacsony iskolázottságúak. nyugdí­­j jaskorúak. Az életkor növekedésével egyre többen semlegesek, amíg például 1 a 18—33 évesek között 42 százalék az i arányuk, addig a 65 év felettiek köré­í ben 76. A pártot a szavazási altematí­­: vák közül csak nagyon kevesen. 4 szá­­j zaléknvian zárják ki. Az ellenérzések az életkor növekedésével egyre erősöd­nek. s a legidősebbek körében arányuk csaknem eléri az egytizedet. Mind­emellett még a felsőfokú végzettségűek egy szűk — MDF-párti — csoportjá­ban is kitapintható az átlagosnál (két­szer) nagyobb ellentábor. MSZP: elfoglalta a második helyet A tavalyi év végének, az idei év ele­jének egyik markáns változása az volt. hogy az MSZP elfoglalta a második he­lyet a pártok népszerűségi listáján. Az MSZP rokonszenvtábora kisebbnek, de j aktívabbnak mondható, mint a Fideszé. Az „aktív MSZP-hívek" közé tartozik a lakosság 7 százaléka, a várakozók közé 2 . míg „passzív támogatói" nincsenek. Az MSZP „aktív hívei" jellemzően a társadalom középső és felső státusú tag­­j jai: a felsőfokú végzettségűek, a szellemi 1 munkát végzők. Az átlagost meghaladó arányban tartoznak még ide a budapesti­­j ek. a közvetlenül nyugdíjas éveik előtt | állók és a középkorúak. A várakozó ál­lásponton lévő szocialista párti szimpati- I zánsok összetétele az ország lakosságáé- i val azonos. Az MSZP már korántsem j rendelkezik akkora tartalékokkal, mint a Fidesz. A lakosság 5 százaléka alkotja a pán „hátországát", összetétele nagyjából megegyezik a támogatókéval. Az MSZP a választópolgárok több mint háromne­gyede számára nem tartozik sem az iga­zán rokonszenves, sem az igazán ellen­szenves pártok sorába. Ez az arány jóval magasabb, mint a Fidesz esetében, s a ( különbség sokkal inkább az MSZP-hez | pozitívan viszonyulok kisebb, mint a ne- 1 gatívan viszonyulok nagyobb arányából i következik. Jellegzetesen értékelésmen­­tesebben közelednek a párthoz a közsé­gekben élők, mint a városiak, az ala­csony iskolázottságúak. mint a közepes vagy magas végzettségűek, a fiatalok, mint a középkorúak vagy az idősek. Az ellentábor nagysága alapján úgy tűnik, j hogy az állampárti bélyeget egyre kevés­­j bé viseli magán az MSZP. Persze az is lehet, hogy az állampártiság címkéje i napjainkra már érvénytelenné vált. vagy ha érvényességét meg is tartotta, a stig­mát más párt viseli magán. Az MSZP 8 százalékos ellentábora dominánsan fővá­rosiakból. diplomásokból, beosztott szel- I lemi munkát végzőkből áll. Közönük két I párt „aktív híveit" lehet leginkább meg- I találni: az MDF-ét és a Fideszét. Lehet­séges, hogy itt a jelenlegi hatalom pozí­cióit féltő és a jövő hatalomra készülő ér­telmisége ugyanazt a „veszélyt", az MSZP választási esélyeit látja s hárítja el az individuum szintjén?

Next

/
Thumbnails
Contents