Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)

1993-05-03 / 8460. szám

Népszabadság, 1993.4.29

M

i

l

gének és egységének erősítése érdekében történik. Hozzá kell még tenni, hogy ezt a kérdést át- meg átszövi az ukrán-ruszin ellentét, aminek létezését nem lehet tagadni.

Nem lehet tehát a kárpátaljai szabad vállalkozási övezet kérdését csak gazdasági előnyeinek. oldaláról vagy a helyi érdekek oldaláról szemlélni. A döntő do-* log az ukrán parlamentnek Ukrajna területi egységét mindenek fölé helyező álláspontja. Ezért véleményem szerint a gazdasági övezet megvalósítása vágyálom. Szerintem az ötlet tévedésen alapul, és idejét múlta. Tévedés, mert a kínai példa alapján akarják megvalósítani, de a szándékon túl minden más feltétel hiányzik hozzá. Idejét múlta, mert egész Ukrajnában a piacgazdaság bevezetése van napirenden, nincs tehát semmi szükség arra, hogy az ország egy megyéjében eltérő szabályozás érvényesüljön. Semmi garancia nincs arra, hogy ez égj,’ megyében gyorsabban sikerülne.

Úgy gondolom, hogy Magyarország számára előnyös lenne, ha Kárpátalján minél hamarabb szabadpiaci feltételek jönnének létre, mert javítaná gazdasági kapcsolatainkat. Nem lehet azonban arra számítani, hogy a kijevi parlament ezeket az előnyöket méltányolni fogja, mert onnan nézve ez politikai hátránynak látszik.

Itt autonómia, ott elkülönülés

A másik elképzelés szerint a beregszászi járás területén (ahol a lakosság mintegy 70 százaléka magyar) magyar autonóm területet kellene létrehozni. Ez az autonómia a Kárpátalján élő magyaroknak körülbelül felét ölelné fel. A beregszásziak erőltetik elképzeléseik megvalósítását (megszavaztatták a lakossá.. got is), annak .ellenére,, hogy a

más járásokban élő magyarok élesen tiltakoznak ellene. Kidolgoztak már néhány autonómiatervezetet, a beregszászi járási tanács el is fogadott már egyet, amit benyújtottak a kijevi parlamenthez, de még a beregszászi KMKSZ-szervezet sem tartja megfelelőnek.

Kijevi tapasztalataink szerint a parlament és a pártok vezetőinek egy része nem elszánt ellensége ugyan a területi autonómiának, de igazán megbarátkozni sem tud vele. Azt hangsúlyozzák, hogy a soknemzetiségű Ukrajnában a parlamentnek nem az a dolga, hogy kerítéseket épitsen az együtt élő népek köré, hanem fordítva, segítse békés, harmonikus együttműködésüket. Az autonómiának bármilyen formája szerintük valamilyen elkülönülést jelent. Gyakran hangoztatják azt az érvet is, hogyr ha a magyarok megkapnák a területi autonómiát, az eszkalációt indítana el és elősegítené Kelet-Ukrajna, a Don-vidék szeparálódását is. A nemzetiségi területi autonómia elleni állásfoglalások mögött is tehát Ukrajna területi egységének féltése húzódik meg. Ezért mindaddig, amíg Ukrajna, mint ország, mint politikai, gazdasági egység meg nem szilárdul, amíg Kelet-Közép-Európában nem csillapulnak az ellentétek, nehéz lesz az ukrán parlamentben többséget találni a nemzetiségi autonómiák számára. A harmadik elképzelés a magyarok kulturális autonómiájának megteremtését célozza. Igaz, erre még tervezet sem készült, mert a KMKSZ vezetői a kulturális autonómiát kevésnek tartják. Persze önmagában a területi autonómia több és jobb is lenne. De a kívánságot nem szabad összekeverni a realitásokkal. Véleményem szerint a kulturális önkormányzat megteremtése is jelentős lépés lenne, példa nélkül álló lehetne a mai Kelet-Közép-Európában. Nem lenne szabad lebecsülni, ahogy ezt ma sokan teszik. Kijevi tapasztalataim szerint az ukrán parlament pártjai itt tanúsítanák a legkisebb ellenállást, és meg lehetne találni a két felet egyaránt kielégítő megoldást. -Ha-a kulturális autonómia a

gyakorlatban bizonyíthatná be, hogy nem irányul a többi nép ellen, a magyarok kulturális igényeinek kielégítése útján megnyugtatná a kárpátaljai magyarságot és ezzel elősegítené a társadalmi stabilitás erősödését.

Szerződési alap

Feltételezem, hogy az Antall-Kravcsuk találkozón nem lehet megkerülni a másfél évvel ezelőtt aláirt alapszerződés ratifikálásának kérdését. Az ukrán parlament már megtette ezt a lépést, nálunk pedig most van napirenden. Az utóbbi hetekben hallani arról, hogy egyes magyar képviselők nem helyeslik az alapszerződésnek azt a kitételét, amelyik a területi követelésekről való kölcsönös lemondást tartalmazza. Úgy tudom, sokakat az zavar, hogy ennek elfogadása precedenst teremthet Románia számára. A román sajtó is azt veti fel, hogy ha Ukrajnával igen, akkor Romániával miért nem akarjuk ugyanazt a formulát elfogadni. Úgy gondolom, hogy ez az érvelés eleve hibás. Hiszen semmi sem kötelez bennünket arra, hogy egyféle mértékkel mérjünk.

Először is tudni kell, hogy' Románia Ukrajnától követeli, hogy az ukrán-román alapszerződésben ne (!) szerepeljen a határok megváltoztathatatlanságára vonatkozó tétel. Mint ismeretes, Magyarországtól pedig éppen az ellenkezőjét, vagyis szerintük a' román-ukrán határokra vonatkozó szöveg nem lehet precedens a román-magyar alapszerződés számára. Másodszor közismert, hogy Ukrajna nemzetiségi politikája sokkal demokratikusabb, mint a romániai. Ukrajna volt az első ország, amelyik aláírta a kisebbségi jogokról szóló nyilatkozatot és azt végre is hajtja. Ezért természetes, hogy tükröződik az alapszerződésben is.

Az Antall-Kravcsuk találkozót valószínűleg nem véletlenül tartják Munkácson. Feltehetően fontos helyet foglalnak el ezek a kérdések. Reméljük, hogy eddigi jó politikai kapcsolat, tovább bővülnek.

Páldi András