Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. május (8460-8472a. szám)
1993-05-03 / 8460. szám
Figyelő, 1993.ápr.29 25 |' Csépi Lajos szerint a la; kosság egyharmada vesz ! majd részt benne, az előkészítő munkálatokat követően 9—10 hónap múlva indul. Lajtai György, az ÁVÜ igazgatója hangsúlyozza, hogy a kormány ezzel nem osztogatja szét az állami vagyont, csak az abból származó bevételt késlelteti. Ám az ebből eredő hátrányokat // messze ellensúlyozza a magánszektor megerősödése és a tőkepiacokra gyakorolt jótékony hatása. Mohai György nem tartja elképzelhetőnek, hogy 100 ezer forintjával létrejöhet társadalmi átrétegződés. Bokros Lajos úgy látja, hogy a tőzsde szempontjából egyelőre nem oszt, nem szoroz. Jaksity György szerint az a nagy baj, hogy vele érdekeit érvényesíteni nem tudó tulajdonosi kört kreálunk. Hardy Dona a tőzsde és a privatizáció fejlődésének lehetőségét látja benne, de csak tőzsdeképes cégek részvétele esetén. És végül: Ha feldobjuk könnyű, ha leesik drága. Mi az? 1 Kelendő részvénytársaságok privatizációja? I * * • 4 20—30 milliárd forint értékű részvény kamatmentes Intelre kapható —hangozhatna a legújabb májusi jelszó \ ■ , í jf* Hogy a kisbefektetői £ részvényvásárlási prog: ramból (KRP) sikeres akció, vagy elvetélt kísérlet lesz, az elsősorban a megvásárolható részvények, vállalatok milyenségétől függ. A pénzügyminiszter és a privatizációs miniszter által készített javaslat szerint a tömeges privatizációs technika bevetésével két gazdaságpolitikai célt is meg le-A KRP új eszköz a kormány privatizációs politikájában hét irányozni: az állami vagyon leértékelődésének megállítását a privatizáció felgyorsításával és a piacgazdasági átmenet szempontjából meghatározó belföldi tulajdonszerzés esélyeinek növelését, a széles körű lakossági részvétel lehetőségének megteremtését. Céljai szerint tehát a tömeges privatizáció nem jelent törést a kormány eddigi privatizációs politikájában, azt egy minőségileg új, korábban nem alkalmazott, de . gazdasági és társadalmi hatásait tekintve nagy jelentőségű eszközzel egészíti ki. A tömeges privatizáció programjának kidolgozásával összefüggő legfonto-. sabb kormányzati célok mellett lényeges, hogy az eljárás illeszkedjék a már meglevő privatizációs módszerekhez, a kormányt bevételekhez juttassa, fejlessze az elsődleges és a másodlagos tőkepiacot, lehetőleg feleljen meg a meglévő jogszabályi kereteknek és ezzel együtt minimális legyen a nemkívánatos makroökonómiai hatás (lásd infláció vagy az állami vagyon elértéktelenedése). Ahhoz, hogy a tömeges privatizáció módszerét alkalmazni lehessen — a tervezet szerint —, annak egyszerűen megvalósíthatónak, könynyen megmagyarázhatónak, olcsón kivitelezhetőnek, a résztvevők szempontjából méltányosnak és rugalmasnak kell lennie. Lajtai György, az ÁVÜ igazgatójának tájékoztatója szerint tömegesen csak úgy lehet privatizálni, ha az ehhez szükséges hitelt nem a bankok nyújtják, a pénzintézetek ugyanis túlságosan óvatosak, kicsi a kockázatvállaló képességük, és emiatt túl sok garanciát követelnek. Sajátosjhitelezésre vsa tehát szükségranra, hogy a bankokat csak pénzügyi közvetítőnél:; felhasználva, a Vagyonügynökség átvállalja a hitelezést és ne vizsgálja a pályázó vagyoni hátterét. Ezért született meg a tömeges privatizáció részletfizetési koncepciója. Egyéni privatizációs részvényvásárlási keret létrehozását javasolják a lakossági kisbefektetőké számára, amelyből az állam tulajdonosi szervezetéi, vagyis az V ÁVÜ és az ÁV Rt. által felajánlott vállalatok részvényeit lehetne megvásárolni. A kisbefektetői részvényvásárlási keretet arra lehetne tehát felhasználni, hogy a privatizációra kiválasztott vállalatok részvényeinek Az ÁVÜ és az ÁVRT által felajánlott vállalatokban lehet tulajdonossá válni nyilvános jegyzésekor a jelentkezők egy-egy vállalat részvényeit megvásárolják, vagy a már privatizált, kisebbségi állami tulajdonban lévő vállalatok részvényeiből befektetési társaságokon keresztül részesedjenek, esetleg a regionális, szakmai-üzleti alapon létrehozandó holdingok részvényeihez jussanak hozzá. A tervek szerint a KRP-befektetők — a papírok kellő likviditásának érdekében — elsősorban a tőzsdén jegyzen társaságokban szerezhetnének tulajdonjogot. A tömeges privatizációs programban az állandó magyarországi lakhellyel rendelkező, 18 évesnél idősebb magyar állampolgárok lennének jogosultak részt venni állampolgári jogon, központi ellenőrzéssel. Az elképzelések szerint kezdetben valamennyi igénylő 100 ezer forintos keretet használhat fel részvényvásárlásra, amelyet kamatmentes hitelként kell értelmezni. (Az • igényléskor mindössze 1000 forint jelentkezési díjat kell befizetni, ennyi tehát a jelentkezők sajáterő szükséglete és kockázatvállalása) Vagyis a befektetők úgy válnak tulajdonosokká, hogy közben nem kockáztatják személyes vagyonukat, nem adnak a hitelre fedezetet. A részvényvásárlási keret megnyitásakor az ÁVÜ nem tervez hitelképességelemzést, a kormány viszont behatárolja azt az öszszeget, amelyet az egyes befektetők egy-egy privatizációs befektetési lehetőségnél felhasználhatnak. Ami az esetleges nagy sikerre való tekintettel a kezdeti 100 ezer forintnál több is lehet A befektetőknek a törlesztőrészleteket öt éven át, évente egyenlő részletekben kell megfizetniük, de előre is lehet törleszteni. Az így befolyt összeget — az eddigi szándékok szerint — az államadósság törlesztésére fordítják. Ha a társaság osztaléka nem lenne elegendő az éves törlesztőrészletre, akkor a részvényesnek bizony saját zsebébe kell nyúlnia. De a kár-A hitel törlesztésére kárpótlási jegyet is fel lehet használni pótlási jegyeket is fel lehet használni a részletfizetésre, és mint Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, az állam természetesen a kamattal növelt névértéken veszi át a jegyeket. A kisbefektetők által a programban megszerzett részvényeket mindaddig nem lehet eladni, v agy más módon átruházni, amíg nincsenek kifizetve. Ha a törlesztés megszakad, a részvény visszaszáll az állami vagyonkezelőre és az addig befizetett részleteket a kisbefektető visszakapja. KL'RCZ ADRIENNE A lakosság S egyharmadát érinti
