Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-19 / 8469. szám
Magyar Nemzet, 1993. május 14. Érdeklődéssel olvastam a Magyar Nemzet minapi számában a Tabajdi Csaba országgyűlési képviselővel készült interjút a Teleki László Alapítványról. Feltétlenül időszerű volt a témát nyilvánosság elé vinni, mivel csak a nyílt vitában felszínre I kerülő hasznos elképzelések és a kő- I riilöttük kialakítható egyetértés biz- A tosfthat kiutat abból a zsákutcából, I amelybe az alapítványba kényszerített kutatóintézetek kerültek. Tabajdi (| Csaba megállapításainak döntő többségével egyetértek. Mint az alapítvány kuratóriumának tagja érdekes részletekkel szolgált annak a döntési mechanizmusnak a működéséről, amely arra lenne hivatott, hogy garantálja az érdekelt három kutatóin- , tézet - Külügyi Intézet, Közép-európai Kutatóintézet, Duna-táj Intézet - i munkájához szükséges feltételeket. Ez év április 1-jén történt távozásomig több mint hat éven keresztül a i Magyar Külügyi Intézet kutatója voltam. Alkalmam volt személyesen is tapasztalni a kutatási feltételek romlását azzal párhuzamosan, ahogy az intézet kapcsolata a Külügyminisztériummal megszakadt, és belekényszerült a Teleki László Alapítvány struktúrájába, j Az átállás viszonylag hosszúra nyúlt ! periódusát, amelynek során a szervezeti megoldásokra vonatkozó - döntően hibás - elképzelések fokozatosan kialakultak, a Külügyi Intézet kutatói igyekeztek arra is kihasználni, hogy megismetjék a világ különböző részein, mindenekelőtt Nyugat-Európá- j ban és Észak-Amerikában működő külpolitikai kutatóintézetek működési j feltételeit és pénzügyi támogatásának ) formáit. Az összegyűjtött tapasztala- 1 tok talán hasznosíthatók az alapítvá- i nyolcról kibontakozott vitákban, min- | denekelőtt a tudományos kutatások i alapítványi támogatása célszerűségé- ! nek megítélésében. Nem lenne szeren- j esés, ha az alapítványokról kibontako- j zott vita a kormány és az ellenzéki pár-. i tok között kizárólag politikai - vagy még rosszabb esetben pártpolitikai - meggondolásokra korlátozódna, és egyformán kitetjedne minden alapítványra. Sokkal célszerűbb lenne, ha az ésszerűséget lehetne szembeállítani az ésszerűséggel, a hatékonyság érveit lehetne felsorakoztatni a pénzpocsé, kolással szemben, de mindenekelőtt azokra a megoldásokra kellene rámutatni, ahol partikuláris érdekek nyilvánvaló módon sértik a közérdeket és a közízlést A fejlett demokratikus rendszerekben a külpolitikai kutatás olyan mértékben vált egyre fontosabbá, amilyen mértékben a külpolitika és a diplomácia a kormányok titkos manipulációinak területéről kikerült a széles nyilvánosság elé. Ez a döntő fordulat markánsan megjelenik abban a módban, ahogyan meghatározzák a fenti kutatóintézetek funkcióit. Először kutatásokkal, elemzésekkel és döntési alternatívák kidolgozásával segíteni a kül- = politikai döntéshozók munkáját. A kutatóintézeti háttér kettős előnnyel rendelkezik a kormányok más információs és elemző intézményeihez képest. Egyrészt a kutatók nem kötelesek hivatalos kormányálláspontot képviselni, szabadon cserélhetnek eszmét még napirenden nem lévő problémákról is, jelezhetik kormányaik felé új tendenciák megjelenését a nemzetközi gondolkodásban; másrészt az elméleti háttér és a nemzetközi szakirodalom ismeretében megfelelő összefüggésekbe képesek helyezni a partikuláris információkat. Másodszor a kutatások eredményét felhasználják az egyetemi oktatásban és a külpolitikával, biztonságpolitikával és védelemmel foglalkozó szakemberek képzésében. Harmadszor: a tömegtájékoztatási eszközök közvetítésével a külpolitikai kutatások eredményeit igyekeznek eljuttatni a közvélemény minél szélesebb rétegeihez. Mindhárom alapvető feladatot csak akkor lehet megoldani oly módon, hogy az egész társadalom érdekeit szolgálja, ha a rendszer működése a kutatói függetlenségre és a véleménynyilvánítási szabadságra épül. Alapvetően kétféle megoldás alakult ki a külpolitikai kutatások finanszírozására. Az Egyesült Államokban széles körben elte jedt a magánalapítványok külpolitikai kutatásokat finanszírozó tevékenysége. Kétféle támogatási formát különböztethetünk meg. A magánalapítványok egy része kutatóintézetek fenntartását finanszírozza. Biztosítja a munkatársak bérét, fizeti az épület bérleti díját, a telefon-, fax-, villany- stb. költségeket A magánalapítványok egy másik része az általuk preferált kutatási témákra biztosít pénzügyi támogatást konkrét kutatási programok elbírálása alapján. Az alapítványok általában egyetemek pénzügyi adminisztrációjának közvetítésével juttatják el a megítélt támogatást a kutatóintézetek részére. A kutatóintézel egyes esetekben része az egyetem A Teleki Alapítvány - belülről Á kutatás alapja a felzárkózásnak
