Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-19 / 8469. szám

-Népszabadság, 1993. május 14. Kevesebb politikai petárda kellene- mondja dr. Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke A hét végén rendezi meg a Magyar Bírói Egyesület a szervezet első országos konferenciáját. Az összejövetel napirendjén szere­pel a magyar igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos vitaanyag, amely a teljes korú igazságszolgáltatási reform meg­valósítását szorgalmazza. A kétnapos összejövetel előtt dr. Ho­reczky Károlyt, az egyesület elnökét a bírói függetlenségről, a bí­róságok és az igazságügyi tárca kapcsolatáról kérdeztük. Az igazságszolgáltatás hely­zetét 1989 óta szinte kizárólag a kormányzati hatalomtól való függetlenség szemszögéből vizsgálják Magyarországon - állította Horeczky Károly. Sze­rinte az elmúlt negyven év ta­pasztalatai alapján sokan attól tartanak, hogy a kormányzati hatalom felhasználhatja az igazságszolgáltatást politikai ellenfeleivel szemben. Az 1989- es reformkezdeményezésnek is az volt lényege, hogy a bírósá­gokat szervezetileg el kell külö­níteni a pártirányítástól. - A függetlenség természetesen jo­gos igény - ismerte el az elnök csakhogy a kérdésnek van egy másik oldala is. Ez pedig a bíráskodásnak, mint szolgálta­tásnak a működtetése. Vagyis az igazságszolgáltatást elsősor­ban azért kritizálják, mert nem eléggé gyors, nem eléggé szín­vonalas, hátráltatja a konflik­tusok időbeni megoldását. Horeczky szerint tehát kettős a feladat: függetleníteni kell a bíróságokat a politikai hata­lomtól, de halaszthatatlan az igazságszolgáltatás korszerűsí­tése is. Egy modern társada­lomnak a jogi infrastruktúra tudniillik ugyanolyan fontos eleme, mint a telefon vagy az úthálózat. - A függetlenités és a korszerűsítés követelménye bizonyos esetekben azonban el­lent is mond egymásnak - foly­tatta a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Például: mérhetö-e a bírói teljesítmény; s ha igen, akkor milyen módon?- Az ellenzéki kerékasztal­nak nem volt igazságszolgálta­tási programja - vélekedett Ho­reczky. - Csak elvárások vol­tak: jogállamra van szükség, s a jogállamnak megfelelően le­gyen független a bíróság. Innen kellett aztán elindulni. Az első kérdés úgy hangzott: legitim-e a bírói kar? Azt felelték erre a politikai erők, hogy legitim. A válasz pedig azt is jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben a ma­gyar igazságszolgáltatásnak nem a függőség volt a rákfené­je, hanem a korszerűtlenség. A következő kérdés a bírósági szervezet irányításával össze­függésben fogalmazódott meg. A bírói kar az önkormányzati jogok kiszélesítése mellett ér­velt, szemben az igazságügyi vezetéssel, amely - érthetően - az irányítói jogosítványok megtartásában volt érdekelt. Ráadásul a régi bírósági tör­vényről az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az nem alkot­mányellenes. Vagyis a kor­mányzatot semmi sem kötelez­te a változtatásra, arra, hogy az 1972-es bírósági törvényből en­gedjen. A bírák részéről pedig a bírói kamara felállításának igénye is felmerült. Horeczky szerint ebben a helyzetben az volt a reális megoldás, hogy mindkét fél enged a saját el­képzeléséből. Létre is jött az a kompromisszum, amely aztán a bírói tanácsok megalakulásá­hoz vezetett. Horeczky Károly az igazság­ügy-miniszternek arra a neve­zetes kijelentésére, miszerint „abból lehet bíró, akit erre a posztra alkalmasnak találok”, így reagált: ez csak félig igaz, hiszen a megyei bírói tanács be­leegyezése nélkül még a felter­jesztés sem jut el a miniszter­hez. Vagyis Balsai István csak azok közül válogathat, akiket a tanács alkalmasnak talál. - Ott viszont tévedtünk - ismerte el -, hogy amikor a bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos sza­bályokat megfogalmaztuk a törvényben, nem gondoltunk arra: ezeket a rendelkezéseket az igazságügyi kormányzat ese­tenként egyoldalúan értelmezi. A Magyar Bírói Egyesület ezt a jogértelmezést törvénysértőnek is minősítette. Az elnök mindezek ellenére hangsúlyozta: a miniszter külső igazgatási jogkörét mindenkép­pen meg kell tartani. Ennek két oka van. Egyrészt ezt diktálják a hazai tradíciók, másrészt a modernizálás ma elképzelhetet­len kormányzati felelősség nél­kül. - A közvélemény ugyanis nem a bíróságtól, hanem a kor­mánytól kéri számon, milyen az igazságszolgáltatás színvonala - magyarázta álláspontját Ho­reczky Károly. - Az igazgatási felelősség azonban nem veszé­lyeztetheti az ítélkezés függet­lenségét, nem jelentheti azt. hogy a miniszter befolyásolhat­ja a bíró döntését. Az igazgatás valamennyi elemét törvényi szinten kell szabályozni.- Mindannyian tanuljuk a demokráciát, a jogállam mű­ködtetésének normáit - mondta az elnök. - A bírói tanácsok éppúgy, mint a politikai erők. Mindenkinek meg kell tanul­nia, mi a lehetősége ebben a rendszerben, és ne akarjon a törvényi lehetőségein túl ter­jeszkedni. Horeczky szerint az elmúlt két-három esztendőben nagyon sok pénzt költöttek az igazság­szolgáltatásra: új bíróságok lé­tesültek, javult az infrastruktú­ra, nőtt az alapterület-, nem szólva az elömeneti törvényről, amely jelentősen megemelte a bírói fizetéseket. - Ez a befek­tetés azonban nem máról hol­napra fog kamatozni. Több év­nek kell majd eltelnie, hogy a befektetett pénz az igazságszol­gáltatás színvonalán, minősé­gén is mérhető legyen. Ezért tü­relmetlen ma kissé az igazság­ügyi kormányzat - vélte. Az elnök szerint a minőségi javulásra még várni kell, sőt to­vábbi befektetésre van szükség. - A rendszerváltás után a ma­gyar parlament több, mint öt­ven területen adott új hatáskört a bíróságoknak, a közigazgatási bíráskodástól kezdve a felül­vizsgálati eljárás általános téte­léig - sorolta. - Ez nagyon he­lyes tendencia. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy - különösen a gazdasági perek terén - roska­doznak a munka súlya alatt bí­róságok. Ki kell mondani: ma nem a minőség javítása, hanem a működőképesség fenntartása a cél. Ahhoz, hogy előbbre lép­jünk, további befektetésekre van szükség, új eljárási törvé­nyekre, az ügyviteli technika korszerűsítésére, jól felkészült, a bíró munkáját segítő appará­tusra. Javítani kellene például a szakmai képzést, növelni kelle­ne a bíróvá válás időtartamát, két évről legalább háromra, hogy el lehessen dönteni, az ille­tő valóban alkalmas-e a pályá­ra. Ehhez azonban több türe­lemre, a jövőbe tekintő aprólé­kos munkára és*kevesebb politi­kai petárdára lenne szükség - nyilatkozta lapunknak Ho­reczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Sereg András I

Next

/
Thumbnails
Contents