Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
Figyelő, 1993.ápr.29 26 gg . ~e^v j...avagy kárpótlási | részvények pakettje?A nyúl nem tagja a vadásztársaságnak ■? A tömeges privatizáció 1 egyik célja, hogy fellendítse a hazai tőkepiac forgalmát, hogy színt, pezsgést, és főképp kelendő részvényeket vigyen a Budapesti Értéktőzsde sivár, állampapíroktól elnyomott hétköznapjaiba. Körképünk a tőzsde volt ügyvezető igazgatójának, a tőzsdetanács elnökének, valamint a Lupis Brókerház és a Creditanstalt Befektetési Rt. igazgatójának véleményét vázolja. Hardy Dona szerint valamennyi, nagyszabású privatizációt végrehajtó kormányzatnak kötelessége lehetővé tenni az ebben való részvételt a széles néptömegek számára. Az elmúlt néhány évben a társadalom enyhe privarizációellenességé jórészt azzal volt magyarázható, hogy az emberek kirekesztettnek érezték magukat ebből a folyamatból. Most azonban a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a magyar privatizáció fordulóponthoz érkezeti. A kérdés mindkettő esetében az, hogy marad-e belteijes, szűk rétegekhez szóló intézmény, vagy képes nyitni tőzsdeképes cégek részvényeinek kedvezményes értékesítésével. Az ördög azonban most is a részletekben lakozik. A program nagyon gyorsan öszszeomolhat, ha nem megfelelő cégek kerülnek az értékesítendő csomagba. A vállalatok 70—80 százaléka származhat az ÁV Rt. kezelése alatt álló, 20—30 százaléka pedig az ÁVÜ tulajdonában lévő cégekből. A tömeges privatizáció nem elsősorban a privatizáció gyorsítását, hanem inkább annak szélesítését szolgálja, s ezáltal válik tőzsdeélénkítő programmá is. Ez az akció azonban nem jelent egyben tőkeinjekciót is az adott vállalatnak, ezért nem lehet valamennyi részvényét e program keretében eladni, a részvénytulajdon nagyobb hányadát olyan nagybefektetőknek kell felkínálni, akiktől pótlólagos tőke is remélhető. Szükség van tehát a kisbefektetők számára biztonságot, a cég számára plusz tőkét jelentő markáns, többségi tulajdonnal bíró szakmai befektetőre is, aki nemcsak az osztalékban érdekelt, hanem valóban tulajdonosként hosszú távra is gondolkodik és érvényesíti érdekeit v-A nyilvános kibocsátás, a tőzsdei bevezetés drága mulatság,’’ám a gazdaság számára most’ mindennél fontosabb, hogy a kisbefektetői megtakarításokat hosszú lejáratú részvényftnanszírozásba lehessen - bevonni. ,.Nagyon sajnálom, hogy a tömeges privatizáció gondolata nem két évvel ezelőtt merült fel, mert akkor ma sem a tőzsde, Sem a privatizáció nem itt tartana. Ma ugyanis kevesebb a tőzsdeképes vállalat mint két évvel ezelőtt volt”—. mondja Hardy Dona. ^ -i. ' Bokros Lajos úgy véli, a BÉT-nek alapvető _ érdeke, hogy segítse az ÁVÜ-t. a tőzsdeképes cégek felkutatásában, '. részvényeik nyilvános kibocsátásának előkészítésében, mert a tőzsdét meg kell óvni a rossz cégek részvényeitől. Véleménye szerint egyelőre 15—20 olyan vállalat van, amely alkalmas a tőzsdei bevezetésre és egy részüket, a Danubiushoz hasonlóan lehetne privatizálni. De hangsúlyozza, hogy a kisbefektetői program nem privatizációs technika, hanem inkább szociális kompenzációs program, hiszen a privatizáció igazából azt; jelenti, bogy a volt áDami tulajdonos helyett megjelenik egy céltudatos, érdekeit érvényesíteni tudó tulajdonos.- A nyilvános társaságok jellemzője, hogy a tulajdonos és á menedzsment élesen kettéválik, így ez utóbbi nemigen tud befolyást gyakorolni a tulajdonos döntéseire. így fennáU araiak a veszéllyé, hogy az érékpapírpiacon megjelenik egy szakmai befektető, aki felvásárolja a részvényeket, leveri az árfolyamot és ezzel kásemmizi a tehetetlen kisbefektetőket Szükség lenne tehát a kisbefektetők érdekeit védő törvényre. "O • *: » Jaksity György a kisbefektetői részvényvásárlói programot kényszerpályán mozgó koncepciónak tartja, amelynek célja, hogy valamekkora . ' áDamháztartási veszteséggel szétossza az állami vagyon egy részét Ha a programban sok a kedvezmény, akkor az áDamháztartás jelentős veszteségeket kénytelen elviselni, de a polgárok elégedettek lesznek. Ha rosszul számolják ki a kedvezményt és a részvények hozama kisebb lesz, mint a törlesztési kötelezettség, akkor’a befektetők viszszaadják a részvényeket, a program megbukik. De az igazi problémát az jelenti, ha sikerül a tömeges privatizáció. Mert akkor a vállalatoknak az államnál is rosszabb tulajdonosa lesz, aki még annyira sem tudja érvényesíteni tulajdonosi jogait Az új részvényesek olyan tömegként lépnek fel, amelynek nincs vesztenivalója: ha jól működik a cég. akkor minden rendben, ha tönkremegy, akkor visszaadják az áüamnak a részvényeiket. Ezzel a tömeges privatizációval tehát tömegesen rossz tulajdonosokat kreálunk. (Ráadásul úgy, hogy még a költségvetés is jócskán veszít az ügyön, hiszen elesik a kamatoktól és a törlesztőrészleteket is csak egy drága adminisztráció segítségével lehet beszedni.) Holott a valódi tulajdonos számára az egyetlen cél a részvényesi vagyon maximalizálása. Ha ezt nem érvényesíti, akkor nincs értelme a váDalat működésének. A privatizáció célja pedig az, hogy a kiszemelt vállala-ti kört hozzárendelje a gazdasági növekedéshez. Az államháztartás megkurtítása a kárpótlással kezdődött, ami — leszámítva a kormányi — igazából senkinek nem hiányzott, hiszen a komoly tulajdoni veszteségeket nem tudta pótolni. A jegyek piaci értéke csökken, ráadásul a kárpótoltaknak meg kellett járniuk a hivatalok útvesztőit is. A tömeges privatizációval megint a nagy közösből, vagyis vala mennyiünk zsebéből ve szünk el. Ha kiosztjuk azokat az eszközöket, amelyek ki tudnák termelni az államadósság’ törlesztőrészleteit akkor a hitelt nem fogjuk tudni miből visszafizetni maximum újabb adósságot megtestesítő papírok kibocsátásával. Ezt pedig ismert nevén úgy hívják: adósság. csapda. • ' . • És végül e programtól nem lesz jobb a tőzsdének sem, hiszen amíg a részvények nincsenek kifizetve, addig nem lehet eladni, vagyis öt évig nem növelhetik a forgalmat A tőzsdének tehát a forgalombantartási jutalékon kívül nincs haszna a dologból. Viszont az öt év lejártá•val — és ezt már Mohai György hangsúlyozza — akár kritikus helyzetet is teremthetnek ezek a papírok a hirtelen tömegesen megjelenő kínálatukkal. ^ ^
