Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-19 / 8469. szám

E felsorolással nem szeretnénk abszolutizálni a másodlagos preferenciák fontosságát, a „hátország" jelentőségét, de úgy gondoljuk, hogy az MDF választási sikerére — sok mis mellett — nagy hatásuk volt. Véleményünk szerint egy kezdő demokráciában, ahol a pártok és a választópolgárok kapcsolata meglehetősen laza. ahol inkább a korábban választott pártjukat elhagyó, „hűtlen sza- ' vazók” vannak többen, mint a kitartók, 1 a „hűségesek”, a másodlagos pátivá- j lasztások jelentősen kihatnak a pártpoli- , tikai erőtér alakulására.

Azokat, akik egy adott pártot sem a lehetséges, sem a lehetetlen szavazási alternatívák között nem neveztek meg. a párt szempontjából „semlegeseknek" nevezhetjük. Ez a hozzáállás persze nem jelent feltétlenül közömbösséget, akár minimális rokonszenv. akár egy érzékelhető ellenszenv is kialakulhat. Az előbbi azonban nem nyilvánul meg támogatásként, az utóbbi pedig nem olyan fokú, hogy semmiképpen ne szavazzon rá. A „semlegesek" egy párt sikeres választási eredményének a letéteményesei, ők azok. akiket egy kampány során érdemes megkísérelni .közelebb" hozni, már csak azért is, mert nagy létszámú csoportról van szó. Megnyerésüket azonban nehezíti, hogy jelentős részük (a lakosság 30 százaléka) nemcsak egy párt vonatkozásában semleges, hanem általában véve az. Az ilyen, passzív és politikai orientációjukban bizonytalan állampolgárok elérése igazi kihívást jelent a pártok számára.___________________

Végül a hatodik csoport, az adott párthoz negatívan viszonyútoké az „ellentábor". Ok szinte „fényévnyi" távolságban vannak a párttól, semmiképpen sem veszik számításba a szavazáskor.

így tehát minden pártra vonatkoztatva hat csoportot tudunk meghatározni.

Fidesz: a listavezető

Nézzük először az elmúlt két és fél év választási kutatásainak mindenkori listavezetőjét, a Fideszt. A választókon) népesség 15 százaléka a Fidesz „aktív hívének" számít, vagy másképpen fogalmazva ma minden hatodik-hetedik választópolgár azontúl, hogy biztosan elmenne szavazni, a Fideszre adná voksát. S kik azok, akikre ilyen biztosan támaszkodhat a párt? Elsősorban a városok lakói, a közép- és felsőfokú végzettségűek. a szellemi munkát végzők és a szakmunkások, valamint a fiatalok. Csak az „aktív híveket" alapul véve is a Fidesz a ranglistavezető, ám előnye a második helyen lévő MSZP-hez képest kisebb, mint abban az esetben, ha a szavazók aktivitási szintjét figyelmen kívül hagyva állítjuk sorrendbe a pártokat. A

két párt eredményét kifejező olló szűkülésének az az oka. hogy az összes párt i szavazótáborát alapul véve a Fidesz tá- 1 mogatói között a legkisebb az „aktívak"

1 aránya, s ezzel együtt itt a legnagyobb a ! részvételt illetően várakozó állásponton 1 lévők súlya. Örök problémája ez a Fi| desznek. a vele rokonszenvezők nem túlságosan „jönnek lázba", ha a választásokon való részvételről esik szó. A „várakozókat" részint ugyanazokban a csoportokban találhatjuk az átlagost meghaladó mértékben, mint az aktívakat — fiatalok, érettségizettek, szakmunkások —, részint más közegben: a vidéki városokban, valamint a munkanélküliek körében. A „passzív hívek" aránya minden párt esetében minimális, sőt három párt vonzáskörében (MDF, MSZP. KDNP) egyáltalán nincsenek is i ilyenek. A Fidesz esetében a választókorúak 2 százaléka tagja a csoportnak, s jellemzően ők is a fiatalabb korosztályokból kerülnek ki.

Bár a Fidesz támogatóinak a választásokon való részvételi szándéka meglehetősen visszafogott, a pártnak azonban jelentős tartalékai vannak. A Fidesznek van a legnagyobb „hátorszá. ga”, a választókorú népesség 12 százaléka sorolható ide. Ez a csoport hivatott pótolni azokat a veszteségeket, ameíyek szimpatizánsainak mérsékelt poli, tikai aktivitásából adódhatnak. A sza! vazatmegmaradás eme törvényét azon- 1 ban nehezíteni fogja, hogy a Fidesz tarí talékbázisál alkotó csoport egynegyede 1 az MSZP. egyötöde pedig az SZDSZ i „aktív támogatója". A Fideszt másodikj ként számításba vevők között az átlagosnál nagyobb arányban találhatunk j budapestieket, közép- és felsőfokú vég; zettségűeket, középkorúakat. A fiatal : demokratákkal kapcsolatban semleges álláspontot foglal el a választópolgárok hattizede. Ők többnyire falvakban élnek. alacsony iskolázottságúak. nyugdíj jaskorúak. Az életkor növekedésével egyre többen semlegesek, amíg például 1 a 18—33 évesek között 42 százalék az i arányuk, addig a 65 év felettiek köréí ben 76. A pártot a szavazási altematí: vák közül csak nagyon kevesen. 4 száj zaléknvian zárják ki. Az ellenérzések az életkor növekedésével egyre erősödnek. s a legidősebbek körében arányuk csaknem eléri az egytizedet. Mindemellett még a felsőfokú végzettségűek egy szűk — MDF-párti — csoportjában is kitapintható az átlagosnál (kétszer) nagyobb ellentábor.

MSZP: elfoglalta a második helyet

A tavalyi év végének, az idei év elejének egyik markáns változása az volt. hogy az MSZP elfoglalta a második helyet a pártok népszerűségi listáján. Az MSZP rokonszenvtábora kisebbnek, de j aktívabbnak mondható, mint a Fideszé. Az „aktív MSZP-hívek" közé tartozik a lakosság 7 százaléka, a várakozók közé 2 . míg „passzív támogatói" nincsenek.

Az MSZP „aktív hívei" jellemzően a társadalom középső és felső státusú tagj jai: a felsőfokú végzettségűek, a szellemi 1 munkát végzők. Az átlagost meghaladó arányban tartoznak még ide a budapestij ek. a közvetlenül nyugdíjas éveik előtt | állók és a középkorúak. A várakozó állásponton lévő szocialista párti szimpati- I zánsok összetétele az ország lakosságáé- i val azonos. Az MSZP már korántsem j rendelkezik akkora tartalékokkal, mint a Fidesz. A lakosság 5 százaléka alkotja a pán „hátországát", összetétele nagyjából megegyezik a támogatókéval. Az MSZP a választópolgárok több mint háromnegyede számára nem tartozik sem az igazán rokonszenves, sem az igazán ellenszenves pártok sorába. Ez az arány jóval magasabb, mint a Fidesz esetében, s a

( különbség sokkal inkább az MSZP-hez | pozitívan viszonyulok kisebb, mint a ne- 1 gatívan viszonyulok nagyobb arányából i következik. Jellegzetesen értékelésmentesebben közelednek a párthoz a községekben élők, mint a városiak, az alacsony iskolázottságúak. mint a közepes vagy magas végzettségűek, a fiatalok, mint a középkorúak vagy az idősek. Az ellentábor nagysága alapján úgy tűnik, j hogy az állampárti bélyeget egyre kevésj bé viseli magán az MSZP. Persze az is lehet, hogy az állampártiság címkéje i napjainkra már érvénytelenné vált. vagy ha érvényességét meg is tartotta, a stigmát más párt viseli magán. Az MSZP 8 százalékos ellentábora dominánsan fővárosiakból. diplomásokból, beosztott szel- I lemi munkát végzőkből áll. Közönük két I párt „aktív híveit" lehet leginkább meg- I találni: az MDF-ét és a Fideszét. Lehetséges, hogy itt a jelenlegi hatalom pozícióit féltő és a jövő hatalomra készülő értelmisége ugyanazt a „veszélyt", az MSZP választási esélyeit látja s hárítja el az individuum szintjén?