Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-19 / 8469. szám

Magyar Nemzet, 1993. május 14. Érdeklődéssel olvastam a Ma­gyar Nemzet minapi számában a Ta­­bajdi Csaba országgyűlési képviselő­vel készült interjút a Teleki László Alapítványról. Feltétlenül időszerű volt a témát nyilvánosság elé vinni, mivel csak a nyílt vitában felszínre I kerülő hasznos elképzelések és a kő- I riilöttük kialakítható egyetértés biz- A tosfthat kiutat abból a zsákutcából, I amelybe az alapítványba kényszerí­­tett kutatóintézetek kerültek. Tabajdi (| Csaba megállapításainak döntő több­ségével egyetértek. Mint az alapít­vány kuratóriumának tagja érdekes részletekkel szolgált annak a döntési mechanizmusnak a működéséről, amely arra lenne hivatott, hogy ga­rantálja az érdekelt három kutatóin- , tézet - Külügyi Intézet, Közép-euró­pai Kutatóintézet, Duna-táj Intézet - i munkájához szükséges feltételeket. Ez év április 1-jén történt távozá­somig több mint hat éven keresztül a i Magyar Külügyi Intézet kutatója vol­tam. Alkalmam volt személyesen is ta­pasztalni a kutatási feltételek romlását azzal párhuzamosan, ahogy az intézet kapcsolata a Külügyminisztériummal megszakadt, és belekényszerült a Te­leki László Alapítvány struktúrájába, j Az átállás viszonylag hosszúra nyúlt ! periódusát, amelynek során a szerve­zeti megoldásokra vonatkozó - dön­tően hibás - elképzelések fokozatosan kialakultak, a Külügyi Intézet kutatói igyekeztek arra is kihasználni, hogy megismetjék a világ különböző ré­szein, mindenekelőtt Nyugat-Európá- j ban és Észak-Amerikában működő külpolitikai kutatóintézetek működési j feltételeit és pénzügyi támogatásának ) formáit. Az összegyűjtött tapasztala- 1 tok talán hasznosíthatók az alapítvá- i nyolcról kibontakozott vitákban, min- | denekelőtt a tudományos kutatások i alapítványi támogatása célszerűségé- ! nek megítélésében. Nem lenne szeren- j esés, ha az alapítványokról kibontako- j zott vita a kormány és az ellenzéki pár-. i tok között kizárólag politikai - vagy még rosszabb esetben pártpolitikai - meggondolásokra korlátozódna, és egyformán kitetjedne minden alapít­ványra. Sokkal célszerűbb lenne, ha az ésszerűséget lehetne szembeállítani az ésszerűséggel, a hatékonyság érveit lehetne felsorakoztatni a pénzpocsé­­, kolással szemben, de mindenekelőtt azokra a megoldásokra kellene rámu­tatni, ahol partikuláris érdekek nyil­vánvaló módon sértik a közérdeket és a közízlést A fejlett demokratikus rendszerek­ben a külpolitikai kutatás olyan mér­tékben vált egyre fontosabbá, amilyen mértékben a külpolitika és a diplomá­cia a kormányok titkos manipulációi­nak területéről kikerült a széles nyilvá­nosság elé. Ez a döntő fordulat mar­kánsan megjelenik abban a módban, ahogyan meghatározzák a fenti kuta­tóintézetek funkcióit. Először kutatá­sokkal, elemzésekkel és döntési alter­natívák kidolgozásával segíteni a kül- = politikai döntéshozók munkáját. A ku­tatóintézeti háttér kettős előnnyel ren­delkezik a kormányok más informá­ciós és elemző intézményeihez képest. Egyrészt a kutatók nem kötelesek hi­vatalos kormányálláspontot képvisel­ni, szabadon cserélhetnek eszmét még napirenden nem lévő problémákról is, jelezhetik kormányaik felé új tenden­ciák megjelenését a nemzetközi gon­dolkodásban; másrészt az elméleti hát­tér és a nemzetközi szakirodalom is­meretében megfelelő összefüggések­be képesek helyezni a partikuláris in­formációkat. Másodszor a kutatások eredményét felhasználják az egyetemi oktatásban és a külpolitikával, bizton­ságpolitikával és védelemmel foglal­kozó szakemberek képzésében. Har­madszor: a tömegtájékoztatási eszkö­zök közvetítésével a külpolitikai kuta­tások eredményeit igyekeznek eljuttat­ni a közvélemény minél szélesebb ré­tegeihez. Mindhárom alapvető felada­tot csak akkor lehet megoldani oly módon, hogy az egész társadalom ér­dekeit szolgálja, ha a rendszer műkö­dése a kutatói függetlenségre és a vé­leménynyilvánítási szabadságra épül. Alapvetően kétféle megoldás ala­kult ki a külpolitikai kutatások finan­szírozására. Az Egyesült Államokban széles körben elte jedt a magánalapít­ványok külpolitikai kutatásokat finan­szírozó tevékenysége. Kétféle támo­gatási formát különböztethetünk meg. A magánalapítványok egy része kuta­tóintézetek fenntartását finanszírozza. Biztosítja a munkatársak bérét, fizeti az épület bérleti díját, a telefon-, fax-, villany- stb. költségeket A magánala­pítványok egy másik része az általuk preferált kutatási témákra biztosít pénzügyi támogatást konkrét kutatási programok elbírálása alapján. Az ala­pítványok általában egyetemek pénz­ügyi adminisztrációjának közvetítésé­vel juttatják el a megítélt támogatást a kutatóintézetek részére. A kutatóinté­zel egyes esetekben része az egyetem A Teleki Alapítvány - belülről Á kutatás alapja a felzárkózásnak

Next

/
Thumbnails
Contents