Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-19 / 8469. szám
-Népszabadság, 1993. május 14. Kevesebb politikai petárda kellene- mondja dr. Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke A hét végén rendezi meg a Magyar Bírói Egyesület a szervezet első országos konferenciáját. Az összejövetel napirendjén szerepel a magyar igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos vitaanyag, amely a teljes korú igazságszolgáltatási reform megvalósítását szorgalmazza. A kétnapos összejövetel előtt dr. Horeczky Károlyt, az egyesület elnökét a bírói függetlenségről, a bíróságok és az igazságügyi tárca kapcsolatáról kérdeztük. Az igazságszolgáltatás helyzetét 1989 óta szinte kizárólag a kormányzati hatalomtól való függetlenség szemszögéből vizsgálják Magyarországon - állította Horeczky Károly. Szerinte az elmúlt negyven év tapasztalatai alapján sokan attól tartanak, hogy a kormányzati hatalom felhasználhatja az igazságszolgáltatást politikai ellenfeleivel szemben. Az 1989- es reformkezdeményezésnek is az volt lényege, hogy a bíróságokat szervezetileg el kell különíteni a pártirányítástól. - A függetlenség természetesen jogos igény - ismerte el az elnök csakhogy a kérdésnek van egy másik oldala is. Ez pedig a bíráskodásnak, mint szolgáltatásnak a működtetése. Vagyis az igazságszolgáltatást elsősorban azért kritizálják, mert nem eléggé gyors, nem eléggé színvonalas, hátráltatja a konfliktusok időbeni megoldását. Horeczky szerint tehát kettős a feladat: függetleníteni kell a bíróságokat a politikai hatalomtól, de halaszthatatlan az igazságszolgáltatás korszerűsítése is. Egy modern társadalomnak a jogi infrastruktúra tudniillik ugyanolyan fontos eleme, mint a telefon vagy az úthálózat. - A függetlenités és a korszerűsítés követelménye bizonyos esetekben azonban ellent is mond egymásnak - folytatta a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Például: mérhetö-e a bírói teljesítmény; s ha igen, akkor milyen módon?- Az ellenzéki kerékasztalnak nem volt igazságszolgáltatási programja - vélekedett Horeczky. - Csak elvárások voltak: jogállamra van szükség, s a jogállamnak megfelelően legyen független a bíróság. Innen kellett aztán elindulni. Az első kérdés úgy hangzott: legitim-e a bírói kar? Azt felelték erre a politikai erők, hogy legitim. A válasz pedig azt is jelezte, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar igazságszolgáltatásnak nem a függőség volt a rákfenéje, hanem a korszerűtlenség. A következő kérdés a bírósági szervezet irányításával összefüggésben fogalmazódott meg. A bírói kar az önkormányzati jogok kiszélesítése mellett érvelt, szemben az igazságügyi vezetéssel, amely - érthetően - az irányítói jogosítványok megtartásában volt érdekelt. Ráadásul a régi bírósági törvényről az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az nem alkotmányellenes. Vagyis a kormányzatot semmi sem kötelezte a változtatásra, arra, hogy az 1972-es bírósági törvényből engedjen. A bírák részéről pedig a bírói kamara felállításának igénye is felmerült. Horeczky szerint ebben a helyzetben az volt a reális megoldás, hogy mindkét fél enged a saját elképzeléséből. Létre is jött az a kompromisszum, amely aztán a bírói tanácsok megalakulásához vezetett. Horeczky Károly az igazságügy-miniszternek arra a nevezetes kijelentésére, miszerint „abból lehet bíró, akit erre a posztra alkalmasnak találok”, így reagált: ez csak félig igaz, hiszen a megyei bírói tanács beleegyezése nélkül még a felterjesztés sem jut el a miniszterhez. Vagyis Balsai István csak azok közül válogathat, akiket a tanács alkalmasnak talál. - Ott viszont tévedtünk - ismerte el -, hogy amikor a bírósági elnökök kinevezésével kapcsolatos szabályokat megfogalmaztuk a törvényben, nem gondoltunk arra: ezeket a rendelkezéseket az igazságügyi kormányzat esetenként egyoldalúan értelmezi. A Magyar Bírói Egyesület ezt a jogértelmezést törvénysértőnek is minősítette. Az elnök mindezek ellenére hangsúlyozta: a miniszter külső igazgatási jogkörét mindenképpen meg kell tartani. Ennek két oka van. Egyrészt ezt diktálják a hazai tradíciók, másrészt a modernizálás ma elképzelhetetlen kormányzati felelősség nélkül. - A közvélemény ugyanis nem a bíróságtól, hanem a kormánytól kéri számon, milyen az igazságszolgáltatás színvonala - magyarázta álláspontját Horeczky Károly. - Az igazgatási felelősség azonban nem veszélyeztetheti az ítélkezés függetlenségét, nem jelentheti azt. hogy a miniszter befolyásolhatja a bíró döntését. Az igazgatás valamennyi elemét törvényi szinten kell szabályozni.- Mindannyian tanuljuk a demokráciát, a jogállam működtetésének normáit - mondta az elnök. - A bírói tanácsok éppúgy, mint a politikai erők. Mindenkinek meg kell tanulnia, mi a lehetősége ebben a rendszerben, és ne akarjon a törvényi lehetőségein túl terjeszkedni. Horeczky szerint az elmúlt két-három esztendőben nagyon sok pénzt költöttek az igazságszolgáltatásra: új bíróságok létesültek, javult az infrastruktúra, nőtt az alapterület-, nem szólva az elömeneti törvényről, amely jelentősen megemelte a bírói fizetéseket. - Ez a befektetés azonban nem máról holnapra fog kamatozni. Több évnek kell majd eltelnie, hogy a befektetett pénz az igazságszolgáltatás színvonalán, minőségén is mérhető legyen. Ezért türelmetlen ma kissé az igazságügyi kormányzat - vélte. Az elnök szerint a minőségi javulásra még várni kell, sőt további befektetésre van szükség. - A rendszerváltás után a magyar parlament több, mint ötven területen adott új hatáskört a bíróságoknak, a közigazgatási bíráskodástól kezdve a felülvizsgálati eljárás általános tételéig - sorolta. - Ez nagyon helyes tendencia. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy - különösen a gazdasági perek terén - roskadoznak a munka súlya alatt bíróságok. Ki kell mondani: ma nem a minőség javítása, hanem a működőképesség fenntartása a cél. Ahhoz, hogy előbbre lépjünk, további befektetésekre van szükség, új eljárási törvényekre, az ügyviteli technika korszerűsítésére, jól felkészült, a bíró munkáját segítő apparátusra. Javítani kellene például a szakmai képzést, növelni kellene a bíróvá válás időtartamát, két évről legalább háromra, hogy el lehessen dönteni, az illető valóban alkalmas-e a pályára. Ehhez azonban több türelemre, a jövőbe tekintő aprólékos munkára és*kevesebb politikai petárdára lenne szükség - nyilatkozta lapunknak Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke. Sereg András I
