Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-19 / 8469. szám

Hol a szakma és a politika határa a rádió hírműsoraiban? A párttagkönyvet a porf an kell hagyni Magyar Nemzet, 1993. május 15. Új ember bukkant fel rövid ideje a Magyar Rá­dió épületében, és mindjárt magas posztra jutott. Illés László a Kossuth adó főszerkesztőjének, P. Szabó Józsefnek az általános helyettese. A közelmúltban történt rádióbeli veze­tőváltozások után László József helyett ezentúl P. Szabó József irányítja a tájékoztatási főszerkesz­tőséget is. Helyettese, ülés László több más feladata mellett felügyeli és szakmailag irányítja a hírműsorokat is. Illés László 1969-ig a Magyar Rádióban dolgozott, a hírszerkesztőség vezető szerkesztője volt P. Szabóval együtt. Az azóta el­telt időben egészen a közeli napokig Ausztriában, Németországban és az Egyesült Államokban dolgozott rádiósként és újságíróként. Vannak tehát még sokan régi ismerősei a Ma­gyar Rádióban, bár a fiatalok, akikhez munkája majd elsősorban köti, legfeljebb az idősebb kollé­gák elbeszélése alapján tekinthetnek rá előlegezett bizalommal. A feladat ugyanis, amelyet elvállalt, kényes és nem nevezhető hálásnak sem. Hol húzó­dik meg a mai politikai helyzetben és hangulatban a szakma és a politika határa? E most következő beszélgetés azt mutatja, hogy P. Szabó József és ülés László derűlátó em­berek. Nyugati stílus- A médiaháború egyik legnagyobb kártevése volt - mondja P. Szabó József hogy a szakmai kérdések helyett politikai kérdések kerültek elő­térbe. Ugyanakkor szakmai kérdéseket politikai­ként értékelnek. A rádióban dolgozó vezetők sem tudnak igazán a lényeggel, műsorokkal foglal­kozni, mert elveszi az energiájukat a külső és bel­ső politizálás. A Kossuth adó gerincét a hírműso­rok adják, ezek teszik ki a műsoridő tetemes ré­szét is. így hát azt, hogyan szól a Kossuth rádió, lehet úgy is mérni: hogyan szólnak a hírműsorai. Csúcs László a múltkoriban azt nyilatkozta, hogy elégedetlen még a nemzeti főadóval. Egyetértek vele abban, hogy szakmailag sok a javítanivaló, s nem árt ezt éppen a hírműsorokkal kezdeni.- Mi tekinthető szakmai szempontnak egy hír­műsor esetében?- Huszonöt évet dolgoztam e szakmában plura­lista társadalmakban, így hát volt alkalmam megta­nulni a szabályokat - mondja ülés László. - A felada­tom az, hogy a műsorokban biztosítsam a nyugati stí­lusú objektivitást Tehát: szét kell választani a híradá­sokban a tényeket és a kommentárokat, az értékítélet­nek ki kell maradnia a hírközlésből, és nincsen véle­­ményszuggerálás sem. Az objektivitás ismérve az is, hogy napi, heti időtávokban mérhető a kiegyensúlyo­zott politikai híradás, vagyis a koalíciónak és az ellen­zéknek egyforma súllyal kell helyet kapnia.- Az elmúlt években színre lépett egy kitűnő újságíró-nemzedék - mondja P. Szabó József -, amelynek a rendszerváltozás hevületében nem mindig volt módja és ideje megtanulni a szakmát. Régen az újságírónak volt bizonyos tanulóideje, egy jövendő rádiós többnyire csak a hírszerkesztés alapjainak megtanulása után kapott mikrofont a kezébe. Egyáltalán nem könnyű persze kétórányi eseményt tizenkét sorban, egyetlen percben össze­foglalni. Ma pedig sokszor még a kezdő is kötele­zőnek érzi, hogy egy tudósítás keretében mindjárt hangot adjon a saját véleményének is, hogy el­mondja, ő hogyan vélekedik erről vagy arról az eseményről. Az ítélkezés azonban nem a híreket adók feladata. Úgy gondolom, hogy egy politikai­lag érett riporteri gárdának kell pótlólag megismer­kednie a hírszerkesztés, a hírszemlélet alapjaival. Két térfélen-Hol húzódik meg a szakma és a politika hatá­ra? Hiszen már politikai kérdésnek tekinthető az is, hog ■ milyen hírrel indul egy Krónika, hogy mit emel ki a tartalomból a szerkesztő, hogy milyen szavakkal, jelzőkkel fogalmazza meg a hírt.- Úgy tervezem - mondja Illés László -, hogy első időben szakmai emlékeztetőket írok a valós hibákról, természetesen nem a bűnösöket, hanem a jelenségeket megnevezve, és eljuttatok az érdekeltekhez kommentárokat, amelyekből megtudhatják, milyen a hír felépítése, vagy hogy mi a különbség az elő- és utóheadline között. Néhány hétig hallgatom a hírműsorokat, és írásban véleményezek, illetve személyesen mon­dom el az általam tapasztalt hibákat. Meggyőződésem, hogy ez a kitűnő rádiós gárda nagyon rövid idő alatt megérti majd, hogy miről van sző, és ettő! csak még jobbak lesznek. Kétségtelen, hogy nagyon nehéz bizonyos ese­tekben szétválasztani a szakmát és a politikát. De az elmúlt több mint húsz esztendő bebizonyította számomra, hogy lehetséges az objektív, pártat­lan, szakmailag magas színvonalú hírszolgálta­tás. Ha például megkövetelem, hogy szerepeljen a Krónikában az ellenvélemény is, ne csak a vé­lemény, akkor ez szakmai, és nem politikai igénynek tekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents